
Fotó: Boda L. Gergely
Az erdélyi magyar politikai alakulatok nem utasítják el az együttműködés Tőkés László által felvetett gondolatát, ám annak kivitelezéséről nincsenek konkrét elképzeléseik. Az EMNP az RMDSZ-től várja a nyitást, a szövetség viszont nem veszi komolyan a sajtón keresztül való üzengetést.
2015. január 14., 20:152015. január 14., 20:15
2015. január 14., 20:182015. január 14., 20:18
A sajtón keresztül történő üzengetés miatt nem veszi komolyan Tőkés Lászlónak az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti stratégiai partnerség kialakítását célzó kezdeményezését az RMDSZ.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke múlt héten tett javaslatot egy új erdélyi magyar egység létrehozására, amelynek keretében az alakulatok megegyezésre jutnának egymással a közös nemzeti érdekek és célok szolgálatában. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott, nehezen tudja komolyan venni az európai parlamenti képviselő felvetését.
Szerinte ha Tőkés valóban őszintén akarná az „úgynevezett új egységet”, akkor nem a sajtón keresztül üzenné meg, hanem közvetlenül megkeresné azokat, akikkel szeretne összefogni. „Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között már jó ideje létezik egy hosszú távú partnerségi megállapodás, ehhez mind a két fél tartja magát. Akik komolyan gondolják az egység, a közös munka ügyét, azok meg tudnak egyezni” – állapította meg Kovács Péter.
Felvetésünkre, hogy esetleg a szövetségnek kellene kezdeményeznie a párbeszédet, a főtitkár úgy fogalmazott: „Amíg Tőkés László a mondat első felében a sajtón keresztül üzen valamit, a másik felében pedig felmossa velünk a földet, nem tudom elképzelni, hogy komolyan gondolja, együtt akar működni az RMDSZ-szel.”
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint sem mondott semmi újat az EMNT vezetője, hiszen a polgári párt politikája éppen erről szólt. „Üdvözöljük Tőkés László felismerését, ám ő valójában olyan vonat után fut, amelyik már elment” – mondta a Krónikának Biró Zsolt.
A politikus rámutatott, pártja mindig annak volt a híve, hogy nemzeti kérdésekben konszenzusra kell törekedni, meg kell találni az együttműködés kereteit, hiszen az elmúlt 25 év, de a közelmúlt történései is azt bizonyítják: ellenszélben csak akkor jut valamire az erdélyi magyarság, ha összezár.
„Mi az elmúlt két évben is ezt képviseltük. Ennek a hozzáállásnak a gyümölcse, hogy az RMDSZ-szel megkezdtük az építő párbeszédet. Ez a folyamat folytatódhat, minden felelős politikai szervezet ezt az utat kell járja, és mi vállaljuk a közvetítő szerepét is” – hangoztatta Biró.
A jobboldal egyesítését célzó javaslatokra vonatkozó kérdésünkre kifejtette, szerinte a néppárt egyelőre saját problémájával van elfoglalva, és addig nem látja értelmét a tárgyalásoknak, amíg nincs legitim vezetése az EMNP-nek, és le nem zajlik a párt februári kongresszusa. Azt követően viszont Biró szerint az MPP nyitott a párbeszédre.
Toró T. Tibor szerint nem új a kérdés, hogy az erdélyi magyar politikai, érdekvédelmi szervezeteknek bizonyos célokért össze kell fogniuk, ki kell alakítaniuk az akcióegységet. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy véli, miközben az RMDSZ térfelén pattog a labda, a szövetség az egység alatt csak szervezeti egységet képzel el, és azzal hajlandó jó viszonyt ápolni, aki beáll az alakulat ernyője alá. A politikus szerint az RMDSZ azon az állásponton van, hogy „rajta kívül nincs élet”, eközben viszont a többi politikai szervezet úgy gondolja, hogy az egységes politikai szervezetet a történelem már felülírta.
„Valóban szükség lenne az együttműködésre, a közös fellépésre az autonómiáért, de más konkrét stratégiai célokért is, melyekért nemcsak érdemes, hanem kötelező lenne együtt gondolkodni. Ezt mindenképpen valamiféle intézményes keretben kellene megtenni, és nem az RMDSZ ernyője alatt, mert az RMDSZ az elmúlt 15 évben eljátszotta azt a lehetőséget, hogy az ernyőszervezet szerepét betöltse” – jelentette ki lapunknak Toró T. Tibor.
A pártelnök szerint a parlamenti képviselet monopóliumával rendelkező, gyakran kormányszerepet is vállaló, legnagyobb magyar pártként az RMDSZ-nek kellene megtennie a lépéseket az együttműködés irányába, ezzel is bizonyíthatná, hogy nemcsak egy csoport, hanem a közösség érdeke is foglalkoztatja. Toró leszögezte, evidenciának tartják az együttműködés szükségességét, ám nincs értelme újra és újra nyilatkozatokban hitet tenni e mellett, hanem le kell ülni egy asztalhoz és tárgyalni. „Munkamegosztásról kell beszélni, arról, hogy ki mit tud hozzátenni, ki miben erős, ezzel a cselekvési terv is kialakul” – mondta a politikus.
Toró az MPP-vel való esetleges fúzióról kifejtette, már az EMNP tavalyi torockói választmányi ülésén megbíztak egy csapatot, hogy kezdje újra a tárgyalásokat, ez meg is történt, ám az MPP tisztségviselői kivárják a néppárt kongresszusát. „Az MPP berkeiben látok ebben nagyon érdekelt képviselőket, de olyanokat is, akik megpróbálják ezt mindenáron halogatni, közben átlapátolva a felelősséget a partner udvarára. A néppártban nincsenek kerékkötők, ezért egy kicsit aszimetrikus ez a viszony, de remélem, hogy februárban már konkrétumokról tudunk tárgyalni” – mondta a Krónikának Toró T. Tibor.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) partner az együttműködésben – erősítette meg megkeresésünkre Izsák Balázs. A szervezet elnöke emlékeztetett, hogy az SZNT november 8-án Marosvásárhelyen tartott küldöttgyűlésén kezdeményezték az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, hogy ennek keretében az erdélyi magyar szervezetek dolgozzanak ki egy elváráscsomagot, melyet valamennyi politikai szervezet egységesen képviselhet.
„Amit akkor az SZNT küldöttgyűlésén elfogadtunk, egybecseng Tőkés László javaslatával, tehát mi ebben partnerek vagyunk” – mondta Izsák Balázs. Szerinte első lépésben azok az erdélyi magyar közéleti szereplők kell kidolgozzák az együttműködés részleteit, akik ennek szükségességéről egyformán gondolkodnak. „Tőkés László és jómagam leszögezhetjük az alapokat, majd onnan lehet továbblépni, bővíteni a kört” – állapította meg az SZNT elnöke.
Mint arról beszámoltunk, politikai elemzők nem tartják valószínűnek, hogy 2015-ben megegyezzenek egymással az erdélyi magyar politikai szervezetek.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
szóljon hozzá!