2008. november 25., 07:002008. november 25., 07:00
Korábban Kozácek emlékét a Kanonok soron őrizte egy emléktábla, amelyet néhány évvel ezelőtt a Matica Slovenska akkori vezetőinek jelenlétében avattak fel, ezt a táblát azonban ismeretlen tettesek idén áprilisban eltüntették. Miroslav Merka közölte, a tábla eltűnését követően merült fel az ötlet, hogy más módon állítsanak emléket Nagyváradon Kozáceknek. Az ötletet a szlovák kormány anyagilag is támogatta, így elkészült a szobor, amelyet tegnap a bukaresti szlovák nagykövet jelenlétében, rövid ünnepség keretében adott át Merka a város önkormányzatának. Az ünnepséget az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója előzte meg: a szervezet néhány tagja “Slota bűnöző”, “Kérjenek bocsánatot a Benes-dekrétumokért” feliratú transzparensekkel tiltakozott a szoborállítás ellen.
| A Matica Slovenska (szlovák anya) nevű szervezetet még 1863-ban alapították a Magyarországon élő szlovákság kulturális élete megszervezésének, fejlesztésének céljával, ám a magyar kormány 1875-ben államellenes jellege miatt betiltotta, javait pedig elkobozta. Kozácek ebben az időszakban volt a szervezet vezetője, és mivel kanonokként a bihari egyházmegyében szolgált, ezért szeretnének a helyi szlovákok Nagyváradon, illetve a szintén Bihar megyei Bodonoson – ahol a helyi iskola már az ő nevét viseli – szobrot állítani neki. Mint ismeretes, a kommunizmus idején betiltott Matica Slovenska a rendszerváltást követően újjáalakult, a pozsonyi kormány pedig jelentős összegekkel támogatja, annak ellenére, hogy tevékenységét és vezetőinek hangvételét heves magyarellenesség jellemzi, akárcsak az önmagát hasonlóan kulturális szervezetként meghatározó, szélsőségesen nacionalista román szervezetét, a Vatra Romaneascáét. |
Miroslav Merka korábban közölte, a szükséges engedélyeket már beszerezték, és Tempfli József római katolikus megyéspüspök is beleegyezett, hogy a püspöki palota kertjében állítsák fel a szobrot. Rámutatott ugyanakkor: mivel tisztában van azzal, hogy a magyarok és a szlovákok között jelenleg feszült a viszony, nem kívánt különösebb hírverést csapni az akciónak.
Fodor József vikárius a Krónika kérdésére tegnap elmondta, a püspökségnek nincs miért tiltakoznia a szoborállítás ellen, mivel Kozácek nagyváradi kanonokként szolgált – sírhelye is a székesegyházban van. „A Matica Slovenska név sok emberben ébreszthet ellenszenvet, ám Kozácek idejében a szervezet nem volt annyira magyarellenes, mint ma. Az is igaz, hogy Nagyváradon mintegy 10–15 szlovák nemzetiségű kanonok szolgált, és bármelyiküknek állíthattak volna szobrot, ők mégis őt választották” – fejtette ki a vikárius, aki szerint Kozácek kanonokként sokat tett a szegényekért. Arra is rámutatott: már csak azért sem kívántak a szoborállítók útjába akadályt gördíteni, mivel a nagyváradi püspökség területén – Bihar és Szilágy megyében – mintegy 15 ezer szlovák római katolikus él. Leszögezte ugyanakkor, hogy a szobrot csakis azt követően állíthatják fel, hogy a palota és a kert teljes egészében visszakerül a püspökség tulajdonába. A püspöki palota kertjében jelenleg három szobor áll: kettő a városalapító Szent László királyt, a harmadik pedig Szaniszló Ferenc egykori nagyváradi püspököt ábrázolja
Romániában egyébként közel 18 ezer szlovák él, ebből mintegy tízezren Bihar megyében. A püspöki palota kertjében jelenleg három szobor is áll: kettő a városalapító Szent László királyt, a harmadik pedig Szaniszló Ferenc egykori nagyváradi püspököt ábrázolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok