A távfűtés mellett környezetvédelmi és idegenforgalmi céllal is hasznosítják majd a termálvizet Pécskán
Fotó: Pécskai önkormányzat
Decemberre teljes egészében elkészül a hővezeték-rendszer Pécskán, így beindíthatják a geotermikus távfűtést az Arad megyei kisvárosban. Antal Péter polgármester a Krónikának elmondta, hogy első körben a közintézményeket fűtik majd termálvízzel, de később szeretnék a lakossági magánlakásokat is rácsatlakoztatni a hévizes távfűtésre.
2025. szeptember 22., 08:002025. szeptember 22., 08:00
Több mint két éve tartanak a geotermikus távfűtési rendszer kiépítésének munkálatai Pécskán, és Antal Péter polgármester szerint a végéhez közeledik a beruházás, sőt a közelgő télen már termálvízzel fűthetik a város középületeit.
A 25 millió lejes költségek nagy részét európai uniós támogatásból fedezik, és a beruházás eredményeként 13 középületben – iskolákban, óvodákban, az önkormányzatnak alárendelt intézmények irodáiban – hévízzel fűtenek majd. Az elöljáró számításai szerint a megújuló energiaforrás felhasználásával legalább felére csökken az érintett intézmények fűtésszámlája a földgázzal vagy az elektromos energiával való melegítéshez képest.
A polgármester elmondta, hogy a pályázat 13 középület fűtéséről szól, de az önkormányzat mintegy félszáz épülettel rendelkezik, amelyekben a folyamatterv ötéves futamideje után szintén kialakítják a termálvizes távfűtést, sőt a távhővezetékek mentén lévő magánházak tulajdonosainak is megteremtik a lehetőséget, hogy rácsatlakozzanak a hálózatra. Több fogyasztóval fenntarthatóbb és kifizetődőbb lesz a távfűtés működtetése, de a háztartások is olcsóbb fűtéshez jutnak ezáltal – hangsúlyozta Antal Péter.
Az Arad megyei Pécskán több mint egy tucat önkormányzati fenntartású intézményt fognak termálvízzel fűteni hamarosan. A távfűtési vezetékrendszer kiépítése a befejezéséhez közeledik, de már egy másik projekt is készült a hévíz felhasználására.
A hévíz felhasználására több tervet is dédelgettek már az elmúlt évtizedekben Pécskán, ahol az elöljárók tudták, hogy hatalmas vízbázis rejtőzik a föld alatt, de a közelmúltig egyet sem tudtak megvalósítani, mert az altalajkincsek kiaknázását a bukaresti központi hatóságok nem engedték ki a kezükből. Három évvel ezelőtt azonban „megnyíltak a csapok”, pályázatot nyertek a geotermikus távfűtési rendszer kialakítására, amit hamarosan be is fejeznek.
a másikat pedig a város szélén, a szabadidős park mellett, ami a használt termálvíz visszasajtolására szolgál – magyarázta Antal Péter.
A nulláról építették ki a távfűtési rendszert
Fotó: Pécskai önkormányzat
„A központban épült ki a földalatti elosztóállomás, ahonnan két és fél kilométernyi hálózaton keresztül jut el a melegvíz tizenhárom középülethez. Többek között óvodák, iskolák, a városháza, a sportcsarnok és a piaccsarnok fűtését fogjuk ezzel biztosítani. Ez olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a jelenlegi, fosszilis tüzelőanyagokra épülő módszer” – nyilatkozta a polgármester.
Mint arról korábban beszámoltunk, termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert az év elején kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást a pécskai önkormányzat. Az Ökotó elnevezésű 3,5 hektáros vízfelület és park környezetvédelmi és idegenforgalmi beruházás, és kapcsolódik a termálvizes projektjeihez: a középületek távfűtéséhez hévízzel, gyógy- és élményfürdő építéséhez.
Mivel a termálkutak már „adottak”, Antal Péter szerint „logikus volt”, hogy a pécskaiak rég dédelgetett álmát, a termálstrand tervét is elkészítsék, de ezt megelőzően a távfűtési rendszerben keringő használt víz kötelező újrahasznosításának is meg kellett találni a módját. Ennek egy része táplálja majd az Ökotavat, másik részét pedig visszasajtolják a mélybe – magyarázta.
Antal Péter polgármester nagyszabású terveket szőtt
Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal
A projekt egy 1,62 hektár vízfelületű, őshonos növényfajokkal körülvett mesterséges városi tó kialakításáról szól, ami a biodiverzitás növelésével javítja a környezetet a szabadidőpark szomszédságában található, jelenleg kihasználatlan területen. A környezetében parkot alakítanak ki fákkal, sétányokkal köztéri bútorokkal, ami a pécskai lakosok kikapcsolódási helye és a város turisztikai vonzereje lesz.
A fő idegenforgalmi beruházás azonban a termálvizes strand lesz, amelynek az építésére is sikeresen pályázott a 2022-ben helyi érdekeltségű turisztikai településnek nyilvánított Pécska. „A gyógy- és élményfürdő építésével, öt-tíz éven belül Pécskának egy 25 hektáros idegenforgalmi övezete lehet majd” – vázolta a jövőt Antal Péter.
Termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást Pécska önkormányzata. Az Ökotó kialakítását gyógy- és élményfürdő építése követi majd.
A strand tervében különböző méretű és mélységű, fedett és szabadtéri medencék, csúszdák, élményelemek, éttermekkel, napozóteraszok szerepelnek. „Olyan fürdőt tervezünk, amelyben minden korosztály bármelyik évszakban jól érzi majd magát, és nemcsak Arad vagy a szomszédos megyékből, hanem Magyarországról is vonzza a látogatókat” – fogalmazott a város polgármestere. Szabadtéri színpad is lesz, és a városnapok, továbbá a különböző fesztiválokat is ott fogják majd tartani.
A strandépítéssel egyidőben a szálláshelyek számát is bővítenék. Pécskán jelenleg három hotel vagy panzió üzemel, ezek összesen 110 szobával rendelkeznek, de a leendő strand közelében egy 150-200 férőhelyes szálloda is fog épülni, az autósok számára pedig egy egyhektáros parkolót is kialakítanak. A városvezető reményei szerint a beruházás különböző szolgáltatások létrejöttét generálja majd, ezáltal fellendül a helyi gazdasági és kulturális élet.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Pécskának (a beosztott falvaival: Tornyával, Szederháttal és Óbodroggal együtt) 11 950 állandó lakosa van, ebből 2341-en vallották magukat magyarnak, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!