Orvosok szerint fennáll a veszély, hogy a túlzott fogyasztás miatt az antibiotikum hatástalanná válik
Fotó: Beliczay László
Az antibiotikumrezisztencia elleni küzdelem fokozását tűzte ki célul az egészségügyi minisztérium kísérleti programja, amelyben a bukaresti Matei Balş Járványtani Intézet irányításával öt kórház vesz részt. Az orvostudomány immár kezdi a klímaváltozás és a terrorizmus veszélyeihez hasonlítani az antimikrobiális rezisztenciát.
2022. március 01., 14:052022. március 01., 14:05
Öt romániai kórház – köztük a kolozsvári és a marosvásárhelyi – részese annak a kísérleti programnak, amelynek célja a rendkívül veszélyes antibiotikumrezisztencia (AMR) elleni harc fokozása.
– ez világszerte jelentős egészségügyi fenyegetést jelent.
Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem igen összetett. Nem könnyű gondoskodni a fertőzések megfelelő megelőzését és elhárítását szolgáló intézkedések (akár az egyszerű kézmosás) gyakorlati végrehajtásáról. Kihívást jelent a meglévő antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazása, azaz a megfelelő hatóanyag helyes és csak szükség esetén történő használata is. Végül említésre méltó, hogy
Az Európai Unió úgynevezett egységes – vagyis humán- és állategészségügyi, valamint környezeti szempontokat is figyelembe vevő – egészségügyi megközelítést alkalmaz e probléma kapcsán.
Románia egyelőre egy háromkötetes, vaskos útmutatóval rendelkezik, amelyet az elkövetkezendő időszakban próbálnak gyakorlatba ültetni. Ez azért is fontos – hangsúlyozta Sorin Aramă, az országos projekt vezetője –, mert az AMR növekedésével nő a kezelések időtartama és költsége, valamint az elhalálozási arány. Az antibiotikumrezisztencia megfékezését célzó országos program keretében jövő év januárjáig a részt vevő egészségügyi intézmények személyzetét képzésben részesítik, ugyanakkor a pácienseket tudatos antibiotikumhasználatra készítik fel.
Az antimikrobiális rezisztencia kialakulását a felelőtlen antibiotikumhasználat is fokozza. A szakorvosok szerint egyre több hazai beteg az ismerős, a szomszéd tanácsára kezd el különböző antibiotikumokat szedni. A világjárvány csak fokozta azt a hiedelmet, miszerint bizonyos antibiotikumokkal megelőzhetjük vagy hatékonyabban gyógyíthatjuk a Covid-fertőzést.
– kongatta meg a vészharangot hétfőn Adrian Marinescu, a bukaresti Matei Balş Járványtani Intézet orvos igazgatója. Félelmét osztotta menedzser kollégája, Cătălin Apostolescu is, aki szerint olyannyira súlyos a helyzet, hogy könnyen megeshet, miszerint a túlzott és esztelen fogyasztásért az elkövetkezendő években, évtizedekben valamennyi antibiotikum hatástalanná válik. „Olyan körülmények közt, hogy a modern orvostudomány az antibiotikum használatára épül” – tette hozzá a szakember.
Az antimikrobiális rezisztencia következtében kialakult, szaknyelven nozokomiálisnak nevezett fertőzésekről szólva Adrian Marinescu aggodalmának adott hangot, rámutatva, hogy a hazai statisztikák nem segítik a helyzet javítását. Ugyanis
„A csodával határos arány azonban nem a romániai kórházi rendszer patyolattisztaságának köszönhető, hanem az intézményvezetők ’89 előtti berögződéseiknek. Noha nozokomiális betegségek megjelenését a 10–12 százalékos határig világszerte elfogadott tényként kezelik, a legtöbb hazai klinikavezető a papíron jól mutató statisztikai adatok kedvéért letagadja vagy elhallgatja ezeket” – ezt még másfél évtizeddel ezelőtt mondta a Krónikának Marosvásárhely neves parazitológus szakorvosa, az azóta elhunyt Fazakas Béla egyetemi tanár.
Kérdésünkre, miként fordulhat elő, hogy sem 1989 óta, sem 2007 óta nem változott az egészségügyi illetékesek mentalitása, Sorin Aramă egy nálunk még ma is élő tévhittel magyarázta a gyakorlatot. „A páciensek, a hozzátartozók, a sajtó képviselői még ma is orvosi műhibát kiáltanak, ha valaki megfertőződik a kórházban” – mondta.
Cătălin Apostolescu, a Matei Balş-intézet menedzsere szerint az egyetlen megoldás, ha az orvosok is úgy viselkednének, mint az elvonókúrára jelentkező alkoholisták. „Őszintének kell lennünk. Üljünk le, nézzünk a többiek szemébe, mutatkozzunk be, és – amint a gyógyulni vágyó anonim alkoholista kijelenti, miszerint ő alkoholista – ismerjük be, hogy kórházainkban, intenzív osztályokon, műtőinkben ennyi és ennyi a nozokomiális fertőzés aránya” – látja az egyetlen megoldást a bukaresti fertőzőkórház vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!