Fotó: Barabás Ákos
Nem hosszabbította meg a háziorvosok egy része a keretszerződést az egészségbiztosítási pénztárral, így beutalót és ingyenes receptet nem állíthatnak ki. A háziorvosok háromszéki képviselője szerint a héten nem kérnek pénzt a vizsgálatokért.
Egyelőre csak részmegoldások születtek az egészségügyi alapellátás problémáira: a háziorvosok egy része továbbra sem hajlandó aláírni a számukra kedvezőtlen feltételeket tartalmazó új keretszerződést, emiatt ha akarnának sem tudnának beutalót és ingyenes receptet kiállítani. Ilyen körülmények között
mint ahogy azt korábban bejelentette a háziorvosok érdekvédelmi szervezete. A Kovászna megyei háziorvosok érdekvédelmi szervezetének vezetője, Seres Lucia érdeklődésünkre igyekezett megnyugtatni mindenkit: ezen a héten pro bono dolgoznak, azaz nem kérnek pénzt a páciensektől a vizsgálatokért.
Amint arról a Krónika is beszámolt, az alapellátásban dolgozókat képviselő országos szervezet, valamint a munkáltatói szövetség korábban közleményben jelentette be, hogy szerdától a háziorvosok nem nyújtanak ingyenes szolgáltatásokat a biztosítással rendelkező pácienseknek sem, mivel a szakemberek nem hajlandók aláírni az új keretszerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS).
Miközben az egészségügyi minisztérium és a biztosító azt állítja, sikerült megoldást találni az alapellátás problémáira, a háziorvosok kitartanak amellett, hogy még mindig „süketek párbeszéde” folyik.
Seres Lucia lapunknak elmondta, beutalót, ingyenes és térítéses receptet nem írhatnak, de pénzt nem vesznek el a betegektől, legalábbis ezen a héten. Mint mondta, egyelőre nem írták alá a szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, ezért
Az orvosok ott lesznek a rendelőben, és ingyen megvizsgálják a betegeket, bár a szolgáltatást szerződés nélkül nem fizeti ki nekik a biztosító. „A betegek a mi szövetségeseink, az ő jogaikért is harcolunk, nem veszünk el tőlük pénzt, ám várjuk, hogy mit lép a biztosító” – szögezte le az orvos.
Seres Lucia elmondta, kaptak ugyan egy levelet az elmúlt év végén a pénztártól, hogy várják őket, hogy aláírják a szerződést, de abban egy szó sincs arról, hogy figyelembe vennék a követeléseiket. A betegek érdekeit is szolgáló módosításokat csak úgy tudják kivívni, ha kivárnak, hiszen amint aláírják a szerződést, már ki vannak szolgáltatva a biztosítónak, azután már nem lehetnek követeléseik.
Az orvos hangsúlyozta, hónapok óta kongatják a vészharangot,
Az egyetlen változás, hogy a tavalyi 5,77 százalék helyett az idei tervezetben a biztosító költségvetésének 5,8 százalékát fordíthatják az alapellátásra, miközben a nyugati országokban ez az arány 10-14 százalék körül mozog. „Abban bízunk, hogy a biztosító az utolsó órában észhez tér, teljesítik a követeléseinket, aláírhatjuk a szerződést, és jövő héttől visszaáll minden a rendes kerékvágásba” – mondta Seres Lucia.
Ennél bonyolultabb a helyzet Hargita megyében, ahol egyes háziorvosok már meghosszabbították az év végén lejárt keretszerződésüket a megyei egészségbiztosítási pénztárral, mások azonban egyelőre felfüggesztik az ingyenes szolgáltatásaikat a biztosítással rendelkező páciensek számára – legalábbis ez derült ki, amikor a megyei egészségbiztosítási pénztárnál és a háziorvosok szövetségének elnökétől érdeklődtünk. A felek nyilatkozatai alapján azonban nehezen értelmezhető, hogy mi is történik valójában az egészségügyi alapellátásban.
Fotó: Barabás Ákos
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója elmondta, a jelenleg érvényben lévő egészségügyi keretszerződés december 31-én járt le, így a hivatalos rendelkezések értelmében januártól három hónapra hosszabbítják azt meg. Áprilistól lép érvénybe az új, két évre szóló egészségügyi keretszerződés. Duda rámutatott, az egészségügyi szolgáltatóknak – köztük a háziorvosoknak is – elküldték a jelenlegi keretszerződés meghosszabbítására szolgáló mellékleteket még csütörtökön (december 28-án), azzal a kitéttel, hogy péntek délig jelezzék, amennyiben nem kívánják aláírni a dokumentumot.
