Szobrot kaphat Urmánczy Nándor Maroshévízen

A Czirják Károly, az Urmánczy Nándor Egyesület elnöke által aláírt kérelemben azt javasolták, hogy a szobor a Hargita megyei város központi parkjában kaphasson helyet, ahol három neves román személyiség szobra található. Czirják folyamodványában többek közt azzal érvelt, hogy a város lakosságának 71 százaléka román, 25 százaléka magyar- és ez az arány tükröződne a parkban elhelyezett szobrok számában is. Ugyanakkor arra is kitért, hogy ez a gesztus szimbolizálná a városban élő románok és magyarok történelmi megbékélését is, amely egymás értékeinek kölcsönös tiszteletén alapul, és amely példaértékű lehet az Európai Unióban.

Az 1868-ban Maroshévízen született és 1940-ben ugyanitt eltemetett Urmánczy Nándor munkásságából kiemelte, hogy tizenhat éven át, 1902–18 között egy olyan körzet parlamenti képviselője volt, amelyben többségben románok éltek. Ugyanakkor 1895-ben létrehozta az első helyi újságot, majd egy évre rá a magántulajdonában lévő területen felépíttette az első állami iskolát. Pénzt adományozott az ortodox katedrális felépítésére, amiért meghívták beszédet mondani az 1903-ban tartott templomszentelésre is. Ugyancsak Urmánczynak köszönhető az első bíróság létrejötte a kisvárosban, illetve az 1909-ben kiépített Déda–Gyergyószentmiklós-vasútvonal. Halála után, 1940-ben díszpolgári címmel tüntették ki, a dokumentumot Pattantyús A. Miklós polgármester és Újfalvi Béla jegyző írta alá. „Urmánczy Nándor és Miron Cristea ugyanabban a városban születtek, kortársak voltak és ugyanazt a budapesti egyetemet végezték. Mindketten szerették a nemzetüket, és soha semmi olyat nem tettek, ami a két nemzet közötti széthúzáshoz vezetett volna” – érvelt Czirják a folyamodványában, kérve, mielőbb jelöljék ki a szobor helyét, hogy majd a konkrét tervekkel is előhozakodhassanak.

Mint ismeretes, az Urmánczy-egyesület perben áll három szintén maroshévízi román civil szervezettel: a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor alapítványokkal. Az Ilie Şandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére indított perben azért kérték a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélik, az Urmánczy nevével fémjelzett magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az egyesület alapszabályába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve Urmánczy állítólagos „horthysta” múltjára hivatkoztak.