A kormány költségcsökkentő intézkedései miatt a tervezett tanügyi átalakítások legnagyobb elszenvedői minden bizonnyal a vidéki iskolák lesznek
Fotó: Orbán Orsolya
Bár a kormány oktatási válságkezelő intézkedéseit még nem hirdették ki hivatalosan, a pedagógustársadalomban és az iskolákban már most érezhető a bizonytalanság. A Krónika megkeresésére a Maros megyei Mezőpanit és a Kolozs megyei Kalotaszentkirály oktatási intézményeinek vezetői beszéltek arról, miként érinthetik a helyi iskolai viszonyokat a tervezett intézkedések. Mezőpanit község iskoláit is kedvezőtlenül érinthetik a tervek: fennáll a veszélye, hogy a községhez tartozó települések iskoláiban is osztályösszevonásokra kerül sor, ami a pedagógusok egy részének elbocsátásával is járhat. A tanügyi válságkezelő intézkedések egyelőre nem okoznak fennakadást a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon működő Ady Endre Szakiskolában.
Bár a kormány oktatási válságkezelő intézkedéseit még nem hirdették ki hivatalosan, a pedagógustársadalomban és az iskolákban már most érezhető a bizonytalanság. A tervezett tanügyi átalakítások legnagyobb elszenvedői minden bizonnyal a vidéki iskolák lesznek, ugyanis az osztálylétszámok kötelező emelése sok esetben osztályösszevonásokhoz vagy akár osztályok megszűnéséhez vezethet.
A Bolojan-kormány első, válságkezelési intézkedéscsomagjában eredetileg az az elképzelés szerepelt, miszerint az ötszáznál kevesebb diákkal működő oktatási intézmények elveszítették volna önálló jogi státuszukat, azaz az összevonás sorsára kerültek volna.
Tanévzáró. Elballagtak a negyedik osztályos diákok a mezőpaniti iskolában
Fotó: Kádár Márton Általános Iskola archívuma
„Az előírásokat úgy módosítottuk, hogy az általános kötelező létszámemelés ellenére – legalább 500 diák kell egy iskola működtetéséhez – a 300 diákkal működő kisebbségi intézményeink megőrizhessék jogi személyiségüket, vagyis ne lehessen őket megszüntetni vagy összevonni. Ez több tucat nagyvárosi és szórványiskolánk önálló létét helyezte biztonságba” – jelentette ki Szabó Ödön parlamenti képviselő.
„A jelenlegi súlyos országos válsághelyzetben az RMDSZ összehangolt, egységes kormányzati és parlamenti fellépésére volt szükség ahhoz, hogy az elmúlt 35 évben kiharcolt kisebbségi jogaink ne essenek a rendkívüli intézkedések áldozatául” – hangsúlyozta Mihályfalvi Katalin oktatásért felelős ügyvezető alelnök.
A tavaly átadott épületben óvodai ésbölcsődei csoportok működnek
Fotó: Kádár Márton Általános Iskola archívuma
Bejelentése szerint sikerült továbbá megőrizni a kisebbségi bölcsődei, óvodai csoportok, valamint iskolai osztályok minimális kötelező létszámait, és kisebb mértékben növelték a tanintézmény-vezetők heti kötelező óraszámát.
A kormány megszorító intézkedései – sok egyéb mellett – a tanügyet is érzékenyen érintik, és ez alól Székelyföld sem jelent kivételt. Öröm lehet az ürömben, hogy az eredeti elképzelés még súlyosabb következményekkel járt volna.
A tervezett kormányintézkedések a Maros megyei Mezőpanit község iskoláit is kedvezőtlenül érinthetik. Amennyiben a javaslatokat változtatás nélkül fogadják el, fennáll a veszélye, hogy a községhez tartozó települések iskoláiban is osztályösszevonásokra kerül sor, ami a pedagógusok egy részének elbocsátásával is járhat.
Rámutatott, a jelenlegi elképzelések szerint a pedagógusok heti kötelező óraszáma 18-ról 20-ra emelkedne, ami átlagosan heti két plusztanórát jelentene minden tanár számára.
