Hirdetés

Testreszabott kérdőívek?

•  Fotó: Boda Gergely

Fotó: Boda Gergely

Országos jelentőségű a marosvásárhelyi polgármester-jelölés ügye. „A marosvásárhelyi polgármester-jelölés nem az RMDSZ városi szervezetének az ügye, de még csak nem is a megyeié. Úgy gondolom, országos ügy, hogy Marosvásárhelyen kit állítunk jövőre a román pártok ellenében” – jelentette ki a Krónikának Kelemen Atilla, a szervezet Maros megyei elnöke, miután lapunk a magyar jelöltállítás kérdésében az elmúlt hetekben készített közvélemény-kutatásról kérdezte.

Krónika

Krónika

2007. október 09., 00:002007. október 09., 00:00

A felmérés során gyűjtött adatok összesítése folyamatban van.

Az RMDSZ megbízásából készülő felmérés kérdezőbiztosai szeptember 25. és október 2. között kopogtattak be kérdőívvel a kezükben marosvásárhelyi magyar családokhoz. A Közélet Marosvásárhelyen 2007 című nyolcoldalas kérdőív első húsz kérdése vonatkozik a marosvásárhelyi polgármesterjelölt kiválasztására. A kérdések összeállítói többek között azt próbálták felmérni, mennyire elégedett a lakosság a jelenlegi polgármester és városi tanács tevékenységével, milyen képességekkel, tulajdonságokkal felruházott személyt tartanának a megkérdezettek a legalkalmasabbnak a polgármesteri címre. Közvetlenül is rákérdeztek arra, hogy Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót tartanák alkalmasabbnak a polgármesterségre, de azt is megpróbálták kideríteni, ha a választás második fordulójában dőlne el a verseny, és az RMDSZ jelöltjének Dorin Florea jelenlegi polgármesterrel kellene megmérkőznie, kit támogatnának nagyobb arányban a magyar szavazók. A felmérés egy afféle marosvásárhelyi magyar népszerűségi listának az összeállítására is kísérletet tesz. Hat kérdése ugyanakkor a novemberi európai parlamenti választások Tőkés–RMDSZ-versenyének a marosvásárhelyi megítélését próbálja mérni.

A kérdezőbiztosok számára Kiss Dénes és Kiss Tamás szociológusok tartottak felkészítőt szeptember 24-én, az időközben felmerülő kérdésekkel pedig a biztosoknak Sólyom Zsuzsa szociológushoz kellett fordulniuk. A kitöltött íveket is az utóbbinak kellett leadniuk. Noha a felmérést többé-kevésbé ugyanaz a szociológuscsoport irányította, mint a júniusi – eredetileg letagadott – országos közvélemény-kutatást, a jogi keretet ezúttal nem a TransObjective Consulting Kft., hanem a Max Weber Társadalomkutató Központ biztosította.

Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök szerint e felmérés eredményei alapján jelölik ki azt a személyt, aki a jelenlegi városgazda, Dorin Florea ellenében indul a 2008-as önkormányzati választásokon a polgármesteri tisztségért.

„Ha a felmérés igazolja, hogy Borbély László a legnépszerűbb emberünk, ő lesz a jelölt. Ha viszont az derül ki, hogy Csegzi Sándornak lenne több esélye, akkor marad minden úgy, ahogy a városi szervezet eldöntötte” – szögezte le Kelemen. Kérdésünkre, hogy előbbi esetben ki és miként változtathatja meg a marosvásárhelyi RMDSZ július 22-i döntését, a megyei szervezet vezetője röviden csak annyit mondott: „Megtaláljuk a módját”. Erről – közvetlenül érintettként – sem Borbély László, sem pedig a Csegzi Sándort jelölő városi RMDSZ elnöke, Dávid Csaba nem tudott. Utóbbi megerősítette: a szervezet jelöltjének a város jelenlegi alpolgármesterét tekintik, aki a választmányi ülésen 23:20-as szavazataránnyal legyőzte Borbélyt.

