Veres Valér szerint társadalmi szempontokat is figyelembe kell venniük a hatóságoknak
A járvány elleni védekezés következtében súlyos problémák jelentkeztek a társadalomban, amelyek miatt az emberek már nem akarják érezni a koronavírus jelentette veszélyt – állapította meg a Krónikának Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese. A társadalomkutatót ama friss felmérés kapcsán kérdeztük, amelyből többek között kiderül, hogy az erdélyi magyarok közül is egyre többen vannak, akik egyszerűen nem hisznek a koronavírus létezésében, és nem bíznak a román kormány intézkedéseiben.
2020. július 03., 17:002020. július 03., 17:00
A koronavírus-járvány egészségügyi vetületén túlmenően társadalmi szempontból is értékelnünk kell a most tapasztalható jelenségeket: az emberek mentális egészsége megromlott, a hatóságokba, politikusokba, egyáltalán a legalitásba vetett bizalom erősen megrendült. „Ezek mind nem kívánt következményei a járvány megfékezését célzó intézkedéseknek. És mivel még nincs vége a járványnak, nagyon fontos lenne, hogy legalább a további fázisokban szakszerűbben hozzák meg az intézkedéseket Romániában” – jelentette ki a Krónikának Veres Valér szociológus.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettesét annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban láttak napvilágot annak a júniusi felmérésnek az eredményei, amiből kiderült:
A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató felmérése rávilágított: míg április elején a válaszadók 68 százaléka egyetértett a kormány járványügyi intézkedéseivel, 81 százaléka pedig még a kijárási korlátozásokat is helyeselte, mára a megkérdezettek 71 százaléka elégedetlen az egészségügyi helyzet kezelésével, 82 százalékuk pedig elégtelennek tartja a kormány gazdasági intézkedéseit.
Fotó: Haáz Vince
A közvélemény-kutató cég június 5–17. között végzett online kérdőíves felmérést az Erdélyben élő, magyar etnikumú, felnőtt korú lakosság körében a járvány hatásairól. A beérkezett 3068 válasz alapján megállapította:
Míg ezt áprilisban a megkérdezettek 22 százaléka tartotta valószínűnek, mára már csak 16 százalék gondolja úgy, hogy nem tudja elkerülni a megbetegedést. A válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik. A megkérdezettek relatív többsége (32 százaléka) vélte úgy, hogy hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, míg oltás nem lesz rá. Nagyon jelentős viszont (29 százalék) azoknak az aránya, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését.
Veres Valér felidézte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete szervezésében május elején tartottak online Szociológus Napokat, és már akkor a járvány társadalmi hatása volt az egyik fő téma.
„Akkor is látszott, hogy a következmények súlyosak lesznek, most pedig még világosabban érződik. A járványmegelőzést célzó korlátozások gazdasági és társadalmi hatásai hatalmasak, és a kormány intézkedéseinek a megítélése is nagymértékben megváltozott, amint a felmérésből is kitűnik. Ennek egyik oka, hogy megnövekedett a munkanélküliség. Ha egy országban 5-6 millió alkalmazott van, és egymillióan munkanélkülivé válnak, az nagyon sok, ugyanakkor hatalmas gondot jelent, hogy a kijárási korlátozások elhúzódása kétségbe ejtette az embereket” – mutatott rá a szociológus.
Hozzátette, a gazdasági hatás is úgy gazdasági, hogy közben társadalmi vetületei vannak az elszegényedésnek.
Ezeknek az embereknek nincsenek tartalékaik, sokan közöttük külföldön vagy feketén dolgoztak, segélyre sem jogosultak. És a szociális támogatásokat miből akarja fedezni az állam? A költségvetési hiány az egekig ér (fél év alatt meghaladta a GDP 3 százalékát), és nem is tudni, hogy megtalálták-e a módját, hogy segítsenek ezen a rétegen” – mondta az egyetemi oktató.
Fotó: Pixabay
A hatósági intézkedéseknek számos más következménye van, amire oda kellene figyelni. Veres Valér kifejtette, a pszichológusok is arra intenek, hogy a bezártságérzés miatt az embereknek számos egyéni és mikrotársadalmi problémái lesznek: a szűk társadalmi közegből adódóak a párkapcsolati problémák, elharapózik a családon belüli erőszak – ezek mind súlyos gondnak tekinthetőek. Úgy fogalmazott, miközben a fertőzöttek száma az országban 20-30 ezer, addig a gazdasági, társadalmi hatások milliókat érintenek, és az emberek ezt egy idő után határozottan érzékelik – ez tükröződik a felmérésben is.
