A távfűtés mellett környezetvédelmi és idegenforgalmi céllal is hasznosítják majd a termálvizet Pécskán
Fotó: Pécskai önkormányzat
Decemberre teljes egészében elkészül a hővezeték-rendszer Pécskán, így beindíthatják a geotermikus távfűtést az Arad megyei kisvárosban. Antal Péter polgármester a Krónikának elmondta, hogy első körben a közintézményeket fűtik majd termálvízzel, de később szeretnék a lakossági magánlakásokat is rácsatlakoztatni a hévizes távfűtésre.
2025. szeptember 22., 08:002025. szeptember 22., 08:00
Több mint két éve tartanak a geotermikus távfűtési rendszer kiépítésének munkálatai Pécskán, és Antal Péter polgármester szerint a végéhez közeledik a beruházás, sőt a közelgő télen már termálvízzel fűthetik a város középületeit.
A 25 millió lejes költségek nagy részét európai uniós támogatásból fedezik, és a beruházás eredményeként 13 középületben – iskolákban, óvodákban, az önkormányzatnak alárendelt intézmények irodáiban – hévízzel fűtenek majd. Az elöljáró számításai szerint a megújuló energiaforrás felhasználásával legalább felére csökken az érintett intézmények fűtésszámlája a földgázzal vagy az elektromos energiával való melegítéshez képest.
A polgármester elmondta, hogy a pályázat 13 középület fűtéséről szól, de az önkormányzat mintegy félszáz épülettel rendelkezik, amelyekben a folyamatterv ötéves futamideje után szintén kialakítják a termálvizes távfűtést, sőt a távhővezetékek mentén lévő magánházak tulajdonosainak is megteremtik a lehetőséget, hogy rácsatlakozzanak a hálózatra. Több fogyasztóval fenntarthatóbb és kifizetődőbb lesz a távfűtés működtetése, de a háztartások is olcsóbb fűtéshez jutnak ezáltal – hangsúlyozta Antal Péter.
Az Arad megyei Pécskán több mint egy tucat önkormányzati fenntartású intézményt fognak termálvízzel fűteni hamarosan. A távfűtési vezetékrendszer kiépítése a befejezéséhez közeledik, de már egy másik projekt is készült a hévíz felhasználására.
A hévíz felhasználására több tervet is dédelgettek már az elmúlt évtizedekben Pécskán, ahol az elöljárók tudták, hogy hatalmas vízbázis rejtőzik a föld alatt, de a közelmúltig egyet sem tudtak megvalósítani, mert az altalajkincsek kiaknázását a bukaresti központi hatóságok nem engedték ki a kezükből. Három évvel ezelőtt azonban „megnyíltak a csapok”, pályázatot nyertek a geotermikus távfűtési rendszer kialakítására, amit hamarosan be is fejeznek.
a másikat pedig a város szélén, a szabadidős park mellett, ami a használt termálvíz visszasajtolására szolgál – magyarázta Antal Péter.
A nulláról építették ki a távfűtési rendszert
Fotó: Pécskai önkormányzat
„A központban épült ki a földalatti elosztóállomás, ahonnan két és fél kilométernyi hálózaton keresztül jut el a melegvíz tizenhárom középülethez. Többek között óvodák, iskolák, a városháza, a sportcsarnok és a piaccsarnok fűtését fogjuk ezzel biztosítani. Ez olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a jelenlegi, fosszilis tüzelőanyagokra épülő módszer” – nyilatkozta a polgármester.
Mint arról korábban beszámoltunk, termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert az év elején kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást a pécskai önkormányzat. Az Ökotó elnevezésű 3,5 hektáros vízfelület és park környezetvédelmi és idegenforgalmi beruházás, és kapcsolódik a termálvizes projektjeihez: a középületek távfűtéséhez hévízzel, gyógy- és élményfürdő építéséhez.
Mivel a termálkutak már „adottak”, Antal Péter szerint „logikus volt”, hogy a pécskaiak rég dédelgetett álmát, a termálstrand tervét is elkészítsék, de ezt megelőzően a távfűtési rendszerben keringő használt víz kötelező újrahasznosításának is meg kellett találni a módját. Ennek egy része táplálja majd az Ökotavat, másik részét pedig visszasajtolják a mélybe – magyarázta.
Antal Péter polgármester nagyszabású terveket szőtt
Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal
A projekt egy 1,62 hektár vízfelületű, őshonos növényfajokkal körülvett mesterséges városi tó kialakításáról szól, ami a biodiverzitás növelésével javítja a környezetet a szabadidőpark szomszédságában található, jelenleg kihasználatlan területen. A környezetében parkot alakítanak ki fákkal, sétányokkal köztéri bútorokkal, ami a pécskai lakosok kikapcsolódási helye és a város turisztikai vonzereje lesz.
A fő idegenforgalmi beruházás azonban a termálvizes strand lesz, amelynek az építésére is sikeresen pályázott a 2022-ben helyi érdekeltségű turisztikai településnek nyilvánított Pécska. „A gyógy- és élményfürdő építésével, öt-tíz éven belül Pécskának egy 25 hektáros idegenforgalmi övezete lehet majd” – vázolta a jövőt Antal Péter.
Termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást Pécska önkormányzata. Az Ökotó kialakítását gyógy- és élményfürdő építése követi majd.
A strand tervében különböző méretű és mélységű, fedett és szabadtéri medencék, csúszdák, élményelemek, éttermekkel, napozóteraszok szerepelnek. „Olyan fürdőt tervezünk, amelyben minden korosztály bármelyik évszakban jól érzi majd magát, és nemcsak Arad vagy a szomszédos megyékből, hanem Magyarországról is vonzza a látogatókat” – fogalmazott a város polgármestere. Szabadtéri színpad is lesz, és a városnapok, továbbá a különböző fesztiválokat is ott fogják majd tartani.
A strandépítéssel egyidőben a szálláshelyek számát is bővítenék. Pécskán jelenleg három hotel vagy panzió üzemel, ezek összesen 110 szobával rendelkeznek, de a leendő strand közelében egy 150-200 férőhelyes szálloda is fog épülni, az autósok számára pedig egy egyhektáros parkolót is kialakítanak. A városvezető reményei szerint a beruházás különböző szolgáltatások létrejöttét generálja majd, ezáltal fellendül a helyi gazdasági és kulturális élet.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Pécskának (a beosztott falvaival: Tornyával, Szederháttal és Óbodroggal együtt) 11 950 állandó lakosa van, ebből 2341-en vallották magukat magyarnak, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Székelyföldi autópálya-szakasz építésének megkezdését követeli a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik honatyája.
Rasszista indíttatású lehetett a hétfő reggeli besztercei iskolai késelés Vasile Șteopoaie főanfelügyelő legújabb nyilatkozata szerint, amelyet a Bistrițeanul.ro helyi hírportál idézett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!