Terror alatt Alsórákos

Barát István református lelkipásztor elmondta, tavaly nyáron került a Brassó megyei településre, és megdöbbenve szembesült azzal a szomorú ténnyel, hogy a helyi közösséget valósággal terrorizálják a helyi roma közösség egyes tagjai. „Lopnak, rabolnak, betörnek a házakba, és senki nem meri őket megállítani” – jegyzi meg a lelkipásztor. Barát István – aki vasárnap gyűlést szervezett a témában – már azt is tervezte, hogy a rendkívüli esetre való tekintettel megszólaltatja a harangot, de mégsem tette meg, mert olyan híresztelések kaptak szárnyra, hogy amint megszólal a harang, mindenki induljon a romatelepre igazságot tenni. A lelkész attól tart, hogy az indulatok elszabadulnak, ezért, mint mondta, a legutóbbi istentiszteleten a megbocsátásról prédikált, arra kérte a híveket, próbáljanak kapcsolatot teremteni a romákkal, és segíteni rajtuk.

A panaszkodás nem old meg semmit

Az alsórákosiakból árad a panasz. Az utcákat végigjárva mindenkinek van saját kellemetlen tapasztalata és tucatnyi rémtörténete a Borbáth nevű falurészen lakó romák garázdálkodásairól. Egy idős asszony sírva fakad, miközben elmeséli, hogy „az alsórákosiak lassan a napfényt sem tudják beengedni a házba”, zsalugátert szereltettek, mert az ablakokat többször betörték. Mint mondta, éjjel felváltva őrködnek a családtagok, hogy a gyanús zajra azonnal riasztani tudjanak.

Egy másik asszony azt meséli, hogy a kertből a szeme láttára szedték ki a zöldséget, őt megfenyegették, hogy bicskát rántanak, ha segítséget hív. Egy egyedülálló mozgássérült férfi arról beszélt, hogy a borbáthi tolvajok nemrég leütötték a kutyáját, majd az ólban mind a két disznót leszúrták és elvitték. Az udvarokról elviszik a szerszámokat, és ócskavasként értékesítik – panaszolták a helybeliek egymás szavába vágva. „A gyerekeket sötétedés után nem merik kiengedni az utcára, az iskolába is elkísérik őket, különben elveszik a ruhájukat, megverik őket, és pénzt követelnek tőlük” – meséli egyik szülő. 
A faluban magyarul beszélő roma közösség is él, ők is rettegnek a fosztogató bandáktól. A férfiak zöme külföldön dolgozik, az otthon maradt asszonyok bezárkóznak, és tehetetlenül nézik, hogy az udvarról mindent elvisznek. Együtt sem mernek fellépni, mert a rablók mobiltelefonon értesítik egymást, és pillanatok alatt egymás segítségére sietnek.

A helybeliektől tudtuk meg, hogy a rendőri razziák is eredménytelenek, mert kisgyerekek őrködnek a dombtetőkön és riasztják a többieket, amint észreveszik a közeledő rendőr-     és csendőrautókat. Az alsórákosiak többsége lemondott arról, hogy megművelje a földeket, mert hiába dolgoztak, soha nem tudtak betakarítani semmit, a termést mindig ellopták. Egy gazda gyönyörű gyümölcsösét mutatta meg, és elmondta, négy év óta egyetlen almát sem tudott hazavinni. Eddig még gondozta, nyeste a fákat, ettől az évtől már úgy döntött, nem törődik velük. Sokan bérmentve felajánlották a földjük felét a romáknak, azt remélve, hogy ha gazdálkodásba kezdenek, abbahagyják a tolvajlást, a romák azonban erre nem tartottak igényt.

„Nincs más kiút, lopni megyek”

A Borbáth-telepen takaros házak állnak, mindegyiken van parabolaantenna, a főutat leaszfaltoztatta az önkormányzat, közkutat is létesített. Első látásra nyoma sincs a nyomornak, nincs bűz vagy szemét, mint más romatelepeken. Az emberek jól öltözöttek, a gyerekek tiszták, takarosak, mindenki románul beszél, de tudnak magyarul. Ioan, a pünkösdista prédikátor a közösség egyik vezetője érdeklődésünkre úgy nyilatkozik, nem szabad általánosítani: valóban van néhány fiatal, tizenéves suhancok, akik lopnak, de mint mondja, rákényszerültek erre, mert nincs munkahelyük és szociális segélyt sem kapnak. „Nincs munkahely, nincs semmi bevételünk, a gyerekeknek pedig enni kell.

