Tatárfej helyett Szent Kristóf-ábrázolás lehet a magyar támogatásból felújított küküllővári templom kuriózuma

Számára csupán a figura által viselt, tatáros jellegűnek ítélt sapka sugallta ezt az értelmezést.

Később Kelemen Lajos, az erdélyi műemlékvédelem kiemelkedő alakja úgy vélte: azért festhettek tatárfejet a templom falára, hogy intő jelként emlékeztessen az 1241-es tatárjárásra, mely elpusztította a környék lakosságát. Mint magyarázta:

Lángi József elmondta, hogy a küküllővári templom eredetileg egytornyúra épült, de még az Árpád-korban visszabontották, és kéttornyúvá építették át, aztán később a két tornyot összekötötték, és egyetlen, szokatlanul széles toronnyá alakították. Az Árpád-kori átépítéskor készülhetett a tatárfejnek tekintett falfestmény, amely eredetileg az északi torony északi külső falát díszítette, és a templom 15. századi átépítése során került a padlástérbe. A szakértő szerint a templom 19. század végi felújításakor sok vakolatot távolítottak el a falakról, de ennek ellenére a mostani felújítás során megtalálták a fejhez tartozó test ábrázolásának a töredékeit. 

– jelentette ki Lángi József. Hozzátette, sem a tatárfej-értelmezés bizonyítására, sem a Szent Kristóf-értelmezés alátámasztására nincs semmilyen forrás, de míg tatárfejre nincsen máshol példa, megannyi ismert analógia utal Szent Kristófra. A falkép-restaurátor magyarázata szerint a középkori templomoknak leggyakrabban a település felé eső homlokzatára festették Szent Kristóf alakját. Egy kegyes hagyomány szerint ugyanis,

Lángi József elmondta: sok ilyen ábrázolás volt a középkori templomok homlokzatán, de a klímaviszonyok miatt kevés maradt fenn. A Küküllővártól alig 30 kilométerre fekvő Darlac, és a vele szomszédos Somogyom szász templomán azonban felszínre kerültek hasonló ábrázolások. A restaurátor az alak fejviseletét, és vágott szemét sem tartja különlegesnek. Mint megjegyezte: a román kori festészetben általában valamilyen fejfedővel festették Szent Kristófot, és a küküllővárihoz hasonló süveges ábrázolásra is van példa. A kor festészetében pedig általánosnak tekinthető a mandula vágású szem. 

Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy egy erdélyi szász mester töredékes állapotban előkerült falfestménye irányította rá figyelmüket a küküllővári templomra. 

korábban írtuk

Műemlékek menekülnek meg, több erdélyi helyszínen folytatja értékmentő munkáját a Teleki László Alapítvány

Újabb erdélyi műemlék templomok menekülnek meg az enyészettől a határon túli magyar épített örökség felmérésével és megóvásával megbízott Teleki László Alapítvány jóvoltából. Hamarosan a küküllővári istenháza átadására kerül sor.

A Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges engedélyeket is.

A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény – idézte fel Diószegi László.

Emődi Tamás, a kutatásokat és műemlék-helyreállítást tervező építész az MTI-nek elmondta, hogy

A Teleki László Alapítvány révén ugyanis az átlagosnál nagyobb összegű támogatáshoz jutottak, ami azonban nem volt elég a rendkívül komplex épület teljes felújításához. Nem tudtak például foglalkozni a templomhajó kazettásnak tűnő, valójában azonban préselt lemezből készült mennyezetével.

Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik, egy 1415-ből származó oklevél pedig azt jelzi, hogy a templom Szent István király tiszteletére épült. A rendhagyó alaprajzú templom széles nyugatitorony-részébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele.

A küküllővári református gyülekezetnek ma mintegy kétszáz tagja van.