Hirdetés

Szobor a falu nagy szülöttjének

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Háromszék – Dr. Bedő Albertre, a magyar erdészet atyjára emlékeztek a hétvégén Kálnokon. „Az állam összes erdejében a Földmívelésügyi Minisztérium által jóváhagyott ütemterv alapján kell gazdálkodni” – áll az első magyar nyelvű erdőtörvényben. Az 1879-es jogszabály kidolgozásában Bedő Albert országos főerdőmesternek, államtitkárnak volt a legnagyobb szerepe. A politikus-szakember mellszobrát az elmúlt hétvégén avatták fel szülőfalujában, a Kovászna megyei Kálnokon.

2007. október 09., 00:002007. október 09., 00:00

Stróbl Alajos művének másolatát a magyarországi ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskola és Kollégium segítségével állíttatták fel a falu református vártemploma előtti téren, ahonnan a róla elnevezett utca is nyílik. A szobrot az anyaországi iskola igazgatója, Andrásiné dr. Ambrus Ildikó és Ormos Balázs, a Magyar Országos Erdészeti Egyesület főtitkára leplezte le. „Bedő Albert olyan összefogást teremtett a mi szakmánkban, amely ma is példaértékűnek számít. Szakmai és emberi tulajdonságai arra jogosították fel az utókort, hogy az erdészeti egyesület egyik legrangosabb emlékérmét róla nevezzék el” – emelte ki a főtitkár.

Tamás Sándor felsőháromszéki parlamenti képviselő, aki szenvedélyes térképgyűjtő is, a szoboravatáson arról számolt be, hogy gyűjteményének egyik legértékesebb darabja a Kárpát-medence első erdészeti térképe, amelyet éppen Bedő Albert készített. Az egykori főerdőmester a millenniumra elkészítette Magyarország erdőinek leírását is. „A négykötetes mű melléklete volt az angyalokkal körülvett, Nagymagyarország címerével díszített gyönyörű térkép is, amely a mai műholdas technika korában is megdöbbentően pontosnak számít” – mondta Tamás Sándor.

Az erdészeti szakmának jelenleg nincs államtitkára Magyarországon. „Az erdészeti egyesület tagjai kötelességüknek érzik küzdeni azért, hogy újra legyen szakállamtitkár, aki továbbvigye Bedő Albert szellemiségét, az egész Kárpát-medence összefogását” – fogalmazott Ormos Balázs, a Magyar Országos Erdészeti Egyesület főtitkára.

K. Zs.


Bedő Albert, erdészeti iskolák alapítója

Dr. Bedő Albert erdész szakíró, főerdőtanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Kovászna megyei Kálnokon született 1839-ben, ősi székely családból, apja unitárius lelkész volt. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Kolozsváron végezte, majd áttért a gazdasági pályára, és elkezdett az erdészettel foglalkozni. Az erdészeti tanfolyamot Magyarországon, a selmeci akadémián végezte, ahol 1866-ban erdészeti államvizsgát tett, majd az Országos Erdészeti Egyesület titkári állását töltötte be. 1868-ban a Pénzügyminisztériumnál mint miniszteri fogalmazó államszolgálatba lépett. 1872-ben titkári rangot nyert mint erdőmester, majd 1873-tól Kerkapoly pénzügyminiszter a kincstári erdők ügyosztályának előadói tisztségével bízta meg. Az erdőtörvény szerkesztésében és annak tárgyalási folyamataiban mint a kormány szakértője nagy szerepet játszott. Ugyanakkor a kor színvonalához képest teljes értékű összefoglaló tanulmányt és hozzá tartozó térképművet alkotott. 1881-ben miniszteri tanácsos és országos főerdőmester, 1895-től pedig a Földmívelési Minisztérium államtitkára. Mind személye, mind pedig művei országos és külföldi elismerésben is részesültek. Bedő Albert rakta le a Kárpát-medencében az erdőgazdálkodás tudományának alapjait, négy ma is működő erdészeti iskolát alapított, számos erdészeti szaktanulmányt, dolgozatot publikált.

Emlékezetére az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben megalapította a Bedő Albert-emlékérmet, amelyet évente ítélnek oda. Nevét továbbá Kálnokon utca és iskola őrzi, valamint a 2007-ben létesített Dr. Bedő Albert Környezetvédelmi Ifjúsági és Közművelődési Egyesület.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város

Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok

Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok
2026. október 22., csütörtök

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön

Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön
2026. október 21., szerda

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén

Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt

Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt
2026. október 21., szerda

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján
2026. október 21., szerda

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj

Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj
Hirdetés
2026. október 21., szerda

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után

Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után
2026. október 21., szerda

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében

Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében
2026. október 21., szerda

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga

A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga
Hirdetés
Hirdetés