Számos karanténvideó készült a pandémia elején
Fotó: Liget-montázs
A járvány- és a háborús helyzet keltette válság kérdéseit járja körül a BBTE Szociológia és Szociális Munka Intézetének szervezésében megrendezett 12. Szociológus Napok idei kiadása. A háromnapos, péntekig tartó kolozsvári rendezvény előadásai online felületen is elérhetők.
2022. május 12., 12:182022. május 12., 12:18
2022. május 12., 12:242022. május 12., 12:24
Az elmúlt éveket átszövő járvány- és az aktuális háborús helyzet mentén kialakult krízisállapotot, valamint a válság nyomán keletkező fejlődési lehetőségek témáit járja körül a 12. Szociológus Napok idei, háromnapos rendezvénye. A személyes és online jelenléttel zajló tudományos konferencia ezúttal a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata fennállásának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat része.
László Éva, a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet igazgatója a szerdai megnyitón elmondta, reméli, hogy a konferencia három napja egy olyan jellegű „fénycsóvát” fog jelenteni, amely azáltal, hogy érthetőbbé teszi a koronavírus árnyékában felbukkanó tapasztalatokat, gondolkodásmintákat és különböző társadalmi helyeteket, elősegíti a hatékony alkalmazkodást. A szervezők ugyanakkor kiemelték, hogy egy tudományos konferencia a következtetések levonása helyett a problémák és a megoldások identitásának felmutatására törekszik.
A konferencia nyitónapján a járványhelyzet társadalmi hatásai, valamint a válság mint fejlődési lehetőség került fókuszba. Ebbe a kérdéskörbe illeszkedett Zsigmond Csilla, a budapesti Kisebbségkutató Intézet munkatársának „Szolidaritás és vészhelyzet dialektikája: a társadalmi szolidaritás formái, motivációi és hatásai a Covid-19 járvány idején” című előadása is, amely az intézet a járvány első hullámában végzett kutatásának eredményeit mutatta be.
– osztotta meg Zsigmond Csilla az előadás elején.
Mint fogalmazott, az első, 2020. márciusi lezárások alatt megkezdett interjús kutatás elsődleges célja az volt, hogy megkülönböztesse a rendkívüli járványhelyzetben és a korlátozások nyomán megjelenő segítségnyújtás módozatait. Főként azokat a tevékenységeket vizsgálták, amelyek a közösségi és online médiában megjelenve valamilyen visszhangra találtak.
Az első hullám idején készített ötvenkét interjú alapján a kutatók a segítségnyújtás öt részterületét különböztették meg: a segítő tevékenység klasszikus formáját, amely a gyógyításhoz, a gondoskodáshoz, az ápoláshoz kapcsolódott; a pénzadományok megosztását; a digitális oktatásra való átállásban nyújtott segítséget; a gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos útba igazítást, illetve a klasszikus értelemben vett szolidaritáshoz nem kapcsolódó, de a járványhelyzet fényében megjelenő szabadidős és kulturális tevékenységeket.
Ez utóbbira részletesebben kitérve, Zsigmond Csilla felvázolta, hogy a kultúra kulcsfontosságú szerepet játszott a reziliencia (rugalmas ellenállási képesség – szerk. megj.) kialakításában és abban, hogy az emberek az online világ magányosságában is olyan kapaszkodókat találjanak, amelyekkel közösségeket alakíthatnak ki.
– ismertette Zsigmond Csilla. Mint mondta, a kutatás ezen részében leginkább arra keresték a választ, hogy a kultúra és szabadidő világából érkező felajánlásoknak sikerül-e bármiféle közösséget megteremteniük az ún. online „third space”-ben (harmadik tér – szerk. megj.).
Előadásában arra is kitért, hogy miközben a kultúra az alkalmazkodóképességet erősítette, egyike volt azon szektoroknak, amelyet a lezárások nagyon erősen érintettek. Amellett, hogy a világ galériáinak közel kilencven százaléka bezárt, a kulturális örökségnek azzal a kihívással is szembe kellett néznie, amelyet a digitális jelenlét újragondolása vont maga után.
A színészekkel, színházi rendezőkkel, zenészekkel, illetve különböző szervezőkkel készített interjúkból kirajzolódott, hogy az ilyen jellegű segítő tevékenységeknek egy része civil, másik része pedig intézményes kezdeményezés volt: ezek közül néhány a korábbi események online térbe átültetett változata volt, mások önkéntes munkán alapuló, innovatív kezdeményezésként jöttek létre, voltak ugyanakkor kétoldalú szolidaritással jellemezhető megmozdulások is, amelyek első sorban a munkatársak foglalkoztatása érdekében jelentek meg, miközben több emberhez is eljutottak.
– tette hozzá. Mint mondta, ezek az események azért is lehettek annyira sikeresek, mert a média kifejezetten kereste azokat a pozitív példákat, amelyeket a karantén időszakában az olvasó elé tárhatott. Egy másik sajátosságuk volt, hogy az „itt és most” helyzetben nyújtottak segítséget, nemcsak a befogadóknak, hanem a létbizonytalanságba sodródó kezdeményezők számára is. A kutatás eredményei pedig azt bizonyítják, hogy a részben civil, részben pedig intézményes kezdeményezések által az online térben megjelenő szolidáris tevékenységeknek sok esetben sikerült egyfajta közösséget formálniuk, amelyek akár a karantén után is életben maradtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Valamivel éjfél utánra sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben található hulladélerakónál kiütött tüzet.
Utolsó útjára kísérték kedden a kolozsvári Házsongárdi temetőben a 71 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács Csabát. Az RMDSZ egykori ügyvezető elnökétől többek között Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök búcsúztatta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!