– jegyezte meg a kolozsvári szociológus.
Veres Valér kifejtette, csak egyetlen szakma irányából nem lehet megközelíteni a járvány megfékezését célzó korlátozásokat, amelyeket mértéktartóan, átgondoltabban kellett volna bevezetni, azoknak a különféle válfajait elkülöníteni. „Amikor a korlátozásokat felülvizsgáló csapatokat kialakítják, nagyon fontos lenne bevonni különféle szakmák komolyabb képviselőit, hogy mérlegeljék a szempontokat. Az orvos azt nézi, hogy a munkája miképp alakul a kórházakban – és persze ez létfontosságú. De közben az ország lakosságának, a nem betegeknek is élniük kell.
– fogalmazott kérdésünkre Veres Valér.
Fotó: Amir Kiarash/Facebook
A szociológus úgy fogalmazott, a polgárok bizalma általában is alacsony volt a politikum döntéseivel, a hatósági intézkedésekkel kapcsolatban Romániában, és ez az elmúlt három hónap alatt még inkább megrendült. „Sőt ennél súlyosabbá is válhat, mert maga a legalitásba vetett bizalom is megrendülhet. Jogilag is jobban elő kellene készíteni az intézkedéseket, és a kormánynak is be kellene látnia, hogy nem világvége az, ha valamit nincs jogában korlátozni. Vannak országok, ahol nem szabályoztak mindent ilyen szigorúan, és nem föltétlenül ettől függött, hogy mennyire terjedt a betegség” – vélekedett a társadalomkutató.
Mint felhívta a figyelmet,
Ugyanakkor megnövekedett a járványtagadók száma is, ami jelen helyzetben megmagyarázható: a hasonló vélemények széles körben terjednek egy járvány idején. „A többség nagyjából elhiszi a hivatalos információkat, csak megkérdőjelezi annak a súlyát, hogy ilyen formában továbbra is van értelme védekezni” – hangsúlyozta Veres Valér.
A szociológus rámutatott, az intézkedéscsomagok meghozatalakor oda lehetett volna figyelni a „nem túl látványos” részletkérdésekre, amelyek viszont nagy jelentőségűek társadalmi, egyéni, pszichológiai szempontból. Például
„A ház köré ki lehetett menni, de a Szamos partján magányosan sétálót már bírságolták, és a lakosság körében rettegést alakítottak ki, az emberek úgy érezték, lépten-nyomon zaklatják őket. Az effajta korlátozások értelmetlenek voltak” – mutatott rá a szociológus.
Hozzátette, ha célszerűbben hozzák meg az intézkedéseket a hatóságok, azzal enyhítették volna a negatív hatásokat: ha mondjuk az emberek kimehetnek a természetbe a kellő távolság megtartásával, sokkal jobban el tudják viselni a megszorításokat. Ugyanakkor a többi országhoz viszonyítva Romániában a legtöbb ideig tartottak a korlátozások, és ennek is megvan a hatása.
Fotó: Pinti Attila
„Társadalmi szempontból releváns, hogy mennyire, miként korlátozzák a lakosságot. Például hogy mennyi ideig tartják bezárva az embereket, hiszen nem olyan egyszerű, hogy »addig, amíg még tart a járvány«. Az embereknek nagyon súlyos problémáik lehetnek a hosszan, hónapokig tartó bezártság miatt, és nem lehet bármeddig fenntartani a megszorításokat” – hívta fel a figyelmet a szociológus.
Veres Valér hozzátette, bár lazultak a szabályok, jelenleg is éreztetik a hatásukat: például nem lehet bent, zárt helyiségben szervezni rendezvényeket. „Elég nehéz a társadalmi-gazdasági élet számos vonatkozását úgy folytatni, hogy nem használunk belső tereket közösségi szinten. Természetesen vannak olyanok, akik azt mondják, hogy számukra nem okozott nehézséget a karantén, a kijárási tilalom, de ők kevesen vannak” – húzta alá az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, erőteljesen kívánatos lenne, ha a továbbiakban úgy hoznának meg hatósági intézkedéseket, hogy nemcsak az orvosi, hanem a szerteágazó társadalmi szempontokat is szem előtt tartanák az illetékesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás