A Vinkler Aurélia által vezetett Szorgos Kezek Díszítőművészeti Szakkör 18 éve működik
Fotó: Vinkler Aurélia
A Szorgos Kezek Díszítőművészeti Szakkör története néhány lelkes hölggyel kezdődött egy plébánia csendes szobájában, ahol közös szenvedélyük – a kézimunka iránti szeretet – összehozta őket. Az évek során a Szorgos Kezek kör szívós munkával, egymás iránti bizalommal és a hagyományok iránti mély tisztelettel közösségi mozgalommá nőtte ki magát, amely ma már generációkat kapcsol össze, tudást ad át, és értéket teremt Sepsiszentgyörgy szívében. Vinkler Aurélia vezetésével a hagyományőrzés nemcsak múltidézés, hanem élő, alkotó tapasztalat – generációkon átívelő tanulás és közös értékteremtés.
2025. május 17., 14:502025. május 17., 14:50
A Szorgos Kezek Díszítőművészeti Szakkör története 2007-ben kezdődött, amikor Vinkler Aurélia kezdeményezésére Sepsiszentgyörgy belvárosi római katolikus plébániája – Szabó Lajos kanonok támogatásával – helyet biztosított a frissen alakult csoportnak. A kézimunkakör két fő tevékenységi területe a hímzés és a gyöngyfűzés. Előbbi a szakkör kezdetétől jelen van, míg utóbbi mintegy három éve kapcsolódott be a közösség életébe.
Vezetőjük, Vinkler Aurélia népi iparművész a kézimunka alapjait édesanyjától, nagynénjeitől és iskolai tanulmányai során sajátította el. A látott, tanult minták – szó szerint és átvitt értelemben is – beivódtak személyiségébe. Az évek során ez a tudás nem csupán megmaradt, hanem szenvedéllyé mélyült, amelyből idővel küldetés lett: másokkal is megosztani, közösségben gondolkodni, és lehetőséget adni a tanulásra, fejlődésre, az önkifejezésre.
2011-ben munkáit a budapesti Hagyományok Házához is eljuttatta, ahol több darabot is elismertek. Innen indulva alakult ki a kapcsolat a Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel is, amely nyári hímzőtáboraiba rendszeresen utazott néhány társával.
A kapcsolatból valóságos együttműködés nőtt: a békéscsabai mesterek rendszeresen meghívják a szakkör tagjait a nyári táborokba, ahol szakmai műhelymunkák során bővíthetik tudásukat. Ezeken az alkalmakon készültek azok a motívumfüzetek is, amelyek a különböző tájegységek mintáit dokumentálják – így a résztvevők nemcsak megtanulják, hanem megértik is a különféle stílusok közötti különbségeket.
Vinkler Aurélia elmondása szerint
a résztvevők tanulmányozzák a hagyományos motívumokat, majd azokat akár modern tárgyakon – például lakástextileken, ruhákon – is alkalmazzák. A cél az, hogy a motívum ne veszítse el eredeti jelentését, de mai környezetbe is illeszthető legyen.
A szakkör tagjai között van érettségiző diák és nyugdíjas is:
Ez a generációk közötti együttműködés egyedülálló: a tapasztalat átadása nem formális oktatás, hanem élő együttlét.
A motivációk is sokfélék: van, aki hobbinak tekinti a kézimunkát, mások számára ez kiegészítő jövedelemforrás – rendelésre dolgoznak, vásárokon árusítanak, saját műhelyük van. Ugyanakkor a szakkör célja nem a kereskedelem: a kiállításokon általában nem árusítanak, de a látogatók felvehetik a kapcsolatot a készítőkkel.
A Szorgos Kezek Díszítőművészeti Szakkör nyitott új tagok fogadására. Hetente találkoznak a Márton Áron konferenciateremben vagy a plébánia könyvtárában – mindkét hely bőséges teret biztosít az alkotáshoz. Az újonnan érkezőket több, tapasztalt tag segíti a tanulásban, hisz a cél, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő stílust, technikát és tempót.
Vinkler Aurélia mellett Köllő Irénke is részt vesz a szakkör vezetésében, sőt öten vannak, akik különféle képzéseken, táborokban vettek részt, és most segítik a kezdőket. Az újonnan érkezők nemcsak technikát tanulnak, hanem egy közösség részévé is válnak: a hangsúly a figyelmen, a bátorításon, a lassú, biztos haladáson van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!