Telefonkönyvből toborzott magyarság

Aki másodjára tanul magyarul
A csíkkozmási születésű Molnár Endre negyven évvel ezelőtt került Szörényvárra (Drobeta Turnu Severin), előtte sokáig Argeº és Neamþ megyei településeken élt. Elismeri, hogy vérbeli oltyán lett belőle, akinek nemzeti öntudatát az RMDSZ létrejötte ébresztette fel. �Gyerekkoromat román környezetben töltöttem, mert a szüleim regáti megyékben, különböző vízi erőművek építésén dolgoztak. Aztán ide, Olténiába nősültem, ahol éveken keresztül nem volt alkalmam magyarul beszélni. Románul gondolkozom, majd átfordítom magamnak. Most meg ott tartok, hogy másodjára tanulok magyarul� � mondja a szavakat kereső, időnként román nyelvre átváltó férfi. Molnár, akárcsak oltyán felesége, rendkívül büszke nemzetiségére.
RMDSZ-elnökként most ő az, aki a szunnyadozó nemzeti identitást próbálja ébresztgetni az itt rekedt magyarokban. �Negyven éven keresztül nem tudtam, hogy ki a magyar a városban. Most felütöttem a telefonkönyvet, oldalról oldalra átolvastam, és akinek magyar vagy magyaros hangzású neve volt, feltárcsáztam. Így született a mehedinþi-i RMDSZ, amelynek alakuló ülésére mintegy negyvenen jöttek el� � meséli a székely eredetű férfi.
A statisztikák szerint Mehedinþi megyében 330 magyar él, de az általános választásokon rendre sokkal többen szavaznak bizalmat az RMDSZ-nek. �Általában a családtagok támogatják a szövetséget, de sok olyan oltyánnal találkoztam, aki a román pártok komolytalansága miatt voksol az RMDSZ-re� � állítja Molnár, majd hozzáteszi, hogy Madaras Lázár prefektus eddigi tevékenysége is jó szolgálatot tett a magyarság megítélésének. A prefektus már komoly tapasztalattal rendelkezik; nemcsak a Brassó megyei RMDSZ-ben és közigazgatásban töltött be fontos szerepet, az ő nevéhez fűződik a ploieºti-i és galaci RMDSZ megszervezése is.

Tervekkel teli RMDSZ
A mehedinþi-i RMDSZ öt fontos célt fogalmazott meg. Az egyik a magyar nyelv oktatása lenne, amihez pedagógust keresnek. Szörényváron két család kivételével, a magyarok is románul beszélnek. �Ha sikerül feltérképezni a megyében tanuló magyar iskolásokat, megpróbáljuk rábírni a szülőket, hogy a tanfelügyelőségen kérvényezzék a fakultatív nyelvoktatást� � mondja Molnár Endre. Felesége, a román nyelvet is oltyán hangsúllyal beszélő Mariana asszony azt mondja, elég jól ért magyarul, de, ha sikerül beindítani az intenzív nyelvkurzust, ő lesz az első, aki beiratkozik. Az RMDSZ elnöke mellett a legszorgalmasabb nyelvtanulóknak a prefektúra alkalmazottjai bizonyulnak. Amikor az üzletember román�magyar szótárt szeretett volna vásárolni, a város legnagyobb könyvesboltjában azt a választ kapta, hogy a magyar prefektus �alattvalói� mind felvásárolták a készleten lévő példányokat. Madaras Lázár arról számolt be, hogy nemcsak az alkalmazottak, hanem a kihallgatásra érkezők is megpróbálnak kedveskedni. �A legtöbben azzal kezdik, hogy valakijük, ha nem egyéb, nagyapjuk nagyanyja magyar volt. Ha meg nincs rokon, akkor megemlítik az egyik magyar jó barát nevét� � meséli mosolyogva a prefektus.
Miután 2005-ben felvették a kapcsolatot a Gorj megyei bányavidékeken élő sorstársakkal, a mehedinþi-i magyarok Erdély felé is nyitni szeretnének. Madaras kapcsolatai révén a brassói reformátusok még az elmúlt nyáron a megye bánsági részébe, Orsovára látogattak, az idén a római katolikusokat várják a Duna-parti városkába. Az itteni magyarok, akik valamikor még jelentős számarányban voltak jelen, már hat évvel ezelőtt létrehozták az RMDSZ-t, és a Krassó-Szörény megyei szervezethez csatlakoztak. A római katolikus egyház nyilvántartása szerint mintegy százötvenen vallják magukat magyarnak. Most a teljesen hiányzó művelődési élet fél évszázad utáni feltámasztásában reménykednek, első lépésként egy kisebb könyvtár beindítását tervezik. A kábeltelevíziót szolgáltató cég vezetősége ígéretet tett néhány magyar adó műsorának szórására, egyelőre sem szerb, sem német műsorokat nem lehet fogni, pedig e két kisebbség néhány vidéki településen tömbben él. Az orsovaiaknak addig is be kell érniük a római katolikus lelkész négy nyelven tartott miséivel, és hasonló elvárást fogalmaztak meg papjukkal szemben a szörényváriak is.
Madaras Lázár szerint a folytatás nagyban függ egy székház megszerzésétől. �Ha van ahol összegyűlni, meg lehet hívni művészeket, történészeket, papokat. Meg egyáltalán van, ahol kialakuljon a magyar közösségi élet� � állítja Madaras, aki addig is számít Molnár Endre önzetlen támogatására. A szállodatulajdonos jóvoltából az összejövetelek színhelye a vendéglő egyik terme.
Madaras fontosnak tartja a helyi politikában való részvételt a térségben élő szerb, szlovák és német kisebbségek mintájára. �A mehedinþi-i kisebbségek javára válna, ha összefognának. Annak idején így tettünk mi is Brassó és Szeben megyében. Brassóban a szászok támogattak bennünket, Szebenben mi szavaztunk a német fórum jelöltjeire� � magyarázza a prefektus.
Madaras értékelendőnek tartja, hogy Szörényvár polgármestere, Constantin Dinu egy magyarországi, lehetőleg Duna menti testvértelepülés �beszerzéséhez� kérte a kormánymegbízott segítségét.