Vitatott szakmaiság

A nemrég elindított felmérés körül máris vita alakult ki. A városi szervezet jelöltje, Csegzi Sándor szerint bizonyos kérdéseket tendenciózusan fogalmaztak meg, illetve sorakoztattak fel. Ilyennek ítéli például a 18-as, 19-es és a 20-as kérdéseket. A K18-as például így szól: Véleménye szerint az alábbiak mennyire jellemzőek Dorin Floreára?; K19: Hát Borbély Lászlóra?; K20: És végül Csegzi Sándorra?

„Ez az és végül-féle megfogalmazás eleve azt próbálja sugallni, hogy ebben a játékban csak mellékszereplő vagyok” – vélekedett Csegzi Sándor. Az alpolgármester a lehetséges válaszokként megjelölt jellemzők körül is talált kivetnivalót. „Ha külön erény, hogy valaki vásárhelyi születésű, vagy jó kapcsolatai vannak Bukarestben, akkor egyértelmű, hogy ezt a felmérést mintha Borbélyra szabták volna” – tette hozzá. A K6-os kérdés ugyanis így hangzik: Hallott-e a következő megvalósításokról? Ha igen, Ön szerint kinek köszönhetők? A hat megjelölhető válaszból négy – az új lakások építése, a műjégpálya, a sportcsarnok és az uszoda – egyértelműen a Borbély által vezetett minisztériumhoz fűződik. Floreának a Víkendtelep rendbetétele és az utcák javítása maradt, amin esetleg Csegzi is „osztozhat”.

Az alpolgármester azt nehezményezi, hogy a Kelemen Atillával és Borbély Lászlóval született eredeti egyezség ellenére a felmérés megrendelői nem adtak lehetőséget a kérdések átnézésére, és az észrevételek megfogalmazására, ahogy szerinte tisztességes lett volna. Amikor bizonyos kérdések átírását javasolta, Csegzi azt a választ kapta, hogy a nyomtatványok már elkészültek. „Nincs is miért megkérdezni mind az 1800 alanyt, én már most megmondom, hogy e felmérés alapján ki az, aki a marosvásárhelyi magyarság legjobb, legnépszerűbb, legügyesebb és legismertebb jelöltje” – jegyezte meg fanyar mosollyal Csegzi Sándor.

Borbély László nem kívánta kommentálni Csegzi megjegyzéseit. Annyit azonban hozzáfűzött: nem igaz, hogy ellenfelének nem adatott meg a kérdések átfogalmazásának lehetősége, csakis azért nem került sor rá, mert kifutottak volna az időből. „Mi időben átküldtük a kérdőívet, de ő azzal húzta az időt, hogy látni akarja a felmérést végző intézettel kötött szerződést. Amire meg kijavított volna néhány kérdést, az ívek már ki voltak nyomtatva. Ennek ellenére javasoltam, hogy amit Csegzi tendenciózusnak ítél meg, azt az RMDSZ ne vegye figyelembe” – nyilatkozta lapunknak Borbély.

Kérdésünkre, hogy ki felel a kérdések megfogalmazásáért, Veres Valér, a Max Weber Társadalomkutató Központ képviselője úgy válaszolt: nem ismeri a kérdőívek pontos tartalmát.

Ki rendeli meg a felmérést?

Az alpolgármester úgy döntött: ő is készíttet egy felmérést. „Engem is érdekelnek a hiteles eredmények. Abból a pénzből, amit az RMDSZ meg a Bernády Alapítvány a Max Weber Központnak juttat, én nem egy, hanem két közvélemény-kutatást fogok rendelni, két erre szakosodott cégtől” – mondta. Csegzi nem érti ugyanis, hogy miért kell több mint 10 ezer eurót fizetni a kolozsvári társadalomkutató központnak, ha egy felmérés ára 4-5 ezer euró körül mozog.

