Orvosok szerint fennáll a veszély, hogy a túlzott fogyasztás miatt az antibiotikum hatástalanná válik
Fotó: Beliczay László
Az antibiotikumrezisztencia elleni küzdelem fokozását tűzte ki célul az egészségügyi minisztérium kísérleti programja, amelyben a bukaresti Matei Balş Járványtani Intézet irányításával öt kórház vesz részt. Az orvostudomány immár kezdi a klímaváltozás és a terrorizmus veszélyeihez hasonlítani az antimikrobiális rezisztenciát.
2022. március 01., 14:052022. március 01., 14:05
Öt romániai kórház – köztük a kolozsvári és a marosvásárhelyi – részese annak a kísérleti programnak, amelynek célja a rendkívül veszélyes antibiotikumrezisztencia (AMR) elleni harc fokozása.
– ez világszerte jelentős egészségügyi fenyegetést jelent.
Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem igen összetett. Nem könnyű gondoskodni a fertőzések megfelelő megelőzését és elhárítását szolgáló intézkedések (akár az egyszerű kézmosás) gyakorlati végrehajtásáról. Kihívást jelent a meglévő antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazása, azaz a megfelelő hatóanyag helyes és csak szükség esetén történő használata is. Végül említésre méltó, hogy
Az Európai Unió úgynevezett egységes – vagyis humán- és állategészségügyi, valamint környezeti szempontokat is figyelembe vevő – egészségügyi megközelítést alkalmaz e probléma kapcsán.
Románia egyelőre egy háromkötetes, vaskos útmutatóval rendelkezik, amelyet az elkövetkezendő időszakban próbálnak gyakorlatba ültetni. Ez azért is fontos – hangsúlyozta Sorin Aramă, az országos projekt vezetője –, mert az AMR növekedésével nő a kezelések időtartama és költsége, valamint az elhalálozási arány. Az antibiotikumrezisztencia megfékezését célzó országos program keretében jövő év januárjáig a részt vevő egészségügyi intézmények személyzetét képzésben részesítik, ugyanakkor a pácienseket tudatos antibiotikumhasználatra készítik fel.
Az antimikrobiális rezisztencia kialakulását a felelőtlen antibiotikumhasználat is fokozza. A szakorvosok szerint egyre több hazai beteg az ismerős, a szomszéd tanácsára kezd el különböző antibiotikumokat szedni. A világjárvány csak fokozta azt a hiedelmet, miszerint bizonyos antibiotikumokkal megelőzhetjük vagy hatékonyabban gyógyíthatjuk a Covid-fertőzést.
– kongatta meg a vészharangot hétfőn Adrian Marinescu, a bukaresti Matei Balş Járványtani Intézet orvos igazgatója. Félelmét osztotta menedzser kollégája, Cătălin Apostolescu is, aki szerint olyannyira súlyos a helyzet, hogy könnyen megeshet, miszerint a túlzott és esztelen fogyasztásért az elkövetkezendő években, évtizedekben valamennyi antibiotikum hatástalanná válik. „Olyan körülmények közt, hogy a modern orvostudomány az antibiotikum használatára épül” – tette hozzá a szakember.
Az antimikrobiális rezisztencia következtében kialakult, szaknyelven nozokomiálisnak nevezett fertőzésekről szólva Adrian Marinescu aggodalmának adott hangot, rámutatva, hogy a hazai statisztikák nem segítik a helyzet javítását. Ugyanis
„A csodával határos arány azonban nem a romániai kórházi rendszer patyolattisztaságának köszönhető, hanem az intézményvezetők ’89 előtti berögződéseiknek. Noha nozokomiális betegségek megjelenését a 10–12 százalékos határig világszerte elfogadott tényként kezelik, a legtöbb hazai klinikavezető a papíron jól mutató statisztikai adatok kedvéért letagadja vagy elhallgatja ezeket” – ezt még másfél évtizeddel ezelőtt mondta a Krónikának Marosvásárhely neves parazitológus szakorvosa, az azóta elhunyt Fazakas Béla egyetemi tanár.
Kérdésünkre, miként fordulhat elő, hogy sem 1989 óta, sem 2007 óta nem változott az egészségügyi illetékesek mentalitása, Sorin Aramă egy nálunk még ma is élő tévhittel magyarázta a gyakorlatot. „A páciensek, a hozzátartozók, a sajtó képviselői még ma is orvosi műhibát kiáltanak, ha valaki megfertőződik a kórházban” – mondta.
Cătălin Apostolescu, a Matei Balş-intézet menedzsere szerint az egyetlen megoldás, ha az orvosok is úgy viselkednének, mint az elvonókúrára jelentkező alkoholisták. „Őszintének kell lennünk. Üljünk le, nézzünk a többiek szemébe, mutatkozzunk be, és – amint a gyógyulni vágyó anonim alkoholista kijelenti, miszerint ő alkoholista – ismerjük be, hogy kórházainkban, intenzív osztályokon, műtőinkben ennyi és ennyi a nozokomiális fertőzés aránya” – látja az egyetlen megoldást a bukaresti fertőzőkórház vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!