Megszokták a hiányt. Tankönyv híján segédanyagokat használnak majd a következő tanévben a kilencedik osztályokban
Fotó: Beliczay László
Utolsó száz méteren hozzáláttak a kísérleti generáció kilencedikes tantervének kidolgozásához, de az már biztos, hogy a most vizsgázni készülő nyolcadikosoknak a jövő tanév kezdésekor sem lesznek tankönyveik.
2021. június 18., 10:242021. június 18., 10:24
2021. június 18., 10:352021. június 18., 10:35
A jelenleg képességvizsgára készülő nyolcadikosoknak a következő tanévben is új tantervek szerint kellene tanulniuk, ám ezek még nem készültek el. Az oktatási minisztérium az utolsó száz méteren hozzálátott a tantervek kidolgozásához, ha azok el is készülnek augusztusra, az már biztos, hogy a „kísérleti generációnak” a jövő tanév kezdésekor sem lesznek tankönyveik.
Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Krónika megkeresésére elmondta, érthetetlen, hogy a minisztérium éveket késett a tantervek kidolgozásával, miközben ennek az évfolyamnak folyamatosan késtek a tankönyvei is.
Mint ismeretes, a jelenlegi nyolcadikosokkal kezdődött az oktatási reform, ők voltak az első előkészítő osztályosok, náluk kezdték bevezetni az új kerettantervet. Ez eddig a gyakorlatban azt jelentette, hogy
Ezt, az előkészítőtől nyolcadik osztályig megreformált tantervet kellene követnie szeptembertől a középiskolai programnak, ám annak a kidolgozását csak a múlt héten kezdte el az oktatási minisztérium.
A kísérleti generációnak mindenképpen új tanterv szerint kell folytatnia a kilencedik osztályt, kizárt, hogy kilenc évig egyféle megközelítés szerint tanultak, és akkor visszatérjenek a régi szemléletmódhoz, a korábbi tantervhez – hangsúlyozta lapunknak Kallós Zoltán. Kifejtette, a múlt héten az oktatási minisztériumban megalakultak a munkacsoportok, elvileg már munkához is láttak, és remélhetőleg augusztus közepéig elkészül az új kilencedikes tanterv. Viszont az már biztos, hogy
Így az államtitkár arra kérte a munkacsoportok vezetőit, párhuzamosan azzal, hogy készül a tanterv, fogalmazzanak meg javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a kilencedik osztályokban tanító pedagógusok milyen segédanyagokat, könyvészetet használjanak. Ez különösen a magyar tagozaton a sajátos román nyelv és irodalom oktatásban lesz fontos – fogalmazott Kallós Zoltán.
Az új tanterv kidolgozása éppen ebből a tantárgyból a legégetőbb probléma, hiszen teljesen új tantervet kell összeállítani, gyakorlatilag nulláról kezdve.
tehát a régiből semmi nem használható.
Ilyen helyzet van még az informatikaoktatás terén, hiszen az előző évfolyamok számára csak kilencedik osztálytól volt kötelező az informatikaoktatás, viszont a jelenlegi nyolcadikosok már ötödik osztálytól tanulják, vagyis nem kezdhetik újra elölről. A többi tantárgy esetében nincs szükség gyökeres változásra, teljesen új tantervekre, egyszerűbb a feladat, csak át kell nézni, és az új szemlélethez igazítani a régieket – részletezte az államtitkár.
Hangsúlyozta, érthetetlen, hogy a korábbi kormányok, az oktatási minisztériumok miért nem léptek időben, mintha nem számítottak volna arra, hogy azok a gyerekek, akik nyolcadik osztályig már a megreformált tanterv szerint tanultak, 2021-ben átlépnek kilencedik osztályba.
– mondta a szakpolitikus. Így ezek a gyerekek leghamarabb tizedik osztályban, tehát jövő szeptemberben kezdhetik tankönyvekkel az új tanévet.
Becslések szerint az ősszel kilencediket kezdő diákok jóval tizedik osztály után jutnak tankönyvhöz
Fotó: Gecse Noémi
Arra is rákérdeztünk, hogy párhuzamosan kidolgozzák-e az új tanterv szerinti érettségi tételeket, hiszen bár nyolcadikig megvolt az új tanterv, a tanárok és a diákok csak tavaly szembesültek azzal, hogy melyek az elvárások a képességvizsgán. Kallós Zoltán elmondta, normális helyzetben, tehát amikor nincs járvány miatti távoktatás, már hetedikben, illetve tizenegyedik osztályban vannak próbavizsgák, tehát úgy kell kidolgozni majd az új tanterv szerinti mintatételeket, hogy az érintett tanárok és diákok legkésőbb tizenegyedik osztályban lássák, mi lesz az elvárás az érettségin.
Az alternatív tantervnek kilencedik osztályban is kell folytatódnia, de ez késik. A kísérleti generációnak egy ideig továbbra sem lesz tankönyve – fogalmazta meg aggályait Ferencz-Salamon Alpár. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) alelnöke szerint előre borítékolható, hogy az ősszel kilencediket kezdő diákok jóval tizedik osztály után fognak tankönyvhöz jutni, hiszen előbb a tantervnek kell elkészülnie. Ez után szervezik meg a tankönyvírók licitjeit, majd azok elbírálása következik, és csak utána lesz tankönyv belőle. „Általános iskolásként is valamikor hetedikes korukban jutottak először tankönyvhöz, valószínű, ugyanilyen »recept« szerint alakul majd a kilenc-tizenkettedikes sorsuk is” – tette hozzá az oktatási szakember.
Téves adatokat kapott az oktatási miniszter az érettségizők arányáról
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter a hétvégén kongatta meg a vészharangot, hogy az idei végzősök alig kétharmada (66 százalék) jelentkezett az érettségire. Végül kiderült, a miniszter téves adatokat kapott, így az idei érettségire jelentkezők aránya sem tér el az előző években megszokott átlagtól. Kallós Zoltán államtitkár lapunknak elmondta, a teljes létszámba beleszámolták az esti tagozatra, illetve a látogatás nélküli tagozatra járó tizenkettedikes diákokat is, ám ők idén nem érettségiznek, csak egy év múlva. Tehát, amikor ezt a számot kivették az összlétszámból, jelentősen javult az érettségire jelentkezők aránya, nem 66 százalékot, hanem 77 százalékot jelent a 114 ezer tanuló, aki megméretkezik a záróvizsgán. Ez az arány hasonló a korábbi évekhez, nincsenek kiugró számok, sem román, sem magyar tagozaton – részletezte az államtitkár. Hangsúlyozta, a tapasztalatok szerint többségben azok nem jelentkeznek az érettségire, akik egy vagy több tantárgyból pótvizsgára buktak. Akik sikeresen befejezték a tizenkettedik vagy tizenharmadik osztályt, általában jelentkeznek az érettségire, hiszen legalább „egy próbát megér”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!