Az asszonyok az erdőben gyűjtögetnek, készítenének fakanalat, seprűt, de nem tudják eladni, mert a brassói utcákon, piacokon elkergeti, megbünteti őket a rendőrség – magyarázza a férfi. – Elítélem a lopást! Én soha nem vettem el a másét, nem vagyok tolvaj. Nem szabad általánosítani, és néhány erőszakos suhanc miatt az egész közösséget elítélni.”

A közösség egy másik megbecsült tagja azt mondja, a rendbontókat kellene megbüntetniük a hatóságoknak, vigyék el őket, zárják börtönbe ahányszor csak tetten érik őket, s majd előbb-utóbb megjön az eszük. A neve elhallgatását kérő férfi azt mondja, elutasítja az önbíráskodást. „Sok barátom, ismerősöm van a falusiak között, akik felvetették, miért nem teszünk mi rendet, miért nem verjük meg a közülünk való garázdálkodókat, hogy menjen el a kedvük a lopástól. Én viszont azt mondom, ezért vannak a törvények, a hatóságok, nem fogok én verekedni, hogy végül én kerüljek börtönbe” – mondja a középkorú férfi.

Az újságíró érkezésére a házak elé kigyűlt lakókból is árad a panasz. „Nem kapunk semmiféle állami juttatást, nincs miből megélnünk” – mondják többen is. Felháborodottan panaszolták el, hogy a magyarok sem végzik el a kötelező közmunkát, és mégis megkapják a szociális segélyt. „Ötvenéves vagyok, négy gyermekem van. Nem látok más kiutat, lopni megyek, s ha majd bevisznek a börtönbe, legalább tudom, hogy az asszony és a gyerekek nem halnak éhen” – mondja egy családapa. A romatelepre elkísért László Ferenc községgazda is, aki megismételte korábbi ajánlatát, hogy családja 20 hektár földjét ingyen átadja a közösségnek, ám a romák szerint ez nem segítség, hiszen nincs pénzük, hogy megműveljék a területet.

A közösségnek össze kell fognia

Gáspár Tamás, Alsórákos polgármestere szerint az ország törvényei is nehezítik a közösség dolgát. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg mindössze három rendőr és három fizetett polgárőr biztosítja a közrendet a településen, mivel tavaly a megszorító intézkedések miatt kénytelenek voltak öt polgárőrt elbocsátani. „Tavaly ősszel arról döntöttünk, hogy az önkormányzat és a közbirtokosság őrző-védő céggel fog szerződést kötni, 12 hivatásos biztonsági szakember a meglevő rendfenntartókkal együtt tudta volna biztosítani az állandó ügyeletet.

Ezt a tervet azonban egyelőre jegeljük, mert még nem egyértelmű, hogy a rendőrség átszervezése után hogy fog működni az önkormányzat fennhatósága alá tartozó helyi rendőrség” – magyarázta az elöljáró, aki szerint a helyi költségvetésből lehetetlen megalakítani és fenntartani egy 12 fős helyi rendőrséget. Gáspár Tamás ugyanakkor az említett vasárnapi közgyűlésen is hangsúlyozta: az egész közösségnek össze kell fognia, a tolvajlásokat jelenteni kell, s bízik abban, hogy a garázdálkodók ellen is hatásos lehet a közös fellépés.

A vasárnapi közgyűlésen több javaslat is elhangzott, többek között, hogy a lakók pótoljanak össze egy biztonsági cég megfogadására, ugyanakkor többen nehezményezték, hogy nem hívták meg a romák képviselőit a megbeszélésre. „Mi nem zavarjuk a roma közösséget, de ők terrorizálnak bennünket. Merjünk bátrak lenni, alakítsunk önkéntes polgárőrséget” – fogalmazta meg egyik hozzászóló. Egy másik férfi arra kérte a lakókat, hogy többet ne vásároljanak cigányoktól lopott fát, mert ezzel tovább bátorítják a bűnözést. „Hiába mutogatunk ujjal a rendőrségre, a tanácsra. Ha én megfogom a tolvajt, magam látom el a baját, ha nem lát senki” – közölte egy fiatalember, akinek felszólalását többen is megtapsolták a falugyűlésen.

