Fotó: Kristó Róbert
Az elmúlt 24 órában 222 új koronavírusos esetet jegyeztek Hargita megyében, a megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) vezetője szerint a pandémia kezdete óta nem volt ilyen magas a napi esetszám.
2022. január 18., 17:162022. január 18., 17:16
Tar Gyöngyi szerint megdöntötte a napi új esetszám a negatív rekordot Hargita megyében, de reményei szerint nem fog sokáig tartani ez a tendencia. „Nyilvánvaló, hogy az omikron-változat országos dominanciája miatt nálunk is nagyobb mértékben terjed a fertőzés, főként hogy az átoltottság alacsony. Az új vírustörzs fertőzőképessége magas, a közösségi terjedés gyors, és megyénk lakosságának alig van védettsége. És van egy olyan téves felfogás is, miszerint ha az előző hullámokban kevés esetünk volt, akkor most is kevés lesz. Ha megnézzük a halálos kimenetelű megbetegedéseket, nem mondhatjuk, hogy nincs okunk aggodalomra” – nyilatkozta az igazgató az Agerpres hírügynökségnek.
Míg két-három héttel ezelőtt, december végén Hargita megyében naponta egy-két esetet regisztráltak, és volt olyan nap, hogy egyet sem, most 222 új megbetegedés van – nyomatékosította, és ismét a védőoltás felvételére szólította fel a lakosságot. Leszögezte, kimutatták, hogy a három dózissal beoltott személyek esetében jelentősen csökken a betegség súlyos formáinak a kockázata, tehát nem helyénvaló az az érv, miszerint „nem oltatjuk be magunkat, mert úgyis az oltottak is megfertőződnek”. Ezzel a hozzáállással csak veszélyeztetik az időseket és a krónikus betegeket – fűzte hozzá.
Mindezek fényében rendkívül fontos a védőmaszk használata – nyomatékosította a DSP igazgatója.
A megyében ez idáig a legnagyobb napi új esetszámot, 189-et a negyedik járványhullám idején, 2021. október 18-án regisztrálták. Jelenleg 137 pácienst ápolnak a megye kórházaiban, otthoni elkülönítésben 798-an, karanténban 565-en vannak.
A prefektusi hivatal adatai szerint az ezer lakosra számított új koronavírusos megbetegedések elmúlt két hétben jegyzett száma kedden 3,46 volt a megyében, és 28 településen haladta meg a 3-at.
Romániában az oltatlanok 60 százaléka, vagyis a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól, azaz oltásszkeptikus. Ezek az arányok az erdélyi magyarok között 57 és 24 százalék, a Székelyföldön pedig 65 és 40 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!