Duda szerint péntekig már harminc háziorvos aláírta velük a szerződést, és délig senki sem jelezte nekik, hogy januártól nem kívánja folytatni a közös munkát a pénztárral. Több háziorvos is értesítette őket, hogy hamarosan, január első napjaiban aláírja a meghosszabbításról szóló szerződést – tette hozzá Duda Tihamér, aki szerint mivel egy szakember sem jelezte, hogy nem írja alá a szerződést, ebből az következik, hogy mindenki megteszi azt az elkövetkezőkben.
Az előbbivel ellentétben Soós-Szabó Klára, a háziorvosokat tömörítő egyesület Hargita megyei elnöke másképp látja a helyzetet.
– nyomatékosított. Megjegyzésünkre, hogy tudomásunk szerint már több Hargita megyei háziorvos is aláírta a szerződést a pénztárral, úgy fogalmazott, nem állnak rendelkezésére pontos adatok e téren, viszont úgy tudja, a legtöbb háziorvos elutasítja a szerződés meghosszabbítását a jelenlegi körülmények között.
„Akikkel beszéltem, azt mondták, nem írják alá. Viszont beszéltem olyan kollégával is, aki habár vállalhatatlannak tartja ezt az állapotot, mégis aláírja a szerződést. Elvárja, hogy más kaparja ki a gesztenyét helyette” – vélekedett.
Lesz olyan háziorvos is, aki dolgozik, de a biztosított pácienseket is csak fizetés ellenében látja el.
„Mindenki eldönti, hogy mit csinál. Országosan is hasonló a helyzet, a legtöbb kolléga nem kíván részt venni ebben. Sokan véglegesen bezárták a rendelőjüket, külföldre mennek dolgozni, nem kérnek többet a romániai egészségügyi rendszerből” – mondta. Szerinte elfogadhatatlan, amit az utóbbi években az egészségügyi alapellátással tettek az illetékes szervek, fokozatosan elsorvasztva, tönkretéve azt.
Példaként említette, míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fokozatosan csökkenti az alapellátás működtetésére szánt pénzalapot, addig tavaly, egyik napról a másikra hatvan százalékkal növelték a fizetéseket a biztosítási pénztáraknál. „Kérdés, hogy a lakosság mit tart fontosabbnak: azt, hogy egészségbiztosítási pénztár vagy az alapellátás létezzen” – tette fel a kérdést Soós-Szabó Klára. Azt is megjegyezte, hogy a döntéshozók az adminisztratív szabályozókkal, a rendszer alulfinanszírozásával addig sorvasztják az alapellátást, amíg a „klinikaláncok aprópénzért felvásárolják azt, ugyanis erre megy ki a játék”.
Sztojka Tamás kászonaltízi háziorvost is megkerestük a téma kapcsán. A szakember még nem írta alá a szerződést a biztosítási pénztárral, viszont a napokban megteszi ezt. Mint mondta, szolidáris a háziorvosok tiltakozásával, egyet is ért velük, viszont az ő helyzetében nem teheti meg azt, hogy nem írja alá a szerződést.
– húzta alá Sztojka.
A háziorvosok – mint ismeretes – elégedetlenek az egészségügyi miniszternek és a CNAS-nak az alapellátásra szánt költségvetés -növelésére vonatkozó ígéretével. A pénztár eközben a múlt héten sajnálatosnak nevezte, hogy a „a háziorvosok bizonyos szervezetei” a keretszerződés visszautasítására buzdítják a szakembereket.
A CNAS álláspontja szerint „az egyeztetések során tett ilyen jellegű nyomásgyakorlás indokolatlan nyugtalanságot gerjeszt Románia egész lakosságának körében”. A biztosító azt állítja, a tárgyalások során számos ponton sikerült közös nevezőre jutniuk a háziorvosok képviselőivel, és ezek mentén módosították a 2018-as keretszerződés-tervezet „mintegy 70 százalékát”, beleértve a bürokrácia csökkentésére vonatkozó intézkedéseket is. Arra is kitértek, hogy a CNAS költségvetése jövő évben 17 százalékkal növekszik, és az egészségügyi ágazatok közül az alapellátás részesül majd a legnagyobb büdzsé kiegészítésben. Ennek alapján a biztosító „felelősségteljes” magatartásra intette a háziorvosokat.
A háziorvosok azonban rámutattak: a költségvetés-kiegészítés, amiről a miniszter beszél, és amire „a háziorvosoknak nyújtott ajándék”-ként hivatkozik, valójában nem újdonság, hiszen az említett összeggel is számoltak, amikor amiatt panaszkodtak, hogy az alapellátásra biztosított összeg nevetséges mértékben növekszik. Azon is megdöbbentek, hogy a tárcavezető egy szóval sem tért ki az általuk felhozott többi problémára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere a Krónikával közölte, hogy Románia legmodernebb határátkelőhelyét alakítják ki a határfolyónál, és a város hosszú távon gazdasági fellendülést remél a létesítménytől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!