Lőrincz Márton korondi születésű, Argentínában elhunyt birkózónak 2022-ben avattak szobrot szülőfalujában
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szülőfalujában, Korondon temetik újra az Argentínában elhunyt Lőrincz Márton olimpiai bajnok birkózó hamvait – nyilatkozta a Hargita Népe napilapnak Katona Mihály, a Hargita megyei község polgármestere.
2024. április 22., 16:312024. április 22., 16:31
2024. április 22., 16:382024. április 22., 16:38
A szülőföldjéről Dél-Amerikába elkerült egykori sportoló hamvait a fazekasságáról híres udvarhelyszéki község központjában, a 2022-ben felavatott szobránál helyezik el – idézte az elöljárót az MTI. Katona Mihály közölte, az újratemetést idén őszre tervezik, az október 23-i ünnepségek keretében tartanák.
Mint mondta, helyénvalónak tartja a kezdeményezést, mivel „így lesz kerek a történet”, Lőrincz Márton leveleiből ugyanis az derül ki, hogy nem érezte magát otthon Argentínában, hazavágyott szülőföldjére. Szülőfalujában szobrot avattak tiszteletére, sportcsarnok viseli a nevét, a róla elnevezett birkózó emlékverseny pedig több mint két évtizedes múltra tekint vissza - emlékeztetett a klubelnök.
Lőrincz Márton (1911 – 1969) az 1936-os berlini olimpián kötöttfogásban, légsúlyban nyerte el a 30. magyar olimpiai aranyérmet
A Hargita Népe cikke szerint
„Már több éve gondolkodunk azon, hogy valamilyen úton-módon haza kellene hozatni az 1969-ben Argentínában elhunyt Lőrincz Márton hamvait, de a procedúra elég lassan csörgedezett mostanáig” – mondta a lapnak Deák Zsigmond. Hozzátette: ez végül tavaly gyorsult fel, amikor az Argentínában rendezett korosztályos birkózó-világbajnokságon Rögler Gábor nemzetközi bíró, az MBSZ főtitkára is jelen volt. Ő vette fel a kapcsolatot az ottani nagykövetséggel és elindították az exhumálási folyamatot. „Tudomásom szerint Lőrincz Márton hamvai már magyar földön vannak, az MBSZ-nél, és már szervezik az őszre tervezett korondi újratemetését” – tette hozzá a sajtófőnök.
Lőrincz Márton 1911-ben született Korondon, majd az 1930-as években Magyarországra menekült a Romániához tartozó térségből. A Magyar Athletikai Club birkózó szakosztályában tűnt fel, 1934-ben magyar bajnoki címet szerzett a légsúlyúak között. Az Európa-bajnokságokon szabadfogásban lett aranyérmes.
Az 1936-os berlini olimpián kötöttfogásban, légsúlyban nyerte el a 30. magyar olimpiai aranyérmet. Élete utolsó szakaszát Argentínában töltötte, 59 évesen, 1969. augusztus 1-én hunyt el San Carlos de Barilocheban. Nyughelye Buenos Aires temetőjében volt, ahová hozzátartozók hiányában a város temettette el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!