Veres Valér szerint társadalmi szempontokat is figyelembe kell venniük a hatóságoknak
A járvány elleni védekezés következtében súlyos problémák jelentkeztek a társadalomban, amelyek miatt az emberek már nem akarják érezni a koronavírus jelentette veszélyt – állapította meg a Krónikának Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese. A társadalomkutatót ama friss felmérés kapcsán kérdeztük, amelyből többek között kiderül, hogy az erdélyi magyarok közül is egyre többen vannak, akik egyszerűen nem hisznek a koronavírus létezésében, és nem bíznak a román kormány intézkedéseiben.
2020. július 03., 17:002020. július 03., 17:00
A koronavírus-járvány egészségügyi vetületén túlmenően társadalmi szempontból is értékelnünk kell a most tapasztalható jelenségeket: az emberek mentális egészsége megromlott, a hatóságokba, politikusokba, egyáltalán a legalitásba vetett bizalom erősen megrendült. „Ezek mind nem kívánt következményei a járvány megfékezését célzó intézkedéseknek. És mivel még nincs vége a járványnak, nagyon fontos lenne, hogy legalább a további fázisokban szakszerűbben hozzák meg az intézkedéseket Romániában” – jelentette ki a Krónikának Veres Valér szociológus.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettesét annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban láttak napvilágot annak a júniusi felmérésnek az eredményei, amiből kiderült:
A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató felmérése rávilágított: míg április elején a válaszadók 68 százaléka egyetértett a kormány járványügyi intézkedéseivel, 81 százaléka pedig még a kijárási korlátozásokat is helyeselte, mára a megkérdezettek 71 százaléka elégedetlen az egészségügyi helyzet kezelésével, 82 százalékuk pedig elégtelennek tartja a kormány gazdasági intézkedéseit.
Fotó: Haáz Vince
A közvélemény-kutató cég június 5–17. között végzett online kérdőíves felmérést az Erdélyben élő, magyar etnikumú, felnőtt korú lakosság körében a járvány hatásairól. A beérkezett 3068 válasz alapján megállapította:
Míg ezt áprilisban a megkérdezettek 22 százaléka tartotta valószínűnek, mára már csak 16 százalék gondolja úgy, hogy nem tudja elkerülni a megbetegedést. A válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik. A megkérdezettek relatív többsége (32 százaléka) vélte úgy, hogy hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, míg oltás nem lesz rá. Nagyon jelentős viszont (29 százalék) azoknak az aránya, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését.
Veres Valér felidézte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete szervezésében május elején tartottak online Szociológus Napokat, és már akkor a járvány társadalmi hatása volt az egyik fő téma.
„Akkor is látszott, hogy a következmények súlyosak lesznek, most pedig még világosabban érződik. A járványmegelőzést célzó korlátozások gazdasági és társadalmi hatásai hatalmasak, és a kormány intézkedéseinek a megítélése is nagymértékben megváltozott, amint a felmérésből is kitűnik. Ennek egyik oka, hogy megnövekedett a munkanélküliség. Ha egy országban 5-6 millió alkalmazott van, és egymillióan munkanélkülivé válnak, az nagyon sok, ugyanakkor hatalmas gondot jelent, hogy a kijárási korlátozások elhúzódása kétségbe ejtette az embereket” – mutatott rá a szociológus.
Hozzátette, a gazdasági hatás is úgy gazdasági, hogy közben társadalmi vetületei vannak az elszegényedésnek.
Ezeknek az embereknek nincsenek tartalékaik, sokan közöttük külföldön vagy feketén dolgoztak, segélyre sem jogosultak. És a szociális támogatásokat miből akarja fedezni az állam? A költségvetési hiány az egekig ér (fél év alatt meghaladta a GDP 3 százalékát), és nem is tudni, hogy megtalálták-e a módját, hogy segítsenek ezen a rétegen” – mondta az egyetemi oktató.
Fotó: Pixabay
A hatósági intézkedéseknek számos más következménye van, amire oda kellene figyelni. Veres Valér kifejtette, a pszichológusok is arra intenek, hogy a bezártságérzés miatt az embereknek számos egyéni és mikrotársadalmi problémái lesznek: a szűk társadalmi közegből adódóak a párkapcsolati problémák, elharapózik a családon belüli erőszak – ezek mind súlyos gondnak tekinthetőek. Úgy fogalmazott, miközben a fertőzöttek száma az országban 20-30 ezer, addig a gazdasági, társadalmi hatások milliókat érintenek, és az emberek ezt egy idő után határozottan érzékelik – ez tükröződik a felmérésben is.
