
A temesvári református templom és bérpalota, ahol a forradalom szikrája kirobbant
Fotó: Kabai Zoltán
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület emlékkonferenciát szervez december 13-án, szombaton 11–17 óra között Temesváron, a gyárvárosi Új Ezredév Református Központban. A minden érdeklődő számára nyitott rendezvénnyel arra emlékeznek, hogy 36 évvel ezelőtt Temesváron a Tőkés László református lelkész melletti szimpátiatüntetés fordult át a kommunista rendszert megdöntő népfelkelléssé.
2025. december 09., 17:232025. december 09., 17:23
2025. december 10., 16:042025. december 10., 16:04
1989-ben Temesvár nemzeti és felekezeti közösségei példát mutattak bátorságból és szolidaritásból az ország más településein élőknek, az összefogásból származó közös akarat pedig csakhamar megbuktatta Európa egyik legsötétebb diktatúráját – olvasható a Tőkés László EMNT-elnök, volt református püspök és európai parlamenti képviselő sajtóirodája által a Krónikának eljuttatott közleményben.
A szombati konferencia beharangozója szerint a rendezvény kiemelt vendégei a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület alapítói:
Az eseményen jelen lesznek és felszólalnak továbbá a decemberi népfelkelés temesvári, kolozsvári, nagyváradi, marosvásárhelyi, szatmári és székelyföldi szereplői is, akik az egykori történésekre emlékezve osztják meg a jelenlévőkkel gondolataikat:
December 14-én, vasárnap a belvárosi református templomban 10 órától Tőkés László hirdeti az igét. Az istentisztelet után a templom falán lévő emléktábláknál koszorúkat helyeznek el (a Mária tér és a Timotei Cipariu utca sarkán).
1989 decemberében a Nicolae Ceaușescu néhai diktátor nevével fémjelzett rendszert nyíltan bíráló Tőkés László temesvári református lelkész körüli szolidaritási megmozdulásból bontakozott ki a romániai forradalom. A kezdeményezők négy éve jelentették be a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület létrehozását, azzal a céllal, hogy december 15-ét az 1989-es forradalom kitörésének napjaként ismertessék el.
Közleményük szerint erre amiatt van szükség, mivel „a hivatalos román történetírás és politikai narratíva más dátumokkal operál, célzatosan háttérbe szorítva a temesvári magyar református hívek, a velük és lelkipásztorukkal szolidarizáló románok és más nemzetiségű, felekezetű helybéliek döntő szerepét a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető események elindításában”.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.
Az esemény Facebook-eseménye és részletes programja ide kattintva tekinthető meg.

Balaton Zoltán első magyarként szólt 1989. december huszadikán a szabad várossá lett Temesvár főterén tüntető tömeghez. Megszólalása után százezren kiáltották: „Van Isten!” A vele készült interjúval a temesvári forradalomra emlékezünk a 35. évfordulón.

Daniel Zăgănescu érdeme, hogy 1989. december 16-án Ceaușescu-ellenes tüntetéssé alakult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés Temesváron, ahol leállította a villamosforgalmat a Mária téren, és egy villamos ütközőjéről kiáltotta: „Le Ceaușescuval!”.

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

Dănuț Gavra 1989. december 17-én szembement a „kivégzőosztaggal”, a magasból látta magát meghalni, de mégis túlélte a temesvári forradalmat. Két nappal korábban az első román volt, aki csatlakozott a Tőkés László mellett kiálló magyar reformátusokhoz.

Dănuț Gavra 1989. december 17-én szembement a „kivégzőosztaggal”, a magasból látta magát meghalni, de mégis túlélte a temesvári forradalmat. Két nappal korábban az első román volt, aki csatlakozott a Tőkés László mellett kiálló magyar reformátusokhoz.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél (Gelu) településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
Vajon mi lehet a gépi tudás korában a pedagógia, a tanár–diák kapcsolat lelke, fő benső mozgatóereje? Többek közt erre a kérdésre keres és ad válaszokat Vass Vilmos magyarországi egyetemi docens, a neveléstudományok számos mesterének könyve.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kincses Előd néhai ügyvédnek, emberjogi harcosnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
szóljon hozzá!