
Orvosok szerint fennáll a veszély, hogy a túlzott fogyasztás miatt az antibiotikum hatástalanná válik
Fotó: Beliczay László
Az antibiotikumrezisztencia elleni küzdelem fokozását tűzte ki célul az egészségügyi minisztérium kísérleti programja, amelyben a bukaresti Matei Balş Járványtani Intézet irányításával öt kórház vesz részt. Az orvostudomány immár kezdi a klímaváltozás és a terrorizmus veszélyeihez hasonlítani az antimikrobiális rezisztenciát.
2022. március 01., 14:052022. március 01., 14:05
Öt romániai kórház – köztük a kolozsvári és a marosvásárhelyi – részese annak a kísérleti programnak, amelynek célja a rendkívül veszélyes antibiotikumrezisztencia (AMR) elleni harc fokozása.
– ez világszerte jelentős egészségügyi fenyegetést jelent.
Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem igen összetett. Nem könnyű gondoskodni a fertőzések megfelelő megelőzését és elhárítását szolgáló intézkedések (akár az egyszerű kézmosás) gyakorlati végrehajtásáról. Kihívást jelent a meglévő antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazása, azaz a megfelelő hatóanyag helyes és csak szükség esetén történő használata is. Végül említésre méltó, hogy
Az Európai Unió úgynevezett egységes – vagyis humán- és állategészségügyi, valamint környezeti szempontokat is figyelembe vevő – egészségügyi megközelítést alkalmaz e probléma kapcsán.
Románia egyelőre egy háromkötetes, vaskos útmutatóval rendelkezik, amelyet az elkövetkezendő időszakban próbálnak gyakorlatba ültetni. Ez azért is fontos – hangsúlyozta Sorin Aramă, az országos projekt vezetője –, mert az AMR növekedésével nő a kezelések időtartama és költsége, valamint az elhalálozási arány. Az antibiotikumrezisztencia megfékezését célzó országos program keretében jövő év januárjáig a részt vevő egészségügyi intézmények személyzetét képzésben részesítik, ugyanakkor a pácienseket tudatos antibiotikumhasználatra készítik fel.
Az antimikrobiális rezisztencia kialakulását a felelőtlen antibiotikumhasználat is fokozza. A szakorvosok szerint egyre több hazai beteg az ismerős, a szomszéd tanácsára kezd el különböző antibiotikumokat szedni. A világjárvány csak fokozta azt a hiedelmet, miszerint bizonyos antibiotikumokkal megelőzhetjük vagy hatékonyabban gyógyíthatjuk a Covid-fertőzést.
– kongatta meg a vészharangot hétfőn Adrian Marinescu, a bukaresti Matei Balş Járványtani Intézet orvos igazgatója. Félelmét osztotta menedzser kollégája, Cătălin Apostolescu is, aki szerint olyannyira súlyos a helyzet, hogy könnyen megeshet, miszerint a túlzott és esztelen fogyasztásért az elkövetkezendő években, évtizedekben valamennyi antibiotikum hatástalanná válik. „Olyan körülmények közt, hogy a modern orvostudomány az antibiotikum használatára épül” – tette hozzá a szakember.
Az antimikrobiális rezisztencia következtében kialakult, szaknyelven nozokomiálisnak nevezett fertőzésekről szólva Adrian Marinescu aggodalmának adott hangot, rámutatva, hogy a hazai statisztikák nem segítik a helyzet javítását. Ugyanis
„A csodával határos arány azonban nem a romániai kórházi rendszer patyolattisztaságának köszönhető, hanem az intézményvezetők ’89 előtti berögződéseiknek. Noha nozokomiális betegségek megjelenését a 10–12 százalékos határig világszerte elfogadott tényként kezelik, a legtöbb hazai klinikavezető a papíron jól mutató statisztikai adatok kedvéért letagadja vagy elhallgatja ezeket” – ezt még másfél évtizeddel ezelőtt mondta a Krónikának Marosvásárhely neves parazitológus szakorvosa, az azóta elhunyt Fazakas Béla egyetemi tanár.
Kérdésünkre, miként fordulhat elő, hogy sem 1989 óta, sem 2007 óta nem változott az egészségügyi illetékesek mentalitása, Sorin Aramă egy nálunk még ma is élő tévhittel magyarázta a gyakorlatot. „A páciensek, a hozzátartozók, a sajtó képviselői még ma is orvosi műhibát kiáltanak, ha valaki megfertőződik a kórházban” – mondta.
Cătălin Apostolescu, a Matei Balş-intézet menedzsere szerint az egyetlen megoldás, ha az orvosok is úgy viselkednének, mint az elvonókúrára jelentkező alkoholisták. „Őszintének kell lennünk. Üljünk le, nézzünk a többiek szemébe, mutatkozzunk be, és – amint a gyógyulni vágyó anonim alkoholista kijelenti, miszerint ő alkoholista – ismerjük be, hogy kórházainkban, intenzív osztályokon, műtőinkben ennyi és ennyi a nozokomiális fertőzés aránya” – látja az egyetlen megoldást a bukaresti fertőzőkórház vezetője.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
szóljon hozzá!