– jegyezte meg a kolozsvári szociológus.
Veres Valér kifejtette, csak egyetlen szakma irányából nem lehet megközelíteni a járvány megfékezését célzó korlátozásokat, amelyeket mértéktartóan, átgondoltabban kellett volna bevezetni, azoknak a különféle válfajait elkülöníteni. „Amikor a korlátozásokat felülvizsgáló csapatokat kialakítják, nagyon fontos lenne bevonni különféle szakmák komolyabb képviselőit, hogy mérlegeljék a szempontokat. Az orvos azt nézi, hogy a munkája miképp alakul a kórházakban – és persze ez létfontosságú. De közben az ország lakosságának, a nem betegeknek is élniük kell.
– fogalmazott kérdésünkre Veres Valér.
Fotó: Amir Kiarash/Facebook
A szociológus úgy fogalmazott, a polgárok bizalma általában is alacsony volt a politikum döntéseivel, a hatósági intézkedésekkel kapcsolatban Romániában, és ez az elmúlt három hónap alatt még inkább megrendült. „Sőt ennél súlyosabbá is válhat, mert maga a legalitásba vetett bizalom is megrendülhet. Jogilag is jobban elő kellene készíteni az intézkedéseket, és a kormánynak is be kellene látnia, hogy nem világvége az, ha valamit nincs jogában korlátozni. Vannak országok, ahol nem szabályoztak mindent ilyen szigorúan, és nem föltétlenül ettől függött, hogy mennyire terjedt a betegség” – vélekedett a társadalomkutató.
Mint felhívta a figyelmet,
Ugyanakkor megnövekedett a járványtagadók száma is, ami jelen helyzetben megmagyarázható: a hasonló vélemények széles körben terjednek egy járvány idején. „A többség nagyjából elhiszi a hivatalos információkat, csak megkérdőjelezi annak a súlyát, hogy ilyen formában továbbra is van értelme védekezni” – hangsúlyozta Veres Valér.
A szociológus rámutatott, az intézkedéscsomagok meghozatalakor oda lehetett volna figyelni a „nem túl látványos” részletkérdésekre, amelyek viszont nagy jelentőségűek társadalmi, egyéni, pszichológiai szempontból. Például
„A ház köré ki lehetett menni, de a Szamos partján magányosan sétálót már bírságolták, és a lakosság körében rettegést alakítottak ki, az emberek úgy érezték, lépten-nyomon zaklatják őket. Az effajta korlátozások értelmetlenek voltak” – mutatott rá a szociológus.
Hozzátette, ha célszerűbben hozzák meg az intézkedéseket a hatóságok, azzal enyhítették volna a negatív hatásokat: ha mondjuk az emberek kimehetnek a természetbe a kellő távolság megtartásával, sokkal jobban el tudják viselni a megszorításokat. Ugyanakkor a többi országhoz viszonyítva Romániában a legtöbb ideig tartottak a korlátozások, és ennek is megvan a hatása.
Fotó: Pinti Attila
„Társadalmi szempontból releváns, hogy mennyire, miként korlátozzák a lakosságot. Például hogy mennyi ideig tartják bezárva az embereket, hiszen nem olyan egyszerű, hogy »addig, amíg még tart a járvány«. Az embereknek nagyon súlyos problémáik lehetnek a hosszan, hónapokig tartó bezártság miatt, és nem lehet bármeddig fenntartani a megszorításokat” – hívta fel a figyelmet a szociológus.
Veres Valér hozzátette, bár lazultak a szabályok, jelenleg is éreztetik a hatásukat: például nem lehet bent, zárt helyiségben szervezni rendezvényeket. „Elég nehéz a társadalmi-gazdasági élet számos vonatkozását úgy folytatni, hogy nem használunk belső tereket közösségi szinten. Természetesen vannak olyanok, akik azt mondják, hogy számukra nem okozott nehézséget a karantén, a kijárási tilalom, de ők kevesen vannak” – húzta alá az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, erőteljesen kívánatos lenne, ha a továbbiakban úgy hoznának meg hatósági intézkedéseket, hogy nemcsak az orvosi, hanem a szerteágazó társadalmi szempontokat is szem előtt tartanák az illetékesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás