Tarr Zoltán bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól Fehéregyházán

A miniszter szerint az előző kormány felhasználta a határon túli magyarokat arra, hogy ideológiai és politikai befolyását kiterjessze.

A Petőfi Sándor eltűnését is eredményező fehéregyházi csata kapcsán elmondta: a magyar nemzet minden elnyomó rendszeren, történelmi mélyponton túl tudott lépni, és úgy vélte,

Arra is kitért, hogy Petőfi Sándort sokan ismerik, de kevesen tudják róla, hogy ki volt valójában, az új állandó kiállítás arra tesz kísérletet, hogy távolabb lépjünk a szobortól, a kultikus szerzőtől, és eltűnésén és halálán keresztül lássuk meg újra életműve nagyságát és értékét.

korábban írtuk

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a fehéregyházi látogatás után beszélt a Székelyhonnak az erdélyi fogadtatásról, valamint arról, hogyan alakul át átláthatóbbá a határon túli magyar támogatások rendszere.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az előző nemzedékek tagjainak mondott köszönetet, akik akkor is ápolták a Segesvár melletti Petőfi-emlékhelyet, amikor nem voltak eszközök rá vagy épp tilos volt.

Petőfi Sándor esetében fennáll a veszély, hogy a kultusz mögött eltűnik az ember – vélte –, és emlékeztetett, hogy a legnagyobb magyar költő a Partiumban és Erdélyben írta jelentős verseit és a Petőfi-kultusz is innen indult.

Figyelmeztetett, hogy a szabadság a 21. században is törékeny, megőrzése mindig a kortárs nemzedéken múlik: meg kell védenie és tovább kell adnia. A szabadság mindig döntés, bátorság és felismerés kérdése, és az erdélyi magyarság akkor dönt mellette, amikor kiáll a jogaiért, intézményeket épít és nem hagyja, hogy mások határozzanak helyette.

Nincs szabadság emberi méltóság nélkül, és ahol az egyén szabadsága sérül, a közösségé is sérül – mondta. Erdélyben a szabadság azt jelenti, hogy nem mások ellenében, hanem velük együtt élünk vele – húzta alá.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Múzeumot és az ennek alegységeként működő fehéregyházi múzeumot is fenntartó Maros megyei önkormányzat elnöke szerint a Petőfi-múzeum feladata, hogy hitelesen őrizze meg és tegye érthetővé a jövő generációk számára a költő örökségét.

Török Petra, a projektben partnerként közreműködő Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szerint az új állandó kiállítással azok előtt a hősök előtt is fejet hajtanak, „akiknek nem jutott sírhant a nemzet temetőjében”. A Segesvár melletti csatában elhunyt hősökre és özvegyeikre emlékeztetett, és arról is beszélt, hogy a tárlat az egykori csatatéren feltárt tárgyi emlékeket is bemutatja.

A jelenlévőket házigazdaként Rezi Botond, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Nicolae Șovrea, Fehéregyháza polgármestere is köszöntötte. A templomi ünnepséget koszorúzás követte a turulmadaras obeliszknél és a Petőfi-szobornál. Az Iszonyúan és dicsőn című kiállításon a készítésében részt vevő Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes és Sárándi Tamás muzeológus vezette körbe a jelenlévőket.

A beruházás keretében új kiállítótérrel bővítették és felújították a Haller Lujza által 1898-ban létesített emlékházat, rendezték a kertet, restaurálták a csatának emléket állító obeliszket és új állandó kiállítás jött létre. A projektet a magyar kormány a Petőfi-emlékhelyek felújítását célzó NKA-pályázaton keresztül támogatta, a másik támogató a Maros megyei önkormányzat és múzeum volt.

korábban írtuk

Tarr Zoltán Erdélyben: határon túli vezetőkkel találkozik és Petőfi-múzeumot avat a miniszter

Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.