Jelentős eredményeket hoztak a nagyváradi várfelújítás alkalmával zajló régészeti kutatások: a fejedelmi palota dél-nyugati szárnyában két jelentősebb épület maradványaira is rábukkantak, nevezetesen a középkori gótikus székesegyház nyugati homlokzatára és annak déli tornyára, valamint a Kisboldogasszony templomra.
2014. június 18., 17:502014. június 18., 17:50
Miközben a székesegyház elhelyezkedéséről volt pontos információ, a most felfedezett Kisboldogasszony templom elhelyezkedése meglepte a szakembereket. A kutatásokban részt vevő Mihálka Nándor a Krónikának elmondta: a templom két fázisban épült, a római kori félköríves szentélyt valamikor a 1300-as évek második felében bontották le, és egy gótikus templomot építettek a helyére. Ennek a fennmaradása nagyjából a 16. század közepére tehető, amikor is a protestáns megszállás idején megsemmisítették, vagy Bethlen Gábor fejedelem elrendelésére lebontották.
„Számunkra is meglepetés volt, amit találtunk, és szerencsére sikerült megegyezni a polgármesteri hivatallal arról, hogy teljesen feltárjuk az épületegyüttest, és a romokat a nagyközönség számára is látogathatóvá tegyük” – magyarázta a régész.
A nagyváradi várat, 2010-ben, uniós támogatással – két pályázatból összesen mintegy 90 millió lejből – kezdték el felújítani, és azóta már végeztek az első szakasz 84 százalékával, illetve a második szakasz 69 százalékával. A munkálatok jövőre fejeződnek be, egyelőre az ütemtervnek megfelelően haladnak.
„A restaurálás határidőn belül halad, a régészeti feltárások váratlan eredményei viszont plusz munkát hoznak” – magyarázta Mihálka. Elmondása szerint az épületegyüttes romjainak „kiaknázása” miatt tervmódosításra is szükség van, hiszen a fejedelmi palotának erre a részére eredetileg restaurátorközpontot terveztek.
„Módosul a földszinti rész nyugati oldalának kihasználtsága, és tulajdonképpen hozzácsatolják a múzeumhoz, hogy a leletek a város- és a vártörténeti múzeum szerves részét képezzék” – tájékoztatott a régész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!