Tőkés László és Kincses Előd (archív felvétel)
Fotó: Tőkés László sajtóirodája
Elrendelte a felperes által javasolt magyarországi tanúk kihallgatását a bukaresti táblabíróság pénteken abban az erkölcsi kártérítési perben, amelyet Tőkés László EP-képviselő indított az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Szekuritáté-tisztek ellen – tájékoztatta az MTI-t Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje.
2018. május 18., 16:362018. május 18., 16:36
2018. május 18., 16:392018. május 18., 16:39
Filip Teodorescu, a Szekuritáté – az egykori kommunista titkosrendőrség – kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpeș, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója
Szerintük az adomány kézbesítőitől a román-magyar határon elkobzott elismervény azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott.
„A két tanú meghallgatásával igazoljuk azt, hogy az a bizonyos 20 ezer lejnyi összeg a Debrecen környéki református hívektől származó összegyűjtött adomány és nem a magyar titkosszolgálat által küldött zsold, ahogy teljesen nevetségesen próbálják az ellenfelek beállítani, hiszen a kémek sosem adnak nyugtát” – részletezte az ügyvéd.
Hozzátette: tovább hátráltatja a fellebbviteli tárgyalást az, hogy amikor a bizonyítási indítványt elrendelték, Talpeș ügyvédje indoklás nélkül kifogást emelt a bírói tanács elnöke ellen és a kizárását kérte. Emiatt most egy külön bírói tanácsnak kell arról döntenie, hogy kizárják-e a kifogásolt bírót vagy sem – magyarázta.
1989 decemberében a Ceaușescu-diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László temesvári lelkész elhurcolását a református gyülekezet élő láncot alkotva akadályozta meg. A zsarnoksággal szembeszegülő magyar közösséghez a többségi románság is csatlakozott, így a temesvári református parókia előtt bontakozott ki a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető népfelkelés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!