
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Tamási Zsolt József, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatója a diákok körében
Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev
A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium diákjai, tanárai és szülői közössége a bizonyíték arra, hogy a magyarságnak nemzeti identitásához, hitéhez ragaszkodó közösségként van jövője a Kárpát-medencében – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, amikor elsőként átvette a tavaly újraalapított iskola által adományozott Rákóczi-díjat.
2019. március 14., 15:052019. március 14., 15:05
2019. március 14., 18:252019. március 14., 18:25
A gimnázium vezetése az iskola megmentésében és újraindításában vállalt szerepének elismeréséül tüntette ki Szijjártó Pétert.
Az intézmény diákjai és tanárai előtt mondott beszédében a külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak kötelessége volt kiállni az iskolájukhoz, nemzeti identitásukhoz és hitükhöz ragaszkodó marosvásárhelyi magyar katolikusok, az iskola tanárai mellett. Úgy értékelte: minden eddiginél komolyabb a nyomás a magyarságon, hogy adja fel nemzeti, vallási, kulturális örökségét és identitását.
– mutatott rá Szijjártó Péter. A miniszter szerint a magyar–román kapcsolatok előtt ma is számos kihívás áll, de éppen a marosvásárhelyi iskola bizonyítja, hogy megéri a kölcsönös tisztelet és bizalom helyreállításáért dolgozni, mert a közös sikertörténetek a reménytelennek tűnő vitákat is közelebb vihetik a megoldáshoz.
Marosvásárhelyi látogatása alkalmával Szijjártó Péter az Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) kialakult helyzetről is egyeztetett az intézmény magyar oktatóival és az RMDSZ vezetőivel.
Az ezt követő sajtóértekezleten közölte: ahogyan egy pragmatikus, kisebbségi jogokat tiszteletben tartó megállapodás lehetővé tette, hogy a római katolikus magyar diákok ismét saját iskolájukban tanulhassanak Marosvásárhelyen, úgy
Fotó: Haáz Vince
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország büszke az Erdélyben élő magyar közösségre, erőforrásként tekint rá a magyar–román kapcsolatok fejlesztése tekintetében is, és úgy értékelte, a magyar közösség szülőföldjén való boldogulása Románia sikeréhez is hozzájárul.
Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette, Magyarország mindent megtett azért, hogy a Fekete-tengeri lelőhelyekről kitermelendő romániai forrásokból földgázt vásárolhasson: magyar cégek kötötték le a két ország közötti interkonnektor kapacitásának jelentős részét, magyar oldalon az infrastruktúra készen áll.
Abba viszont nem szólhat bele, hogy Románia milyen szabályozásokat fogad el az energiaszektorban, csak jelezni tudja az érintett osztrák és amerikai cégek felé, hogy a termelés megkezdésében érdekelt.
Kitért az Európai Néppártban zajló vitára is, úgy értékelve, hogy a néppárt saját magának árt, ha legerősebb tagpártját, a Fideszt kizárja.
„Nem lehet ököllel rendet teremteni. A választási kampányban ez a megosztás az ellenfeleinket segíti. Az az érdekünk, hogy az EU-ban a reformok ritmusát, azok irányát a kereszténydemokrata nagy politikai család diktálja. Miközben veszekszünk, a szocialisták már bontják, vagy legalábbis hűtik a pezsgőt” – mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a néppártnak meg kell nyernie az EP-választást, amihez az erdélyi magyarok voksaira is szükség van, belső vitáit pedig ráér a választások után lefolytatni.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyarságnak, akárcsak 1848-ban, ma is összefogva kell megvédenie szabadságát. Szijjártó Péter Marosvásárhelyen, a Székely vértanúk emlékműve mellett beszélt erről csütörtökön, a nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen.
Fotó: Haáz Vince
– közölte Szijjártó Péter. Az 1848-as forradalom nem kizárólag történelem, hanem a „szívünk, gerincünk”. Az akkori forradalmárok a maguk jövőjét, a most élők jelenét építették, amikor a szabadságért harcoltak. Ma a helyzet megint úgy áll, hogy Magyarország szuverenitásáért és a magyar emberek döntési szabadságáért kell újra megküzdeni – jelentette ki.
Fotó: Haáz Vince
Úgy vélte: a mai magyarok is képesek arra, hogy – mint 1848-as elődeik – megváltoztassák a történelem menetét.
Magyarország a területén élő nemzeti kisebbségeknek biztosítja a lehetőséget, hogy szabadon, bármiféle retorzió nélkül megünnepelhessék hőseiket, nemzeti összetartozásukat – mondta Szijjártó Péter.
„A kölcsönös tisztelet jegyében mi is elvárjuk minden országtól, ahol magyar emberek élnek, hogy megünnepelhessék saját hőseiket és a nemzeti összetartozásukat. Ha ugyanis a többségi nemzet megadja a nemzetiségeknek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi, ha a nemzetiségek megélhetik és tovább örökíthetik önazonosságukat, azzal erősítik és nem gyengítik azt az országot, ahol élnek” – vélekedett.
Fotó: Haáz Vince
A külügyminiszter szerint ma jelentős erők mozdultak meg azért, hogy a következő évtizedekben tízmilliók induljanak meg Európába Afrikából és a Közel-Keletről, és Európa nyugati része mindezt „feltartott kézzel nézi”. A magyarok büszkék lehetnek arra, hogy Magyarország az Európai Unióban egyedüliként kérdezte meg az embereket arról, hogy akarnak-e tömeges bevándorlást, akarnak-e lemondani a szuverenitásukról és arról a jogukról, hogy maguk döntsék el, kikel akarnak együtt élni – mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette: a szuverenitás megőrzésének útja biztosítja a Kárpát-medence magyarságának a megmaradását. „Csak annak a nemzetnek van jövője, amely a családok támogatására és megerősítésére, a becsületes munkára és a nemzedékek közötti megértésre épít” – közölte a miniszter. Szijjártó Péter arra biztatta hallgatóságát, mutassák meg Európának és a világnak, hogy a magyar nemzet véleményét nem lehet és nem is érdemes figyelmen kívül hagyni.

A magyar szabadság születése napján tisztelettel köszönti a világ magyarságát, és felemelő ünneplést kíván minden magyar honfitársunknak Orbán Viktor miniszterelnök március 15-e előestéjén közzétett levelében – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan helyettes államtitkár csütörtökön.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
szóljon hozzá!