„Ez nemcsak a tanárok mindennapi terheit növelné, hanem az órákra való felkészülést, korrepetálásra, versenyekre való felkészítést is veszélyeztetné. Ezenkívül számolnunk kell azzal, hogy a túlterhelés közép- és hosszú távon a pedagógusok kiégéséhez is vezethet, ami reális veszélyt jelent az oktatásban dolgozók számára” – hangsúlyozta a Mezőpanithoz tartozó falvakban − Csittszentivánon, Mezőbergenyében, Harcón és Székelykövesden − működő osztályokat tömörítő tanintézet vezetője.
A mezőpaniti általános iskola 2003-ban vette fel a település volt kántor-tanítójának, Kádár Mártonnak a nevét
Fotó: Kádár Márton Általános Iskola archívuma
Hozzátette, ezenkívül
könnyen előfordulhat, hogy egyik a másik rovására megy, de bízik abban, hogy ha szükség lesz rá, találnak megoldást a kialakuló helyzet kezelésére.
A bölcsődétől egészen nyolcadik osztályig több mint hatszáz diákot számláló Maros megyei tanintézet vezetője arra is rámutatott, hogy a pedagógusok kötelező óraszámának megemelése tanári állások megszűnését is maga után vonhatja. „A paniti iskolánál nem látom annak a veszélyét, hogy bárkit el kellene majd bocsátanunk, a címzetes kollégák órarendjét ki tudjuk egészíteni 20 órára. Más a helyzet azonban a községhez tartozó falvak iskolái esetében, ahol nagy számban dolgoznak helyettesítő pedagógusok. Ott megtörténhet, hogy a változások miatt egyesek munkájára már nem lesz szükség.
– magyarázta a történelem szakos igazgató. Arra a kérdésünkre, hogyan fogadták a kormány által felvázolt tanügyi átszervezési tervezetet az iskolában oktató tanárok, tanítók, az igazgató elmondta, noha a nyári vakáció miatt még nem beszélték át részletesen a problémát, érezhető az elégedetlenség a pedagógusok részéről, tartanak a heti kötelező óraszám emelésének következményeitől, hogy a plusz tanítási órák a korrepetálások, felzárkóztatások, illetve a versenyfelkészítések rovására mennek majd.
Népviseletbe öltözött gyerekek az átadó ünnepségen. 2024-ben bölcsődét avattak a Maros megyei településen
Fotó: Haáz Vince
Míg eddig tíz tanuló elegendő volt egy osztály indításához, az új elképzelések szerint ehhez már legalább tizenkét diákra lenne szükség, ami különösen hátrányosan érintené a kis létszámú tanulóközösséggel rendelkező települések iskoláit, ahol már most is gondot okoz a működéshez szükséges osztálylétszám biztosítása.
Sokkal nagyobb problémát jelentene azonban a községhez tartozó csittszentiváni vagy bergenyei iskola esetében, ahol az órarendszer átszervezésére, a kisegítő személyzet létszámának a felülvizsgálatára volna szükség, ami hatalmas pluszterhet róna a pedagógusokra” – részletezte az igazgató.
Hozzátette, Mezőbergenyében magyar tagozaton elemi osztályok működnek csak, a 24 diák jelenleg két összevont osztályban tanul, és az osztálylétszám-növelés esetén előfordulhat, hogy egy osztályba sűrítik őket. „Nagyon remélem, hogy ez nem fog bekövetkezni, mert ez lenne számunkra a legrosszabb forgatókönyv. Várjuk a tanügyminisztérium döntését, és bízunk abban, hogy nem kerülünk ilyen helyzetbe” – fogalmazott az igazgató.
Ráduly Csongor igazgatót arról is kérdeztük, hogy tanintézetvezetőként a kormány által jelenleg felvázolt tanügyi átalakítások helyett milyen intézkedéseket tartana válságkezelőnek, a közoktatás szempontjából előremutatónak.
