
Tőkés László és Kincses Előd (archív felvétel)
Fotó: Tőkés László sajtóirodája
Elrendelte a felperes által javasolt magyarországi tanúk kihallgatását a bukaresti táblabíróság pénteken abban az erkölcsi kártérítési perben, amelyet Tőkés László EP-képviselő indított az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Szekuritáté-tisztek ellen – tájékoztatta az MTI-t Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje.
2018. május 18., 16:362018. május 18., 16:36
2018. május 18., 16:392018. május 18., 16:39
Filip Teodorescu, a Szekuritáté – az egykori kommunista titkosrendőrség – kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpeș, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója
Szerintük az adomány kézbesítőitől a román-magyar határon elkobzott elismervény azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott.
„A két tanú meghallgatásával igazoljuk azt, hogy az a bizonyos 20 ezer lejnyi összeg a Debrecen környéki református hívektől származó összegyűjtött adomány és nem a magyar titkosszolgálat által küldött zsold, ahogy teljesen nevetségesen próbálják az ellenfelek beállítani, hiszen a kémek sosem adnak nyugtát” – részletezte az ügyvéd.
Hozzátette: tovább hátráltatja a fellebbviteli tárgyalást az, hogy amikor a bizonyítási indítványt elrendelték, Talpeș ügyvédje indoklás nélkül kifogást emelt a bírói tanács elnöke ellen és a kizárását kérte. Emiatt most egy külön bírói tanácsnak kell arról döntenie, hogy kizárják-e a kifogásolt bírót vagy sem – magyarázta.
1989 decemberében a Ceaușescu-diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László temesvári lelkész elhurcolását a református gyülekezet élő láncot alkotva akadályozta meg. A zsarnoksággal szembeszegülő magyar közösséghez a többségi románság is csatlakozott, így a temesvári református parókia előtt bontakozott ki a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető népfelkelés.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
szóljon hozzá!