Számos karanténvideó készült a pandémia elején
Fotó: Liget-montázs
A járvány- és a háborús helyzet keltette válság kérdéseit járja körül a BBTE Szociológia és Szociális Munka Intézetének szervezésében megrendezett 12. Szociológus Napok idei kiadása. A háromnapos, péntekig tartó kolozsvári rendezvény előadásai online felületen is elérhetők.
2022. május 12., 12:182022. május 12., 12:18
2022. május 12., 12:242022. május 12., 12:24
Az elmúlt éveket átszövő járvány- és az aktuális háborús helyzet mentén kialakult krízisállapotot, valamint a válság nyomán keletkező fejlődési lehetőségek témáit járja körül a 12. Szociológus Napok idei, háromnapos rendezvénye. A személyes és online jelenléttel zajló tudományos konferencia ezúttal a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata fennállásának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat része.
László Éva, a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet igazgatója a szerdai megnyitón elmondta, reméli, hogy a konferencia három napja egy olyan jellegű „fénycsóvát” fog jelenteni, amely azáltal, hogy érthetőbbé teszi a koronavírus árnyékában felbukkanó tapasztalatokat, gondolkodásmintákat és különböző társadalmi helyeteket, elősegíti a hatékony alkalmazkodást. A szervezők ugyanakkor kiemelték, hogy egy tudományos konferencia a következtetések levonása helyett a problémák és a megoldások identitásának felmutatására törekszik.
A konferencia nyitónapján a járványhelyzet társadalmi hatásai, valamint a válság mint fejlődési lehetőség került fókuszba. Ebbe a kérdéskörbe illeszkedett Zsigmond Csilla, a budapesti Kisebbségkutató Intézet munkatársának „Szolidaritás és vészhelyzet dialektikája: a társadalmi szolidaritás formái, motivációi és hatásai a Covid-19 járvány idején” című előadása is, amely az intézet a járvány első hullámában végzett kutatásának eredményeit mutatta be.
– osztotta meg Zsigmond Csilla az előadás elején.
Mint fogalmazott, az első, 2020. márciusi lezárások alatt megkezdett interjús kutatás elsődleges célja az volt, hogy megkülönböztesse a rendkívüli járványhelyzetben és a korlátozások nyomán megjelenő segítségnyújtás módozatait. Főként azokat a tevékenységeket vizsgálták, amelyek a közösségi és online médiában megjelenve valamilyen visszhangra találtak.
Az első hullám idején készített ötvenkét interjú alapján a kutatók a segítségnyújtás öt részterületét különböztették meg: a segítő tevékenység klasszikus formáját, amely a gyógyításhoz, a gondoskodáshoz, az ápoláshoz kapcsolódott; a pénzadományok megosztását; a digitális oktatásra való átállásban nyújtott segítséget; a gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos útba igazítást, illetve a klasszikus értelemben vett szolidaritáshoz nem kapcsolódó, de a járványhelyzet fényében megjelenő szabadidős és kulturális tevékenységeket.
Ez utóbbira részletesebben kitérve, Zsigmond Csilla felvázolta, hogy a kultúra kulcsfontosságú szerepet játszott a reziliencia (rugalmas ellenállási képesség – szerk. megj.) kialakításában és abban, hogy az emberek az online világ magányosságában is olyan kapaszkodókat találjanak, amelyekkel közösségeket alakíthatnak ki.
– ismertette Zsigmond Csilla. Mint mondta, a kutatás ezen részében leginkább arra keresték a választ, hogy a kultúra és szabadidő világából érkező felajánlásoknak sikerül-e bármiféle közösséget megteremteniük az ún. online „third space”-ben (harmadik tér – szerk. megj.).
Előadásában arra is kitért, hogy miközben a kultúra az alkalmazkodóképességet erősítette, egyike volt azon szektoroknak, amelyet a lezárások nagyon erősen érintettek. Amellett, hogy a világ galériáinak közel kilencven százaléka bezárt, a kulturális örökségnek azzal a kihívással is szembe kellett néznie, amelyet a digitális jelenlét újragondolása vont maga után.
A színészekkel, színházi rendezőkkel, zenészekkel, illetve különböző szervezőkkel készített interjúkból kirajzolódott, hogy az ilyen jellegű segítő tevékenységeknek egy része civil, másik része pedig intézményes kezdeményezés volt: ezek közül néhány a korábbi események online térbe átültetett változata volt, mások önkéntes munkán alapuló, innovatív kezdeményezésként jöttek létre, voltak ugyanakkor kétoldalú szolidaritással jellemezhető megmozdulások is, amelyek első sorban a munkatársak foglalkoztatása érdekében jelentek meg, miközben több emberhez is eljutottak.
– tette hozzá. Mint mondta, ezek az események azért is lehettek annyira sikeresek, mert a média kifejezetten kereste azokat a pozitív példákat, amelyeket a karantén időszakában az olvasó elé tárhatott. Egy másik sajátosságuk volt, hogy az „itt és most” helyzetben nyújtottak segítséget, nemcsak a befogadóknak, hanem a létbizonytalanságba sodródó kezdeményezők számára is. A kutatás eredményei pedig azt bizonyítják, hogy a részben civil, részben pedig intézményes kezdeményezések által az online térben megjelenő szolidáris tevékenységeknek sok esetben sikerült egyfajta közösséget formálniuk, amelyek akár a karantén után is életben maradtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!