Számos karanténvideó készült a pandémia elején
Fotó: Liget-montázs
A járvány- és a háborús helyzet keltette válság kérdéseit járja körül a BBTE Szociológia és Szociális Munka Intézetének szervezésében megrendezett 12. Szociológus Napok idei kiadása. A háromnapos, péntekig tartó kolozsvári rendezvény előadásai online felületen is elérhetők.
2022. május 12., 12:182022. május 12., 12:18
2022. május 12., 12:242022. május 12., 12:24
Az elmúlt éveket átszövő járvány- és az aktuális háborús helyzet mentén kialakult krízisállapotot, valamint a válság nyomán keletkező fejlődési lehetőségek témáit járja körül a 12. Szociológus Napok idei, háromnapos rendezvénye. A személyes és online jelenléttel zajló tudományos konferencia ezúttal a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata fennállásának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat része.
László Éva, a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet igazgatója a szerdai megnyitón elmondta, reméli, hogy a konferencia három napja egy olyan jellegű „fénycsóvát” fog jelenteni, amely azáltal, hogy érthetőbbé teszi a koronavírus árnyékában felbukkanó tapasztalatokat, gondolkodásmintákat és különböző társadalmi helyeteket, elősegíti a hatékony alkalmazkodást. A szervezők ugyanakkor kiemelték, hogy egy tudományos konferencia a következtetések levonása helyett a problémák és a megoldások identitásának felmutatására törekszik.
A konferencia nyitónapján a járványhelyzet társadalmi hatásai, valamint a válság mint fejlődési lehetőség került fókuszba. Ebbe a kérdéskörbe illeszkedett Zsigmond Csilla, a budapesti Kisebbségkutató Intézet munkatársának „Szolidaritás és vészhelyzet dialektikája: a társadalmi szolidaritás formái, motivációi és hatásai a Covid-19 járvány idején” című előadása is, amely az intézet a járvány első hullámában végzett kutatásának eredményeit mutatta be.
– osztotta meg Zsigmond Csilla az előadás elején.
Mint fogalmazott, az első, 2020. márciusi lezárások alatt megkezdett interjús kutatás elsődleges célja az volt, hogy megkülönböztesse a rendkívüli járványhelyzetben és a korlátozások nyomán megjelenő segítségnyújtás módozatait. Főként azokat a tevékenységeket vizsgálták, amelyek a közösségi és online médiában megjelenve valamilyen visszhangra találtak.
Az első hullám idején készített ötvenkét interjú alapján a kutatók a segítségnyújtás öt részterületét különböztették meg: a segítő tevékenység klasszikus formáját, amely a gyógyításhoz, a gondoskodáshoz, az ápoláshoz kapcsolódott; a pénzadományok megosztását; a digitális oktatásra való átállásban nyújtott segítséget; a gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos útba igazítást, illetve a klasszikus értelemben vett szolidaritáshoz nem kapcsolódó, de a járványhelyzet fényében megjelenő szabadidős és kulturális tevékenységeket.
Ez utóbbira részletesebben kitérve, Zsigmond Csilla felvázolta, hogy a kultúra kulcsfontosságú szerepet játszott a reziliencia (rugalmas ellenállási képesség – szerk. megj.) kialakításában és abban, hogy az emberek az online világ magányosságában is olyan kapaszkodókat találjanak, amelyekkel közösségeket alakíthatnak ki.
– ismertette Zsigmond Csilla. Mint mondta, a kutatás ezen részében leginkább arra keresték a választ, hogy a kultúra és szabadidő világából érkező felajánlásoknak sikerül-e bármiféle közösséget megteremteniük az ún. online „third space”-ben (harmadik tér – szerk. megj.).
Előadásában arra is kitért, hogy miközben a kultúra az alkalmazkodóképességet erősítette, egyike volt azon szektoroknak, amelyet a lezárások nagyon erősen érintettek. Amellett, hogy a világ galériáinak közel kilencven százaléka bezárt, a kulturális örökségnek azzal a kihívással is szembe kellett néznie, amelyet a digitális jelenlét újragondolása vont maga után.
A színészekkel, színházi rendezőkkel, zenészekkel, illetve különböző szervezőkkel készített interjúkból kirajzolódott, hogy az ilyen jellegű segítő tevékenységeknek egy része civil, másik része pedig intézményes kezdeményezés volt: ezek közül néhány a korábbi események online térbe átültetett változata volt, mások önkéntes munkán alapuló, innovatív kezdeményezésként jöttek létre, voltak ugyanakkor kétoldalú szolidaritással jellemezhető megmozdulások is, amelyek első sorban a munkatársak foglalkoztatása érdekében jelentek meg, miközben több emberhez is eljutottak.
– tette hozzá. Mint mondta, ezek az események azért is lehettek annyira sikeresek, mert a média kifejezetten kereste azokat a pozitív példákat, amelyeket a karantén időszakában az olvasó elé tárhatott. Egy másik sajátosságuk volt, hogy az „itt és most” helyzetben nyújtottak segítséget, nemcsak a befogadóknak, hanem a létbizonytalanságba sodródó kezdeményezők számára is. A kutatás eredményei pedig azt bizonyítják, hogy a részben civil, részben pedig intézményes kezdeményezések által az online térben megjelenő szolidáris tevékenységeknek sok esetben sikerült egyfajta közösséget formálniuk, amelyek akár a karantén után is életben maradtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!