
2012. március 30., 09:272012. március 30., 09:27
A helyszínre száz tűzoltót és csendőrt vezényeltek ki Déváról, Szászvárosból, Petrozsényből és Vajdahunyadról, akiket a helyi lakosság is segített az oltásban. A hegyvidéki terep miatt a tűzoltókocsik nem közelíthették meg a tűzfészkeket, így többnyire lapátokkal szálltak szembe a lángokkal, és nagyban megnehezítette a munkát a heves szél is. A Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint a tűzvész során ötven hektár erdő elpusztult. Kilencven hektár legelő égett le ugyancsak tarlótűz miatt a Beszterce-Naszód megyei Virágosberek határában is. Borbély László környezetvédelmi miniszter csütörtöki nagyváradi látogatása során tarthatatlannak nevezte a naponta több száz hektáron fellángoló tarlótüzek elharapózása okozta helyzetet, és felszólította a rendőrséget és a polgármesteri hivatalokat: lépjenek fel szigorúbban a felelősök ellen. „Ne vicceljünk, mi az, hogy ismeretlen elkövetők okozzák ezeket a tüzeket? 99 százalékos bizonyossággal állítható, hogy az illető földterület tulajdonosa a vétkes. Mindez megengedhetetlen” – dörögte a tárcavezető, elpanaszolva azt is: a tarlótüzekről érkező bejelentések miatt teljesen megtelt a mobiltelefonja üzenetrögzítője.
A tarló és a száraz aljnövényzet felelőtlen égetésére hívta fel lapunk figyelmét Hartel Tibor biológus is Segesvár melletti Breite természetvédelmi területen bekövetkezett tűzvész kapcsán. Mint arról beszámoltunk a hét elején mintegy ötven, több száz éves tölgy vált a lángok martalékává az európai szintű védettséget élvező rezervátumban. Harteltől megtudtuk, régen az erdélyi szászoknak hagyományos gyepégetési stratégiájuk volt, amit a fás legelőknél is alkalmaztak, ennek azonban az volt a lényege, hogy állandóan őrizték a tüzet.
„Sajnos ma mindenki felelőtlenül éget, teljes a káosz, a hagyományos tájgazdálkodás csupán foszlányaiban maradt fenn” – jelentette ki a Krónikának a Mihai Eminescu Trust Alapítvány munkatársa. A fás legelők ökológiájával foglalkozó posztdoktori kutató jelentősnek nevezte a tölgyesben keletkezett kárt, hiszen – mint mondta – a Breite 600 öregtölgye közül külön-külön mindegyik Segesvár szimbóluma lehetne. Megtudtuk, a több száz éves tölgyeket tartalmazó, kulturális tájelemnek számító fás legelő számára veszélyeztetettségi tényezőként hat az is, hogy egyre inkább felhagynak a legeltetéssel, ezeket a területeket kezdi visszanőni az erdő, ami megfullasztja a famatuzsálemeket.
Ugyanakkor nagyban megnehezíti a Kelet-Közép-Európa egyik legkiterjedtebb és legjellegzetesebb legelőerdejének megóvását az is, hogy a Segesvár–Nagy-Küküllő Natura 2000 különleges természet-megőrzési területhez tartozó Breite-fennsík kezelésének joga 2010-ben átkerült a Mihai Eminescu Trust és a segesvári önkormányzat hatásköréből a Progresul Silvic erdészeti egyesület fennhatósága alá. Hartel Tibor szerint azóta a Breite senki földjévé vált: az addig alkalmazott őröket elbocsátották, az információs központot ismeretlenek kifosztották, és üresen áll, az új és a korábbi területkezelő között pedig nincs kommunikáció.
„A mi tevékenységünk idején a helyi lakosok már nem gyújtották meg a fákat, felelevenítettük a Tölgy Napja régi szász hagyományt, egy mintegy nyolcvanfős konzultatív testület révén pedig közösségalapú menedzsmenttel képzeltük el a Breite megóvását. Sajnos az erdészeti egyesületnek semmiféle elképzelése sincs a természetvédelmi terület jövőjéről” – nyilatkozta lapunknak a segesvári biológus. Szerinte abban az esetben nem volt hiábavaló a napokban bekövetkezett tűzvész okozta pusztítás, ha a hatóságok és a szakértők vészjelzésként fogják fel a történteket, miszerint sürgős lépések szükségesek a múltat a jövővel összekötő öregtölgyek megmentése érdekében.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.