
Fotó: Boda L. Gergely
Az erdélyi magyar politikai alakulatok nem utasítják el az együttműködés Tőkés László által felvetett gondolatát, ám annak kivitelezéséről nincsenek konkrét elképzeléseik. Az EMNP az RMDSZ-től várja a nyitást, a szövetség viszont nem veszi komolyan a sajtón keresztül való üzengetést.
2015. január 14., 20:152015. január 14., 20:15
2015. január 14., 20:182015. január 14., 20:18
A sajtón keresztül történő üzengetés miatt nem veszi komolyan Tőkés Lászlónak az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti stratégiai partnerség kialakítását célzó kezdeményezését az RMDSZ.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke múlt héten tett javaslatot egy új erdélyi magyar egység létrehozására, amelynek keretében az alakulatok megegyezésre jutnának egymással a közös nemzeti érdekek és célok szolgálatában. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott, nehezen tudja komolyan venni az európai parlamenti képviselő felvetését.
Szerinte ha Tőkés valóban őszintén akarná az „úgynevezett új egységet”, akkor nem a sajtón keresztül üzenné meg, hanem közvetlenül megkeresné azokat, akikkel szeretne összefogni. „Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között már jó ideje létezik egy hosszú távú partnerségi megállapodás, ehhez mind a két fél tartja magát. Akik komolyan gondolják az egység, a közös munka ügyét, azok meg tudnak egyezni” – állapította meg Kovács Péter.
Felvetésünkre, hogy esetleg a szövetségnek kellene kezdeményeznie a párbeszédet, a főtitkár úgy fogalmazott: „Amíg Tőkés László a mondat első felében a sajtón keresztül üzen valamit, a másik felében pedig felmossa velünk a földet, nem tudom elképzelni, hogy komolyan gondolja, együtt akar működni az RMDSZ-szel.”
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint sem mondott semmi újat az EMNT vezetője, hiszen a polgári párt politikája éppen erről szólt. „Üdvözöljük Tőkés László felismerését, ám ő valójában olyan vonat után fut, amelyik már elment” – mondta a Krónikának Biró Zsolt.
A politikus rámutatott, pártja mindig annak volt a híve, hogy nemzeti kérdésekben konszenzusra kell törekedni, meg kell találni az együttműködés kereteit, hiszen az elmúlt 25 év, de a közelmúlt történései is azt bizonyítják: ellenszélben csak akkor jut valamire az erdélyi magyarság, ha összezár.
„Mi az elmúlt két évben is ezt képviseltük. Ennek a hozzáállásnak a gyümölcse, hogy az RMDSZ-szel megkezdtük az építő párbeszédet. Ez a folyamat folytatódhat, minden felelős politikai szervezet ezt az utat kell járja, és mi vállaljuk a közvetítő szerepét is” – hangoztatta Biró.
A jobboldal egyesítését célzó javaslatokra vonatkozó kérdésünkre kifejtette, szerinte a néppárt egyelőre saját problémájával van elfoglalva, és addig nem látja értelmét a tárgyalásoknak, amíg nincs legitim vezetése az EMNP-nek, és le nem zajlik a párt februári kongresszusa. Azt követően viszont Biró szerint az MPP nyitott a párbeszédre.
Toró T. Tibor szerint nem új a kérdés, hogy az erdélyi magyar politikai, érdekvédelmi szervezeteknek bizonyos célokért össze kell fogniuk, ki kell alakítaniuk az akcióegységet. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy véli, miközben az RMDSZ térfelén pattog a labda, a szövetség az egység alatt csak szervezeti egységet képzel el, és azzal hajlandó jó viszonyt ápolni, aki beáll az alakulat ernyője alá. A politikus szerint az RMDSZ azon az állásponton van, hogy „rajta kívül nincs élet”, eközben viszont a többi politikai szervezet úgy gondolja, hogy az egységes politikai szervezetet a történelem már felülírta.
„Valóban szükség lenne az együttműködésre, a közös fellépésre az autonómiáért, de más konkrét stratégiai célokért is, melyekért nemcsak érdemes, hanem kötelező lenne együtt gondolkodni. Ezt mindenképpen valamiféle intézményes keretben kellene megtenni, és nem az RMDSZ ernyője alatt, mert az RMDSZ az elmúlt 15 évben eljátszotta azt a lehetőséget, hogy az ernyőszervezet szerepét betöltse” – jelentette ki lapunknak Toró T. Tibor.
A pártelnök szerint a parlamenti képviselet monopóliumával rendelkező, gyakran kormányszerepet is vállaló, legnagyobb magyar pártként az RMDSZ-nek kellene megtennie a lépéseket az együttműködés irányába, ezzel is bizonyíthatná, hogy nemcsak egy csoport, hanem a közösség érdeke is foglalkoztatja. Toró leszögezte, evidenciának tartják az együttműködés szükségességét, ám nincs értelme újra és újra nyilatkozatokban hitet tenni e mellett, hanem le kell ülni egy asztalhoz és tárgyalni. „Munkamegosztásról kell beszélni, arról, hogy ki mit tud hozzátenni, ki miben erős, ezzel a cselekvési terv is kialakul” – mondta a politikus.
Toró az MPP-vel való esetleges fúzióról kifejtette, már az EMNP tavalyi torockói választmányi ülésén megbíztak egy csapatot, hogy kezdje újra a tárgyalásokat, ez meg is történt, ám az MPP tisztségviselői kivárják a néppárt kongresszusát. „Az MPP berkeiben látok ebben nagyon érdekelt képviselőket, de olyanokat is, akik megpróbálják ezt mindenáron halogatni, közben átlapátolva a felelősséget a partner udvarára. A néppártban nincsenek kerékkötők, ezért egy kicsit aszimetrikus ez a viszony, de remélem, hogy februárban már konkrétumokról tudunk tárgyalni” – mondta a Krónikának Toró T. Tibor.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) partner az együttműködésben – erősítette meg megkeresésünkre Izsák Balázs. A szervezet elnöke emlékeztetett, hogy az SZNT november 8-án Marosvásárhelyen tartott küldöttgyűlésén kezdeményezték az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, hogy ennek keretében az erdélyi magyar szervezetek dolgozzanak ki egy elváráscsomagot, melyet valamennyi politikai szervezet egységesen képviselhet.
„Amit akkor az SZNT küldöttgyűlésén elfogadtunk, egybecseng Tőkés László javaslatával, tehát mi ebben partnerek vagyunk” – mondta Izsák Balázs. Szerinte első lépésben azok az erdélyi magyar közéleti szereplők kell kidolgozzák az együttműködés részleteit, akik ennek szükségességéről egyformán gondolkodnak. „Tőkés László és jómagam leszögezhetjük az alapokat, majd onnan lehet továbblépni, bővíteni a kört” – állapította meg az SZNT elnöke.
Mint arról beszámoltunk, politikai elemzők nem tartják valószínűnek, hogy 2015-ben megegyezzenek egymással az erdélyi magyar politikai szervezetek.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
szóljon hozzá!