Tiltakozást váltott ki az adattárolás

Számos civil szervezet, emberjogi szakértő, ugyanakkor több ezer állampolgár fejezte ki tiltakozását az elmúlt napokban a parlament által tavaly novemberben elfogadott adattárolási jogszabály következményei miatt. Mint arról keddi lapszámunkban beszámoltunk, a 2008/289-es számú, az elektronikus adatrögzítést és tárolást szabályozó törvény értelmében január 20-ától a hazai telefontársaságoknak hat hónapon keresztül tárolniuk kell előfizetőik hívásainak és üzenetküldéseinek adatait, amelyeket szükség esetén a nyomozó hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Vagyis a szolgáltatónak fél évig el kell raktároznia a hívást kezdeményező és a hívott fél címét, telefonszámát, akárcsak azt, hogy ki kivel, honnan beszélt, ki kinek, honnan és mikor küldött SMS-t. Hasonlóképpen rendelkezik a törvény az internetes böngészésről és kommunikációról is: az internet-szolgáltatóknak március 15-étől szintén hat hónapig meg kell őrizniük az ügyfeleik által küldött elektronikus levelek adatait, a küldés és az üzenetfogadás helyszínét, időpontját. Az adatok között szerepel az előfizető lakcíme és gépének IP-címe, emellett elraktározzák az internetezéssel kapcsolatos összes más adatot is, például azt, hogy ki, mikor és honnan kapcsolódott a világhálóra, illetve mikor lépett ki onnan. Noha a jogszabály szerint a beszélgetések, üzenetek, levelezések tartalmára nem vonatkozik az adattárolás, az intézkedés sokak felháborodását váltotta ki, és a www.petitieonline.ro internetes oldalon zajló aláírásgyűjtési akció keretében tegnap már közel hétezer állampolgár támogatta a rendelkezés érvénytelenítését.

Az adatgyűjtést és -tárolást kifogásolók legtöbbször az alkotmány ama szakaszára hivatkoznak, miszerint a levelek, sürgönyök, egyéb postai küldemények, a telefonbeszélgetések és más törvényes kommunikációs módszerek titkossága sérthetetlen. Élesen bírálja a jogszabályt a Jogi Forrásközpont is, amely tegnapi közleményében arra figyelmeztet: az adattárolás sérti a magánélethez való jogot. „Noha a szolgáltatók nem raktározzák el a beszélgetések, írott üzenetek tartalmát, a rendelkezés révén a hatóságok Romániát a Nagy Testvér országává, az állampolgárokat pedig irányított robottársadalommá alakítják, utóbbiak ráadásul potenciális bűnözőkké válnak” – szögezi le Georgiana Iorgulescu, a CRJ ügyvezető igazgatója. Aggályainak adott hangot az üggyel kapcsolatban tegnap Mircea Geoană is, aki szerint sürgősen közvitára kell bocsátani a jogszabályt.

A szenátus szociáldemokrata elnöke szerint az állam megalapozottan kívánja fokozni a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, ezzel egy időben azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a romániai társadalom még ma is gyanakvással és félelemmel tekint a kommunista titkosszolgálatok hasonló módszereire emlékeztető adatgyűjtésre. Eközben Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke úgy vélekedett: a törvény felcseréli az ártatlanság vélelmét a bűnösség vélelmével, súlyos visszaélésekre ad alkalmat, ugyanakkor ellentmond az alkotmány előírásainak, amelyek az állampolgárok szabadságjogaira és az intim szféra védelmére, a levezés sérthetetlenségére vonatkoznak. Enache rámutatott: több uniós tagállam – például Németország és Bulgária – esetében egyéni perek során az Európai Emberjogi Bíróság megállapította, hogy jogsértésről van szó. A PEL elnöke aggályának adott hangot azért is, mert a törvény szerint az ügyészeknek – súlyosnak és sürgősnek nyilvánított esetekben – lehetőségük nyílik bírósági határozat nélkül hozzáférni a személyes üzenetekhez.

Ehhez képest Codruţa Kövesi legfőbb ügyész azért kívánja módosíttatni a jogszabályt, mert szerinte hátráltatja a nyomozó hatóságok munkáját. Az igazságügy-minisztériumhoz eljuttatott – és Cătălin Predoiu tárcavezető által tegnap megalapozottnak nevezett – megkeresésben a főügyész kifogásolja, hogy a 289-es törvény rendelkezései ütköznek a büntetőjogi perrendtartással. Miközben ugyanis a perrendtartás szerint az ügyész a bűnvádi eljárás megkezdődése előtt kérheti például a telefonbeszélgetések lehallgatását, az adattárolási jogszabály szerint a közvádló csak bírói engedéllyel, az eljárás beindítása után férhet hozzá a bizalmas adatokhoz – kivéve azokat az eseteket, amikor súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.