Tárgyalt és szórakozott az elnök

Băsescu elmondta: azért tért vissza Székelyföldre, mert tavaly jól érezte magát a helybéliek körében.
Az államfő pénteken részt vett egy épülő ortodox kápolna keresztjének a megszentelésén, este pedig a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőben vacsorázott, ahová elmondása szerint azért tért vissza, mert az elmúlt nyáron ott szolgálták ki élete legjobb gulyásával. A vendéglőben éppen a Sonic Motorsport Klub bemutatója zajlott, és a szervezők felkérték az államfőt, mondjon beszédet. „Kívánok jó estét” – kezdte magyar nyelven köszöntőjét Băsescu, megköszönve, hogy hívatlan vendégként is befogadták, majd hozzátette, hogy maga is nagy gépkocsirajongó. A rendezvényen jelen lévő Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a sepsiszentgyörgyi és kolozsvári női kosárlabdacsapatok vasárnapi mérkőzésére is meghívta az államfőt. A sporteseményen a szurkolók „Isten hozott Székelyföldön! – Bine aţi venit în Ţinutul Secuiesc” feliratú pannóval várták, Traian Băsescu azonban nem jelent meg a sporteseményen. Értesüléseink szerint ehelyett Kovászna megye legmagasabb hegycsúcsán, a Lakóca-tetőn töltötte idejét, ahol hosszasan snowmobilozott.

Oktassák különleges módszerekkel a román nyelvet
Bár a román hírügynökségek szerint az államelnök látogatásának célja az volt, hogy a koszovói események után valós képet kapjon a székelyföldi közhangulatról, Traian Băsescu cáfolta ezt. Ugyanakkor azt is tagadta, hogy látogatásának köze lenne a Székely Nemzeti Tanács szombati, Sepsiszentgyörgyön tartott üléséhez, azonban a helybéli politikusokkal folytatott tárgyalásokon minduntalan szóba kerültek ezek a témák. Az államelnök szerint csak azok vonhatnak párhuzamot Koszovó és Székelyföld között, akik nem értették meg a két régió közötti különbséget. Kifejtette: tévednek azok a politikusok, akik azt hiszik, hogy Romániában szavazatokat lehet nyerni a szélsőséges nacionalizmussal. Az államelnök pénteki megérkezése után a protokollvilla előtt rögtönzött sajtótájékoztatóján kijelentette: szerdán újra egyeztetni hívja a politikai pártokat, és szorgalmazni fogja: foglalják bele az új tanügyi törvénybe, hogy a kisebbségi diákok számára speciális módszerrel oktassák a román nyelvet. Mint mondta, fenntartja tavaly is hangoztatott álláspontját, mivel ebben a kérdésben a többségi nemzet felelősségéről van szó.

Diszkriminációra panaszkodnak a románok
A szombati, több mint kétórás tárgyalás során a Kovászna és Hargita megyei román civil szervezetek és politikai alakulatok képviselői azt kérték az államelnöktől, támogassa határozottabban a helyi román közösségeket. A mintegy 15 személyből álló küldöttséget Ioan Selejan Kovászna és Hargita megyei ortodox püspök vezette, de jelen volt Gheorghe Baciu, Bodzaforduló polgármestere, Petre Străchinaru demokrata-liberális parlamenti képviselő, Ioan Solomon, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának elnöke és Dan Manolăchescu, a fiatal román értelmiségieket tömörítő Közösségért Egyesület képviselője. A találkozó után Ioan Solomon elmondta: tájékoztatták az államelnököt a két megyében élő román közösséget érintő sajátos gondokról, és az autonómiatörekvések ellen is szót emeltek. Solomon szerint a székelyföldi románok diszkrimináció áldozatai, a térségben etnikai tisztogatás zajlik, a románok nem férnek hozzá a köztisztségekhez, mivel nem ismerik a magyar nyelvet, és a közpénzek elosztásakor is háttérbe szorulnak. A román közösség képviselői arra kérték Băsescut, a központi intézmények támogassák határozottabban a két megye román közösségeit, és dolgozzanak ki stratégiát a térségben élők gondjainak rendezésére. „Nem a magyarok ellen kell stratégiát kidolgozni, hanem annak érdekében, hogy az itt élő románok és magyarok ne párhuzamos utakon járjanak, hanem a frusztrációkat és gyűlöletet félretéve békésen éljenek együtt” – szögezte le Solomon.

Autonómia helyett decentralizáció
Traian Băsescu államfő tegnap a két megye önkormányzati vezetőivel is találkozott. A tárgyaláson jelen volt többek között György Ervin Kovászna megyei prefektus, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, valamint Vajda Lajos, a megyei önkormányzat alelnöke. Hargita megyét többek között Bunta Levente tanácselnök, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és Antal Attila csíkszeredai alpolgármester képviselte. A több mint kétórás találkozón mindenkinek megadatott a lehetőség a felszólalásra. A megbeszélést követően Albert Álmos a Krónikának elmondta: főleg az autonómia és a decentralizáció kérdéséről, illetve a román–magyar viszonyról esett szó. Az államelnök azt kérte a székelyföldi vezetőktől, „helyezzék alkotmányos keretek közé” az autonómiatörekvéseket. Mint hangoztatta, ő is az önrendelkezés híve, ám szerinte ez azt jelenti, hogy le kell osztani helyi szintre a feladatokat, ugyanakkor Călăraşi és Bihar megyének egyforma autonómiával kell rendelkeznie. Albert Álmos és Szász Jenő egyaránt elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg az oktatási és az egészségügyi intézményeket önkormányzati támogatásból tartják fenn, a helyi közigazgatásnak nincs beleszólása abba, hogy kik legyenek az illető intézmények vezetői. Szerintük a rendőrséget is önkormányzati hatáskörbe kellene helyezni, hogy utóbbi ne kényszerüljön párhuzamos intézményeket létrehozni, mint a közösségi rendőrség esetében történt, és a felvetéssel az államfő is egyetértett. Traian Băsescu szorgalmazta, hogy a két megye román és magyar közösségeinek képviselői mielőbb üljenek tárgyalóasztalhoz, és folytassanak párbeszédet az együttélésről. „A gondokat helyben, egymás között kell megoldani, és nem közvetítők bevonásával. Ez a legrövidebb útja a kiegyezésnek, megbékélésnek, nem pedig a panaszkodás. Félre kell tenni a frusztrációkat” – hangoztatta Băsescu. Ugyanakkor úgy vélte, a románoknak le kellene vetkőzniük korábbi beidegződésüket, hogy más megyékből hoznak intézményvezetőket Székelyföldre, és a magyaroknak is lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a hozzáértő románok vezető tisztségeket töltsenek be különböző intézményeknél. „Nem etnikai alapon, hanem rátermettség függvényében kell elosztani a posztokat” – sommázott az államelnök.
A tárgyalás során a fejlesztési régiók átszervezése is szóba került. Albert Álmos az államfő segítségét kérte ahhoz, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye önálló régióba tartozzon. Traian Băsescu azonban úgy vélekedett, hogy ezt a felállást a parlament nem fogadná el.