„Nem gumibottal kell rendet tartani”

„Elegem van a beszélgetésekből és a gyűlésekből” – mondja Adrian Petre Bălăceanu, az alsórákosi rendőrőrs parancsnoka, aki emlékeztetett: két évvel ezelőtt is hasonló témájú gyűlést hívtak össze a településen, „akkor is mindenki mindent megígért, aztán egy évvel ezelőtt is volt, és mégsem történt semmi”. Mint mondta, a lakosságtól több együttműködést, nagyobb bizalmat várnak el, s bár mindössze hárman vannak, a törvényes keretek között mindent megtesznek, hogy Alsórákoson nyugodtan lehessen élni. Az őrsparancsnok szerint a romák közül ki kellene választani egy képviselőt, aki tartja a kapcsolatot a hatóságokkal és az önkormányzattal.

„Most mondom huszonkettedikszer, hogy szervezzünk állandó őrséget önkéntesekből, hogy szervezzük meg a termőföldek őrzését, mert nagyon nehéz azonosítani, hogy az éjszaka leple alatt ki vitte el a krumplit, sokkal hatékonyabb lenne elejét venni a lopásnak” – mondta Bălăceanu. A rendőr szerint a helyi szórakozóhelyek tulajdonosai is be kellene hogy tartsák a törvényes nyitvatartási órákat, hiszen éjszakai órákig ott múlató, ittas fiatalok is sok kárt okoznak. A rendőrök felrótták, a falusiak nem vállalják, hogy tanúskodjanak, így a bűncselekményeket nehéz bizonyítani. A parancsnok elmondta továbbá, az elmúlt évben 77 ezer lej értékben róttak ki bírságot, ebből csak 31 ezer lejt fizettek be. A probléma gyökerét kell valamiképpen orvosolni, különben később már kezelhetetlenné válik.

Segély, iskolai programok, razziák

Az alsórákosi közösség képviselői tegnap a Brassó megyei prefektúrán a kormányhivatal, a megyei rendőrség és csendőrség vezetőivel találkoztak. Ambrus Károly Brassó megyei alprefektus a Krónika érdeklődésére elmondta, több megoldást is kidolgoztak már az alsórákosi konfliktus orvoslására. „Nem oldja meg a gondokat, ha rendszeresen kivezényeljük a karhatalmi erőket. A konkrét problémákat kell azonosítani, a helyi hatóságoknak kell jobban figyelniük.

Ambrus Károly elmondta, intézkedtek, hogy az alsórákosi jogosultak haladéktalanul kapják meg a szociális segélyt, és ezentúl azt mindig időben folyósítsák. „Lehet, hogy a segély elmaradása csak ürügy a bűncselekmények elkövetésére, de mindenképpen ki kell ezt az okot is zárni” – fejtette ki az alprefektus. Ambrus Károly elmondta, gyakran a kiskorúakat bízzák meg a bűncselekményekkel, mert rájuk enyhébb büntetést lehet kiróni, ezért az iskoláknak és az egyházaknak olyan programokat kell kidolgozniuk, hogy az oktatási intézetek délután is lefoglalják a gyerekeket, minél inkább tartsák távol őket a Borbáth-telepen élő közösség káros befolyásától.

A helyi önkormányzat képviselőit ugyanakkor felszólították, hogy hatékonyabban vegyenek részt a falu életében, vizsgálják felül a bárok, szórakozóhelyek működési engedélyét, nyitvatartási idejét. A prefektúra ugyanakkor felszólította a közbirtokosságot, hogy alkalmazzon őrző-védő céget az erdők védelmére. Razziákat is szerveznek, hogy a garázdálkodó alsórákosi romákat kiszűrjék. A hétvégéig az alsórákosi önkormányzat, a megyei rendőrség és csendőrség listát készít a prioritásokról, ezt egyeztetik, és közös akciótervet dolgoznak ki. Ugyanakkor a prefektúra a belügyi tárcától kérni fogja, hogy kivételes és indokolt esetben növeljék a helyi rendőrség létszámát.