Szobor a falu nagy szülöttjének

Stróbl Alajos művének másolatát a magyarországi ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskola és Kollégium segítségével állíttatták fel a falu református vártemploma előtti téren, ahonnan a róla elnevezett utca is nyílik. A szobrot az anyaországi iskola igazgatója, Andrásiné dr. Ambrus Ildikó és Ormos Balázs, a Magyar Országos Erdészeti Egyesület főtitkára leplezte le. „Bedő Albert olyan összefogást teremtett a mi szakmánkban, amely ma is példaértékűnek számít. Szakmai és emberi tulajdonságai arra jogosították fel az utókort, hogy az erdészeti egyesület egyik legrangosabb emlékérmét róla nevezzék el” – emelte ki a főtitkár.

Tamás Sándor felsőháromszéki parlamenti képviselő, aki szenvedélyes térképgyűjtő is, a szoboravatáson arról számolt be, hogy gyűjteményének egyik legértékesebb darabja a Kárpát-medence első erdészeti térképe, amelyet éppen Bedő Albert készített. Az egykori főerdőmester a millenniumra elkészítette Magyarország erdőinek leírását is. „A négykötetes mű melléklete volt az angyalokkal körülvett, Nagymagyarország címerével díszített gyönyörű térkép is, amely a mai műholdas technika korában is megdöbbentően pontosnak számít” – mondta Tamás Sándor.

Az erdészeti szakmának jelenleg nincs államtitkára Magyarországon. „Az erdészeti egyesület tagjai kötelességüknek érzik küzdeni azért, hogy újra legyen szakállamtitkár, aki továbbvigye Bedő Albert szellemiségét, az egész Kárpát-medence összefogását” – fogalmazott Ormos Balázs, a Magyar Országos Erdészeti Egyesület főtitkára.

K. Zs.

Bedő Albert, erdészeti iskolák alapítója

Dr. Bedő Albert erdész szakíró, főerdőtanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Kovászna megyei Kálnokon született 1839-ben, ősi székely családból, apja unitárius lelkész volt. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Kolozsváron végezte, majd áttért a gazdasági pályára, és elkezdett az erdészettel foglalkozni. Az erdészeti tanfolyamot Magyarországon, a selmeci akadémián végezte, ahol 1866-ban erdészeti államvizsgát tett, majd az Országos Erdészeti Egyesület titkári állását töltötte be. 1868-ban a Pénzügyminisztériumnál mint miniszteri fogalmazó államszolgálatba lépett. 1872-ben titkári rangot nyert mint erdőmester, majd 1873-tól Kerkapoly pénzügyminiszter a kincstári erdők ügyosztályának előadói tisztségével bízta meg. Az erdőtörvény szerkesztésében és annak tárgyalási folyamataiban mint a kormány szakértője nagy szerepet játszott. Ugyanakkor a kor színvonalához képest teljes értékű összefoglaló tanulmányt és hozzá tartozó térképművet alkotott. 1881-ben miniszteri tanácsos és országos főerdőmester, 1895-től pedig a Földmívelési Minisztérium államtitkára. Mind személye, mind pedig művei országos és külföldi elismerésben is részesültek. Bedő Albert rakta le a Kárpát-medencében az erdőgazdálkodás tudományának alapjait, négy ma is működő erdészeti iskolát alapított, számos erdészeti szaktanulmányt, dolgozatot publikált.

Emlékezetére az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben megalapította a Bedő Albert-emlékérmet, amelyet évente ítélnek oda. Nevét továbbá Kálnokon utca és iskola őrzi, valamint a 2007-ben létesített Dr. Bedő Albert Környezetvédelmi Ifjúsági és Közművelődési Egyesület.