
Fotó: Krónika
2008. október 20., 00:002008. október 20., 00:00
A vegyes lakosságú vidékeken be kell vezetni a magyar nyelv kötelező oktatását a román diákok számára – jelentette ki legutóbbi sajtótájékoztatóján Markó Béla.
A szövetségi elnök úgy érvelt: az Európai Unió tagjaként az országnak egy olyan európai társadalom kialakításán kell közösen dolgozni, amely megfelelő megoldást kínál a nyelvi és kulturális kérdésekre is.
Markó: tovább kell lépni
Markó szerint a bíráló nyilatkozatok ellenére a kérdés korántsem keltett akkora ellenérzést, mint tette ezt tizenöt évvel ezelőtt a kétnyelvű helységnévtáblák vagy a közigazgatásban történő anyanyelvhasználat ügye. „Akkor ezek a célok sokak számára megvalósíthatatlannak tűntek, következetes politikával azonban sikerült elfogadtatni a román partnerekkel, és ezek gyakorlása ma már természetes. Van esély tehát a magyar nyelv oktatásának bevezetésére a román tannyelvű osztályokban, tovább kell lépni ebben a kérdésben is” – mutatott rá a szervezet elnöke. – Mindenki számára természetes, hogy a gyerekek már az elemi osztályokban tanulják az angol nyelvet. Miért ne lenne akkor ugyanilyen fontos és természetes, milyen hátrány származhat abból, hogy Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön vagy Szatmárnémetiben, azokban a régiókban, ahol együtt él a két nemzet, a magyar és román gyerekek kölcsönösen elsajátítsák egymás nyelvét?”
Markó ugyanakkor közölte, tévednek azok, akik szerint összefüggés van a választási kampány és a régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezet benyújtásának időpontja között. Leszögezte: tévednek a román pártok is, ha azt hiszik, hogy a régiók újrafelosztása mögött alapvetően nemzetiségi megfontolások húzódnának, bár tagadhatatlanul figyelembe vettek sajátosan magyar szempontokat, például Hargita, Kovászna és Maros megye közös hagyományait, a történelmi, kulturális együvé tartozásra épülő regionális identitást. „Rendkívül fontos egész Románia számára, hogy az eddigi, nem jól működő gazdasági fejlesztési régiók helyett működőképes régiókat hozzunk létre, és a Székelyföld számára is fontos ez a tervezet, amely Kovászna, Hargita és Maros megyéből kívánna egy új gazdasági fejlesztési régiót létrehozni” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, az RMDSZ a héten benyújtotta a régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezetét, amelyben a jelenlegi 8 helyett 16 gazdasági fejlesztési régió kialakítását irányozza elő, és amely egy önálló régióba tömörítené a székelyföldi megyéket.
„Az átszervezés országos érdek”
A tervezettel szembeni többségi ellenérzéseknek két oka van a szövetségi elnök szerint: egyrészt a román politikum vagy hátsó szándékokat, vagy pedig sajátosan magyar érdekeket vél felfedezni minden RMDSZ-kezdeményezés mögött, másrészt van egyfajta tehetetlenség is, azaz senki sem kíván hozzányúlni egy olyan rendszerhez, amely már valamilyen formában működik, habár – tette hozzá – az mindenki számára egyértelmű, hogy gond van a jelenlegi régiók kialakításával. Mint mondta, mindeddig egyetlen meggyőző érvet sem hallott a jelenlegi régiós felosztás mellett. Úgy vélte, a jövőben meg lehetne őrizni a régiók jelenlegi hatásköreit, de el lehetne gondolkodni azon is, hogy ezeket közigazgatási régiókká alakítsák át.
Gyergyai csaba, Máthé Éva
Buda: Markó mondjon le!
Felelőtlennek és alkotmányellenesnek nevezte Daniel Buda demokrata-liberális képviselő Markó Béla azon kijelentését, hogy a vegyes lakosságú vidékeken be kellene vezetni a magyar nyelv kötelező oktatását a román diákok számára. A politikus sajtóközleményében leszögezte: az Erdélyben élő románság iránti tiszteletből Markó le kellene, hogy mondjon szenátori tisztségéről.
(fotó: RMDSZ)
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.