Számos karanténvideó készült a pandémia elején
Fotó: Liget-montázs
A járvány- és a háborús helyzet keltette válság kérdéseit járja körül a BBTE Szociológia és Szociális Munka Intézetének szervezésében megrendezett 12. Szociológus Napok idei kiadása. A háromnapos, péntekig tartó kolozsvári rendezvény előadásai online felületen is elérhetők.
2022. május 12., 12:182022. május 12., 12:18
2022. május 12., 12:242022. május 12., 12:24
Az elmúlt éveket átszövő járvány- és az aktuális háborús helyzet mentén kialakult krízisállapotot, valamint a válság nyomán keletkező fejlődési lehetőségek témáit járja körül a 12. Szociológus Napok idei, háromnapos rendezvénye. A személyes és online jelenléttel zajló tudományos konferencia ezúttal a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata fennállásának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat része.
László Éva, a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet igazgatója a szerdai megnyitón elmondta, reméli, hogy a konferencia három napja egy olyan jellegű „fénycsóvát” fog jelenteni, amely azáltal, hogy érthetőbbé teszi a koronavírus árnyékában felbukkanó tapasztalatokat, gondolkodásmintákat és különböző társadalmi helyeteket, elősegíti a hatékony alkalmazkodást. A szervezők ugyanakkor kiemelték, hogy egy tudományos konferencia a következtetések levonása helyett a problémák és a megoldások identitásának felmutatására törekszik.
A konferencia nyitónapján a járványhelyzet társadalmi hatásai, valamint a válság mint fejlődési lehetőség került fókuszba. Ebbe a kérdéskörbe illeszkedett Zsigmond Csilla, a budapesti Kisebbségkutató Intézet munkatársának „Szolidaritás és vészhelyzet dialektikája: a társadalmi szolidaritás formái, motivációi és hatásai a Covid-19 járvány idején” című előadása is, amely az intézet a járvány első hullámában végzett kutatásának eredményeit mutatta be.
– osztotta meg Zsigmond Csilla az előadás elején.
Mint fogalmazott, az első, 2020. márciusi lezárások alatt megkezdett interjús kutatás elsődleges célja az volt, hogy megkülönböztesse a rendkívüli járványhelyzetben és a korlátozások nyomán megjelenő segítségnyújtás módozatait. Főként azokat a tevékenységeket vizsgálták, amelyek a közösségi és online médiában megjelenve valamilyen visszhangra találtak.
Az első hullám idején készített ötvenkét interjú alapján a kutatók a segítségnyújtás öt részterületét különböztették meg: a segítő tevékenység klasszikus formáját, amely a gyógyításhoz, a gondoskodáshoz, az ápoláshoz kapcsolódott; a pénzadományok megosztását; a digitális oktatásra való átállásban nyújtott segítséget; a gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos útba igazítást, illetve a klasszikus értelemben vett szolidaritáshoz nem kapcsolódó, de a járványhelyzet fényében megjelenő szabadidős és kulturális tevékenységeket.
Ez utóbbira részletesebben kitérve, Zsigmond Csilla felvázolta, hogy a kultúra kulcsfontosságú szerepet játszott a reziliencia (rugalmas ellenállási képesség – szerk. megj.) kialakításában és abban, hogy az emberek az online világ magányosságában is olyan kapaszkodókat találjanak, amelyekkel közösségeket alakíthatnak ki.
– ismertette Zsigmond Csilla. Mint mondta, a kutatás ezen részében leginkább arra keresték a választ, hogy a kultúra és szabadidő világából érkező felajánlásoknak sikerül-e bármiféle közösséget megteremteniük az ún. online „third space”-ben (harmadik tér – szerk. megj.).
Előadásában arra is kitért, hogy miközben a kultúra az alkalmazkodóképességet erősítette, egyike volt azon szektoroknak, amelyet a lezárások nagyon erősen érintettek. Amellett, hogy a világ galériáinak közel kilencven százaléka bezárt, a kulturális örökségnek azzal a kihívással is szembe kellett néznie, amelyet a digitális jelenlét újragondolása vont maga után.
A színészekkel, színházi rendezőkkel, zenészekkel, illetve különböző szervezőkkel készített interjúkból kirajzolódott, hogy az ilyen jellegű segítő tevékenységeknek egy része civil, másik része pedig intézményes kezdeményezés volt: ezek közül néhány a korábbi események online térbe átültetett változata volt, mások önkéntes munkán alapuló, innovatív kezdeményezésként jöttek létre, voltak ugyanakkor kétoldalú szolidaritással jellemezhető megmozdulások is, amelyek első sorban a munkatársak foglalkoztatása érdekében jelentek meg, miközben több emberhez is eljutottak.
– tette hozzá. Mint mondta, ezek az események azért is lehettek annyira sikeresek, mert a média kifejezetten kereste azokat a pozitív példákat, amelyeket a karantén időszakában az olvasó elé tárhatott. Egy másik sajátosságuk volt, hogy az „itt és most” helyzetben nyújtottak segítséget, nemcsak a befogadóknak, hanem a létbizonytalanságba sodródó kezdeményezők számára is. A kutatás eredményei pedig azt bizonyítják, hogy a részben civil, részben pedig intézményes kezdeményezések által az online térben megjelenő szolidáris tevékenységeknek sok esetben sikerült egyfajta közösséget formálniuk, amelyek akár a karantén után is életben maradtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!