Kultúrközpont a rendelőben
Madaras Lázár szerint az itt élő magyarok nem csupán annak köszönhetően állják meg a helyüket, mert �Olténiában nem nehéz helyt állni�, hanem elsősorban azért, mert tisztességesen és lelkiismeretesen dolgoznak. �Az itteni magyarok mind jól képzett emberek, akikre a románok felnéznek. Többségük tanár, mérnök, orvos, olyanok, akiket a múlt rendszerben idehelyeztek, és ők itt ragadtak� � mondja a prefektus.
Egyikük a balavásári születésű Nisztor József (képünkön). A Marosvásárhelyen végzett fogorvos negyedszázaddal ezelőtt került a megye olténiai részébe, a katonaviselt legények körében rosszhírűnek számító Vînju Maréra. Három év után sikerült átkerülnie a megye bánsági részébe, Orsovára. A lakótelepi tömbház földszintjén nyitott rendelője felér egy kis magyar múzeummal. A falakon Csontváry, Barabás, Munkácsy, Markó, Holossy, Feszty és más híres magyar festők reprodukciójával szemezhet a kezelésre váró beteg. A sarokban, egy polcon dossziéba fűzött regények sorakoznak, Márai, Illyés, Móricz, Krúdy, Mikszáth... �Amikor idekerültem, egy idős bácsitól háromezer magyar kötetet vásároltam. Ami a rendelő polcán van, azt az internetről töltöttem le és nyomtattam ki, hadd olvassa, aki akarja. Sajnos eddig csak ketten mutattak érdeklődést, mások vagy elfelejtették a nyelvüket, vagy megtagadják. Egyesek csak addig vállalták identitásukat, amíg megkapták a magyar igazolványt. Állítólag a munkahelyük elvesztésétől tartanak, holott erre még nem volt példa. Lönhárd Zoltán és Barátky Miklós, a válogatott focista unokaöccse viszont minden héten belépnek ide, újabb és újabb könyvet kölcsönöznek� � mondja Nisztor József, aki nemcsak az RMDSZ ügyvezető elnökeként, hanem apaként is átéli az asszimiláció okozta fájdalmat.
Mint meséli, kiskorukban gyermekei a Küküllő menti Balavásáron a nagyszülőktől egészen ügyesen megtanultak magyarul, ma már azonban egyikük sem beszéli apja nyelvét. Pedig rendelője falán a magyar és a székely himnusz mellett az olvasható: �Epévé változzék a víz, mit lenyelek, / Ha téged elfelejtelek!� Az RMDSZ-alelnök olyan magyart is ismer a városban, aki harminc év után, most kezdi tanulni az anyanyelvét. Nisztor viszont magyarul olvas, magyar zenét hallgat, magyar tévéadókat néz, ám belátja, hogy Orsován nem könnyű ápolni a magyar kultúrát. Mint mondja, az elmúlt 25 évben egyetlen magyar jellegű rendezvény sem volt a városban. A kisebbségi fesztivál szervezői még csak nem is értesítik a magyar közösséget, nemhogy felkérjék a részvételre. �Sokszor tapasztalom a hátrányos megkülönböztetést, de fel se veszem! Rajtunk, orsovai és szörényvári magyarokon már nincs mit segíteni. Sokkal fontosabb, hogy vezetőink azon fáradozzanak, hogy mások ne jussanak a mi sorsunkra� � mondja a középkorú férfi.

Cohn visszalépett,
Molnár továbblépett
A többséggel való elfogadtatás nem egyszerű. Miután Madaras egy magyar nemzetiségű, de lényegében már románnak számító közgazdászt javasolt a szörényvári cellulózkombinát vezetőtanácsába, több helyi és egy Craiován megjelenő regionális újság lejárató kampányt indított a jelölt ellen. �Mindent a fiú nyakába zúdítottak, az újságírók azt is kitalálták, hogy interneten keresi a nőket. Jellemző, hogy a kombinát magánosításakor a munkások azért sztrájkoltak, mert Vladimir Cohn lett a többségi tulajdonos� � mondja a prefektus. Az ismert fővárosi üzletembernek nem azt vetették a szemére, hogy a Dinamo futballcsapatát támogatja, hanem hogy zsidó létére román ipari egységre vetette a szemét. A munkakonfliktus teljes elfajulásának Cohn vetett véget, amikor felmondta a privatizációs szerződést. �Engem is kitámadott egy-két újságíró, de tudtára adtam, hogy van tűm a kabátjához� � mondja Molnár Endre, majd ő maga is elmosolyodik, amikor rájön, hogy sántít az �am ac de cojocul tãu� román mondás tükörfordítása. �A szememre vetették, hogy mit keres a szálloda homlokzatán, a többi mellett, a magyar zászló, holott az olasz volt. Ki is cseréltem magyar piros-fehér-zöldre! Utána azt kérdezték: igaz-e, hogy az RMDSZ irodáját Budapest szerelte fel? Az utolsó írószerig minden a cégem tulajdona, de rávágtam, hogy persze, nem is Bukarestből kaptam a bútorokat! Főjön a fejük. Tőlem nem fognak reklám vagy étel-ital formájában nemzetiségi adót bevasalni!