„Szellősebbé kellene tenni a tananyagot, és csökkenteni az óraszámokat. Igaz, hogy ehhez alaposan át kellene vizsgálni, tantárgyanként mérlegelve, hol és mennyit lehetne csökkenteni. Ebben a formában túlzsúfoltnak látom én is, és a kollégáim is. Az igazgatói munka szempontjából az adminisztratív teendőket kellene észszerűsíteni, ugyanis az úgynevezett papírmunka sok esetben hasznos időt vesz el más tevékenységektől. Erre megoldás lenne a digitalizáció, és e tekintetben bizakodó vagyok, noha nem látszik még a fényt az alagút végén, de úgy érzem, hogy jó úton haladunk” – fogalmazott a mezőségi tanintézet vezetője.
A tanintézethez tartoznak az összesen 5725 lelket számláló, magyar többségű községhez tartozó települések, Csittszentiván, Mezőbergenye, Harcó és Székelykövesd iskolái, óvodái és bölcsődés csoportjai is.
Okos-Rigó Dénes, a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon működő Ady Endre Szakiskola igazgatója
Fotó: Makkay József
A kormány által javasolt tanügyi válságkezelő intézkedések egyelőre nem okoznak fennakadást a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon működő Ady Endre Szakiskolában – véli az intézmény igazgatója, Okos-Rigó Dénes.
A Kolozs megyei Kalotaszentkirályon működő Ady Endre Szakiskolában egyelőre nem aggódnak túlzottan a kilátások miatt
Fotó: Makkay József
„Az, hogy a heti óraszámot 18-ról 20-ra emelik, bennünket nem érint különösebben – nem olyan mértékben, mint más iskolákat. Szakiskolaként elég sok szabad óra áll rendelkezésre, így könnyen ki tudjuk egészíteni a katedrát minden címzetes tanár számára” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Okos-Rigó Dénes. Mint kifejtette, igazgatóként eddig heti nyolc órát tanított, most tízet, de ez szerinte nem jelent túl nagy különbséget. „Őszintén szólva ez számomra is majdnem mindegy. Legfeljebb kevesebbet keresünk, de nem ezért járunk dolgozni” – fogalmazott az intézmény vezetője.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányjavaslat az osztálylétszámokra vonatkozó előírásokat is módosítaná, ami adott esetben veszélybe sodorhatja az alacsony létszámú magyar osztályokat.
De az a dolgom, hogy mindent megtegyek annak érdekében, hogy ez ne történjen meg” – mondta az igazgató.
A kalotaszentkirályi iskolában 200 fölött van a tanulók száma – a tavalyi szeptemberi statisztikák szerint 211 diák járt az intézménybe. Az osztályokat külön szervezik, nincs összevont oktatás, és az óvodában is román és magyar tagozatok működnek.
Ami a következő tanévi tanulólétszámot illeti, Okos-Rigó Dénes szerint a 8. osztályban például húsz gyermek tanul majd, így ott sem jelentkezik problémás helyzet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az osztálylétszámokra vonatkozó változások nemcsak a tanévre, hanem a beiskolázási folyamatokra is kihatással lehetnek.
– mutatott rá az igazgató.
A kalotaszegi iskolában egyetlen tanári állás sincs veszélyben
Fotó: Makkay József
Mint mondta, a kalotaszentkirályi iskolában ugyanakkor egyetlen tanári állás sincs veszélyben, a normák újraszámolása pedig már folyamatban van. Az oktatók ugyanannyi fizetést fognak kapni – noha több órát tanítanak majd.
„A legtöbb tanár eddig is tanított 20 vagy több órát hetente, csak eddig a többletórákért pluszpénz járt – most nem úgy lesz. Itt az iskola szintjén nincs pánik. Ha valakinek mégsem jönne ki a teljes óraszám csak több tantárgyból, és például más szakterületen is kell tanítania – mondjuk egy történelemtanárnak rajzot vagy éneket –, az valóban több felkészülést igényel. De ahol meg tudjuk oldani, hogy mindenki a saját szakterületén belül tanítson, ott nem okoz fennakadást az átállás” – magyarázta a valamivel több mint ezer lelkes, túlnyomó többségben magyarok lakta községközpont iskolájának vezetője.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!