A hosszabb és hidegebb télre való tekintettel a hegyvidéki megyék lakóinak huzamosabb időszakra kellene fűtéstámogatást biztosítania a kormánynak – véli György Ervin. Kovászna megye prefektusa tegnap bejelentette, hivatalos átiratban fogja javasolni az új kormánynak, hogy a hegyvidéken hosszabb ideig folyósítsák a fűtéstámogatást, mivel tovább tart a tél, és sokkal hidegebb, mint az ország többi részén. A prefektus már tavaly ősszel, Traian Băsescu háromszéki látogatása alkalmával felvetette ezt az államfőnek. A kormánymegbízott abban reménykedik, hogy az új kormány elfogadja javaslatát, és differenciáltan, a megyék szükségleteit figyelembe véve ítéli meg a támogatást.
Kovászna megye az ország egyik leghidegebb térségének számít, Bodzafordulón az elmúlt napokban hidegrekordot jegyeztek, tegnap pedig mínusz 31 fokot mutatott a hőmérő.
Logikusnak tartja a javaslatot, de nem bízik annak kivitelezésében – jelentette ki a Krónika kérdésére Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat szociális osztályának vezetője. Mint mondta, évek óta a november 1. és március 31. közötti időszakot számítják télnek, nem valószínű ennek a meghosszabbítása. Pedig erre szükség lenne, hiszen Háromszéken az átlagjövedelem 200 lejjel alacsonyabb az országos átlagnál, így több a szegény ember, aki rászorul a pótlékra, mutatott rá Tankó. Sepsiszentgyörgyön erre a télre több mint hatezer gázzal fűtő, illetve mintegy ezer fával fűtő személy igényelt fűtéspótlékot. A gázzal fűtőknél a támogatást egyszerűen levonják a számla értékéből, míg a fával tüzelők az öt hónapra járó segélyt egyszerre kapták kézhez az elmúlt év végén.
Béres Magdolna sepsiszentgyörgyi kisnyugdíjas magánházban lakik, és gázzal fűt. Mint mondta, már szeptemberben kénytelen volt begyújtani, és gyakran előfordul, hogy május elején még működik a kazán. Bár spórol, a támogatás így is csak a számla egyötödét fedezi. „Ez is hatalmas segítség, ha nem volna, még jobban kellene takarékoskodnom, pedig így is csak 18 fokra melegítem a lakást, de ha kint mínusz 20 fok van, sok gázt elhasználok” – magyarázta az idős asszony.
Hasznosnak tartják a kezdeményezést Csíkszeredában is, ahol a kormánytámogatás késlekedése okoz gondot a helyi közüzemeknek. Hargita megye székhelyén 200 lej körüli egy gigakalória hőenergia ára, a Goscomnak gigakalóriánként 101 lejt kellene kapnia Bukarestből, de a kormány 1 086 000 lejjel tartozik a közüzemeknek, közölte a Krónikával Duda Tihamér igazgató. „Csíkszeredában, ahol köztudomású, hogy hosszú és kemény telek járnak, az önkormányzat és a lakosok nagy többsége is naprakészen törleszti a távfűtés árának rá eső részét. A késve érkező kormánytámogatás miatt azonban likviditási gondjai és fölös költségei vannak a Goscomnak, mert magasak a késedelmi kamatok, amit az áram- és gázszolgáltatónak kell fizetnünk” – mondta Antal Attila csíkszeredai alpolgármester.
„A székelyudvarhelyi közüzemek időben megkapták a kormánytámogatást” – tájékoztatott Ráduly Mihály, az Urbana igazgatója. Udvarhelyen 99,98 lejt pótol a kormány egy gigakalória távhő árába, a közüzemek 2008 novemberében 2400 gigakalória hőenergiát használt fel távfűtésre. Fülpesi Gyula, a polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője szerint a városban 620 fafűtéssel, 3350 gázfűtéssel és 1292 távfűtéssel rendelkező család részesül fűtéstámogatásban.
Kemény télre számíthatnak a brassóiak is, és a hőerőmű képviselői szerint az alacsony hőmérsékleti értékek a fűtésszámlán is meglátszanak majd. A mintegy 33 ezer lakás fűtését biztosító szolgáltató szerint a decemberi fűtésszámla jóval nagyobb lehet a novemberinél, ugyanis az elmúlt hónapban mínusz 20 fokig is zuhant a hőmérő higanyszála. Ugyanakkor a gáz és más fűtőanyagok árának emelése is növelheti a számlát, tették hozzá. Tavaly novemberben a brassóiaknak 180 lejt kellett fizetniük a távfűtésért egy garzonlakásban, a kétszobás lakás tulajdonosainak 260–300 lejt, míg a háromszobáséinak 300–370 lejt kellett lepengetniük. A brassói önkormányzat szeptemberben 170-ről 187 lejre emelte egy gigakalória hőenergia árát. Bár az elmúlt időszakban a lakosok rendszeresen kifizették a fűtésszámlát, a hőerőmű képviselői szerint a magasabb költségek miatt növekedhet az adósok száma.
A fűtéspótlék differenciált biztosítását más országokban is alkalmazzák, Szlovákiában például több pénzt fordítanak a magasan fekvő északi települések finanszírozására. Már az előző, Dzurinda-kormány idején rendelet született arról, hogy a természetes személyek jövedelemadójából származó bevételek elosztásánál figyelembe veszik azt is, milyen tengerszint feletti magasságban fekszik az adott település. A 277 méternél magasabban fekvő településeket előnyben részesítették. A Fico-kormány megváltoztatta a korábbi rendeletet, és érezhetően emelte az északi települések támogatását, amit a magasabb fűtésköltségekkel és a hideggel járó egyéb kiadásokkal indokolt.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.