A hit és a közösségi kiállás ereje tette a református gyülekezetet az 1989-es temesvári forradalom kovászává – hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő pénteken, a rendszerváltozás 25. évfordulójáról megemlékező Szabadság Expressz nevű oktatási projekt részvevőinek temesvári látogatásuk alkalmából.
2014. szeptember 07., 18:062014. szeptember 07., 18:06
A találkozót a református templomban tartották, amely előtt – a zsarnoksággal nyíltan szembeszálló akkori lelkész és gyülekezete körüli szolidaritásból – 1989 decemberében kibontakozott a Ceauşescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés.
Tőkés László rámutatott: bár Temesvár nem főváros, mégis úgy tartják számon Varsó, Budapest, és Berlin között, mint a 25 évvel ezelőtti rendszerváltozás fontos helyszíne. Az EP-képviselő méltatta a Szabadság Expressz projekt szerepét a történelemhamisítás megakadályozásában, ugyanakkor a folytatást nevezte a legfontosabbnak.
„Az a fontos, hogy ne merevedjünk bele a múló időbe, hanem egy egyesült Európában próbáljuk valóban felzárkóztatni a vasfüggöny innenső oldalán lévő volt kommunista országokat és társadalmakat a fejlett Európához, és hozzáadni azt a többletet az egyesült Európához, amely nélkül szegényebb a kontinens” – jelentette ki.
A varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózatának (ENRS) Szabadság Expressz nevű projektjében a rendszerváltás után született húsz fiatal vesz részt, akiket nemzetközi zsűri választott ki. A fiatalok Gdansk, Varsó és Budapest után érkeztek kétnapos látogatásra Temesvárra, a rendszerváltozás jelképes helyszíneit érintő útjuk negyedik helyszínére. Megtekintették a Szekuritáté lehallgatási és megfélemlítési technikáit bemutató interaktív kiállítást, és felkeresték a temesvári sortüzek áldozatainak szentelt múzeumot is.
Mint ismeretes, 1989. december 15-én a Ceauşescu-diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László lelkész elhurcolását a református gyülekezet élő láncot alkotva akadályozta meg. A zsarnoksággal szembeszegülő magyar közösséghez másnap a románság is csatlakozott, így a református parókia előtt bontakozott ki a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető népfelkelés.
A fellázadt Temesvár csaknem egy hétig egymaga dacolt fegyvertelenül a diktatúra megtorlásával, amíg az ország többi részére is átterjedt a népfelkelés. Ez idő alatt 73 ember életét vesztette, csaknem 300 pedig megsebesült a sortüzekben, és mintegy nyolcszáz tüntetőt börtönbe zártak.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
szóljon hozzá!