Bulyovszky Loránd, a Borbély László által vezetett Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi titkára meglepődve értesült a felmérés megrendeléséről. „Fogalmam sincs, mennyibe kerülhet ez nekünk, de nem is hiszem, hogy valami közünk is lenne ehhez a közvélemény-kutatáshoz” – válaszolta Bulyovszky, akinek nevében az alapítvány megfogalmazta a Csegzihez is eljuttatott háromoldalas szerződést. A kuratóriumi titkár később pontosított, mondván, utánanézett a dolognak, és biztosan állíthatja, hogy a Bernády Alapítvány nem rendelt semmiféle közvélemény-kutatást. Az ügyet Borbély László tisztázta: eredetileg valóban az RMDSZ alapítványa rendelte volna meg a kutatást, de az esetleges spekulációk elkerülése érdekében az utolsó pillanatban úgy döntöttek, nem keverik bele a kulturális egyesületet. A felmérés elkezdése után a Max Weber Társadalomkutató Központtal végül az RMDSZ megyei szervezete kötött szerződést.

A Csegzihez eljuttatott okiratok szerint a Veres Valér által képviselt kolozsvári társadalomkutató szervezettel a megrendelő szeptember 26-án egy 37 710 lej értékű szerződést kötött. Ennek értelmében a felmérők október 20-án fejezik be a kérdőívek kitöltését, és ugyanazon a napon át is adják a magyar kérdezettek válaszai alapján kialakuló részeredményeket. A román nemzetiségű alanyok válaszainak kiértékelése legkésőbb október 30-áig tarthat.

Kocsmában átírt kérdőívek

Egyik olvasónk, Nagy-Bodó Tibor október 3-án jelezte, hogy a Federalcoop Hosszú utcai bárjában két kérdezőbiztos a közvélemény-kutatás nyomtatványait írják át. A férfi – akihez a Max Weber munkatársai néhány nappal korábban kopogtattak be – felismerte a szomszéd asztalon heverő nyomtatványokat. „Arra lettem figyelmes, hogy a két kérdezőbiztos – egy fiatal fiú és egy lány – a válaszokat kommentálják. Közben jó órán keresztül azzal foglalkoztak, hogy a ceruzával beírt válaszokat kiradírozták, és golyóstollal átírták. Nem állítom, hogy módosítottak a válaszokon, de láttam kitöltetlen nyomtatványt is, amelyen helyben karikázták be a válaszokat” – hívta fel a figyelmünket. A Nagy-Bodó Tibor által jelzetteket a bár pultosa is megerősítette.

Veres Valér szerint azonban nincs semmi kivetnivaló abban, hogy az esetleges hibák kiküszöbölése érdekében a kérdezőbiztos előbb ceruzával írja be a válaszokat, és csak később erősíti meg golyóstollal. „A kérdezőknek nem érdekük mást írni, mint amit az alany válaszol. Ez nekik is, a kutatóknak is utólagos gondot okozna. Egyébként szúrópróbákkal ellenőrizni szoktuk a válaszok hitelességét. Van, amikor telefonon hívjuk fel az alanyt, előfordul, hogy személyesen keressük fel. Sem a megrendelőt, sem önmagunkat nem csapjuk be” – nyomatékosított a kolozsvári szociológus.

Krónika


Felmérés helyett előválasztásokat

Kincses Előd, az RMDSZ korábbi Maros megyei elnöke ismételten szót emelt az előválasztási rendszer jogossága mellett. Szerinte a közvélemény-kutatás sok mindenben segíthet, de nem helyettesítheti az előválasztások eredményeit. A szervezet volt vezetője szerint az sem biztos, hogy a marosvásárhelyi körzetek küldötteinek július 22-i döntése a marosvásárhelyi szavazóbázis véleményét tükrözi. „Nem a megyének, nem Mezőbándnak vagy Marosludasnak kell eldönteni, ki lesz a marosvásárhelyi magyarság polgármesterjelöltje. Ha mégis így történik, borítékolható a választások gyászos végeredménye” – jelentette ki a Krónikának Kincses.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város

Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok

Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok
2026. október 22., csütörtök

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön

Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön
2026. október 21., szerda

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén

Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt

Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt
2026. október 21., szerda

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján
2026. október 21., szerda

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj

Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj
Hirdetés
2026. október 21., szerda

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után

Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után
2026. október 21., szerda

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében

Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében
2026. október 21., szerda

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga

A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga
Hirdetés
Hirdetés