Templom vagy zöldövezet?

A tervezett épület számára egy másik ordotox templom tõszomszédságában, az Árpád utcai park részben zöldövezettel borított területét szemelték ki. Az építkezés jóváhagyásáról, valamint a részleges városrendezési tervrõl holnapi ülésén dönt a városi tanács. Bizonytalanság uralkodik azonban a tanácsosok körében a tekintetben, hogy a politikai alku eredményeképpen kijelölt hely megfelel-e a zöldövezetekre vonatkozó jogszabályoknak. Különösképpen annak fényében, hogy a napokban kellene megjelennie a Hivatalos Közlönyben az új, szigorításokat tartalmazó 2007/59-es sürgõsségi kormányrendeletnek, amely egyrészt megtiltja a zöldövezetként nyilvántartott területek rendeltetésének megváltoztatását, továbbá elõírja azt, hogy minden lakosra 26 négyzetméternyi zöldövezetnek kell jutnia 2014-ig. Amennyiben Szatmárnémeti eleget szeretne tenni ez utóbbi elõírásnak, a városban létezõ zöldterületeket meg kellene kétszerezni.

Akad, aki a régi fõtéren építtetné

Az új ortodox templom építésének terve alaposan felborzolta a kedélyeket a városban. „Mit akarnak még, nem fejezõdött már be a hagymakupolás honfoglalás? – háborodott fel a Krónika kérdésére egy magyar nemzetiségû szatmárnémeti fiatalember. – Így is zsúfolt a város, a levegõ pedig szennyezett. Nincs még elég ortodox templom Szatmáron? Fejeznék inkább elõször azokat be, amiket elkezdtek.” A románság is eltérõen vélekedik a dologról, amint az a helyi lapokból, valamint az internetes fórumokon megjelentekbõl kitûnik. Vannak, akik ellenzik azt, hogy bárminemû épülettel elfoglalják a még létezõ köztereket, sokan akadnak viszont olyanok is, akik tûzzel-vassal akarják a templomot. Ez utóbbiak ráadásul a kijelölt hellyel sem elégedettek, õk a régi fõtéren látnák szívesen az új ortodox templomot, a római katolikus székesegyház szomszédságában lévõ park helyén, a magyar templommal egyenrangú elõkelõségû helyen.

Az ortodox egyház beadványát az új templom építésérõl tavaly fogadta el a helyi tanács. Ez azonban még csak egy elvi döntés volt, amely tartalmazta azt is, hogy egy részleges városrendezési terv elfogadása is szükséges a végsõ határozathoz. Az Árpád utcai, már létezõ ortodox templom mellett egy parkosított rész van, majd pedig egy lebetonozott terület következik, amelyek egyaránt parkosított térként szerepelnek a városrendezési tervben. Az eredeti elképzelés szerint az új templom körülbelül 60 négyzetmétert foglalt volna el a beültetett zöldövezetbõl, ami már a korábbi, 24-es törvénynek sem felelt meg. A jogszabály ugyanis elõírja, hogy a városi parkokból legtöbb 10 százalékot szabad elfoglalni a különbözõ építményekkel. A városi RMDSZ képviselõi különben félsikernek könyveli el, hogy az ortodox templomot legalább sikerült kiszorítani a régi központból. „Az ülés után felhívtak a környezetvédelmi hatóságtól, és megkérdezték, hogy: megbolondultatok, nem tudjátok, hogy ezt nem szabad? – indokolta az RMDSZ-es tanácsosok állásfoglalását Fogel László frakcióvezetõ. – A templom elhelyezésérõl politikai egyeztetések nyomán döntöttünk: ezt ajánlottuk a fõtéri park helyett. Ha törvénytelen, hát tagadják meg az engedélyezését a környezetvédelmi hatóságok.” A kérdés kényes Ilyés Gyula polgármester számára is, aki magyarként egy körülbelül 60 százalékos románságú város elöljárója. „Nem engem kell kérdezni, nem szeretném ezt a dolgot kommentálni – jelentette ki lapunknak Ilyés. – A döntést nem én hozom meg, ehhez tanácsi határozat kell. Ha az új kormányhatározat tiltja ezen a helyen az építkezést, valószínûleg leáll az engedélyeztetési folyamat.” Az RMDSZ-es vezetõk félelme az, hogy ha az egyház a régi központban, a székesegyház és a divatház közötti parkot kéri, nem tudnak jogszabályokat felhozni az építkezés megakadályozására, ugyanis az említett területet annak ellenére, hogy zöldövezettel borított, a városrendezési tervben nem „zöldövezetként” tartják nyilván, így nem vonatkozik rá a törvény tiltása. Ezen a helyen állt néhány évtizeddel korábban a polgármesteri hivatal, amit lebontottak ugyan, és a helyét bokrokkal és fákkal ültették be, ám a rendeltetését azóta sem változtatták meg hivatalosan. „Alig várták, hogy ne szavazzuk meg, hogy ezután kérhessék a fõtéri parkot” – véli Fogel László frakcióvezetõ.

Négy ortodox templom épül

A 115 ezres megyeszékhelyen az egyházi nyilvántartás szerint 58 ezer ortodox hívõ él, akik 18 parókiához tartoznak, és nyolc templomot használnak. Ezek közül – Socolan Ioan esperes tájékoztatása szerint – négy még mindig épülõfélben van, a Golescu híd lábánál levõ már körülbelül 20 éve épül. A görög katolikusoknak visszaszolgáltatott két templom hívei, megközelítõleg négyezer család, jelenleg a Vatra Româneascã szervezet székházának udvarán felhúzott fából készült barakkokban tartja a misét.

„Elvettek tõlünk egy templomot, és ugyanott akarunk egy másikat. A terveken változtattunk, közelebb lesz az épület a sugárúthoz, így nem sértjük meg vele a zöldövezetet” – válaszolta Ioan Socolan esperes a Krónika kérdésére.

A nagybányai székhelyû Regionális Mûemlékvédelmi Bizottság által jóváhagyott új terv szerint valóban nem a növényekkel borított részen feküdne a templom, viszont még a városrendezési tervben parkosított részként feltüntetett terület határain belül. „Nagyon remélem, hogy még a tanácsülés elõtt megjelenik a sürgõsségi kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben, hogy tudjuk értelmezni azt – jelentette ki lapunknak Nits János, a városi tanács urbanisztikai bizottságának elnöke. – Amíg ez nem történik meg, a rendelet nem jogerõs, illetve amíg a pontos szövegét nem ismerjük, nem tudjuk eldönteni, hogy a tervezet sérti-e ennek elõírásait.”

A szatmárnémeti városi tanácsnak 23 tagja van, melybõl 12 RDMSZ-es, 5 szociáldemokrata, 6 pedig liberális párti, az urbanisztikai döntéshozatalhoz pedig a megjelent képviselõk szavazatainak egyszerû többsége szükséges.