A betegszabadságok kiadásának módja 2021 augusztusában jelentősen megváltozott, majd 2025 augusztusában újabb módosítás lépett életbe
Fotó: Székelyhon
Nem csak az orvos döntésén vagy az orvos és a beteg megállapodásán múlik, hogy ki és hány napra mehet betegszabadságra: annak kiállítását pontos szabályokhoz kötik, megsértésükért pedig akár több ezer lejes bírság is járhat. A romániai egészségbiztosítási pénztárak tavaly 157 621 betegszabadságra jogosító orvosi igazolást ellenőriztek, és 144 esetben pénzbírságot is kiszabtak, összesen egymillió lej értékben. Utánajártunk, hogy milyen szabálytalanságokra bukkantak, illetve milyen feltételekkel írhat ki az orvos betegszabadságot, és milyen következménye lehet, ha nem tartják be az előírásokat.
2026. augusztus 24., 14:322026. augusztus 24., 14:32
A betegszabadság kiállítása korántsem puszta formalitás: jogszabály határozza meg, milyen feltételekkel, mennyi időre és milyen dokumentumok alapján igazolhatja az orvos az ideiglenes munkaképtelenséget. A rendszer szabályait az elmúlt években ráadásul többször is szigorították, kifejezetten az indokolatlanul vagy visszaélésszerűen kiállított betegszabadságok visszaszorítása érdekében.
A betegszabadságok kiadásának módja 2021 augusztusában jelentősen megváltozott, majd 2025 augusztusában újabb módosítás lépett életbe. És azt, hogy az ellenőrzés nem pusztán elméleti lehetőség, azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) legfrissebb összesítése is mutatja: 2025-ben összesen egymillió lej értékben bírságolták meg azokat az orvosokat, akiknél szabálytalanságokat találtak a betegszabadságok kiállításakor.
Az ország egészségbiztosítási pénztárai 2025-ben 2674 orvost ellenőriztek 1826 olyan egészségügyi szolgáltatónál, amelyek megállapodással rendelkeztek betegszabadságra jogosító orvosi igazolások kiállítására.
Azokra az orvosokra kiszabott bírságok összértéke, akiknél az ellenőrzések során szabálytalanságokat találtak, elérte az egymillió lejt. Emellett 127 szerződéses szankciót is alkalmaztak: 115 figyelmeztetést, 12 esetben pedig összesen 53 840 lej értékű pénzügyi szankciót.
Az ellenőrzések során több visszatérő problémát is feltártak:
Ugyancsak gyakori szabálytalanság volt, hogy hiányzott a munkáltatói igazolás, vagy az nem felelt meg az előírásoknak.
Nem kérésre jár a betegszabadság – az orvost akár 11 ezer lejre is bírságolhatják
A szabályok egyik fontos alapelve, hogy a betegszabadság megadásáról kizárólag a kezelőorvos dönthet, mégpedig a biztosított objektív egészségi állapota alapján.
A szabályok megsértésének pedig kézzelfogható következménye lehet: ha az orvos a hatályos jogszabályok megsértésével állítja ki a betegszabadságra jogosító igazolást, vagy elmulasztja az előírásoknak megfelelően elkészíteni a betegség alakulását követő tervet, az szabálysértésnek minősül,
A betegszabadságot igazoló dokumentum egy nem olyan igazolás, amelyet az orvos a páciens kérésére jogszerűen kiállíthat, a döntésnek orvosilag indokoltnak kell lennie, a kiállítás során pedig az adminisztratív és az időtartamokra vonatkozó szabályokat is be kell tartani.
A rendszer egyik fontos szabálya 2021. augusztus 1-jén lépett életbe: azóta minden egyes megbetegedési epizód esetében legalább két szakaszban adják ki a betegszabadságot.
Kivételt képeznek azok, akik az előző 12 hónapban ugyanazon betegség miatt összesen már 90 nap ideiglenes munkaképtelenségi betegszabadságban részesültek, és akiknél a betegszabadság 90 napon túli meghosszabbításához a társadalombiztosítás szakértő orvosának jóváhagyása szükséges. Ezekben az esetekben a szakorvosnak nem kell elkészítenie a betegség alakulását követő tervet.
Ha az ideiglenes munkaképtelenség továbbra is fennáll – amit a kezdeti kezelésre adott válasz, illetve az ajánlott laboratóriumi, funkcionális vagy képalkotó vizsgálatok eredménye alapján állapítanak meg –, a beteget követő háziorvos vagy szakorvos folytatólagos betegszabadságot állíthat ki.
A betegszabadság ideje alatt az orvos a betegség alakulásától függően módosíthatja a nyomonkövetési tervet. Ha az első szakasz után a biztosított nem jelenik meg az egészségi állapotának a nyomonkövetési tervben előírt felülvizsgálatára, nem kaphat további betegszabadságot. Ugyancsak nem jár folytatólagos betegszabadság, ha a beteg állapota a kezelési terv betartásának eredményeként megfelelően javult.
A kórházi kezelőorvos főszabály szerint csak a beteg elbocsátásának napján állítja ki a betegszabadságra jogosító igazolást. Kivételt jelent, ha a kórházi tartózkodás két vagy több naptári hónapot érint; ilyenkor havonta kell kiállítani az igazolást.
Ha az igazolást a hónap elején az egész hónapra állítják ki, az orvos az adott hónap 1-jétől 30-áig vagy 31-éig terjedő időszakra adhatja ki.
A háziorvos egy megbetegedési epizód esetében legfeljebb 7 naptári napra állíthat ki ideiglenes munkaképtelenség miatti betegszabadságot, legalább két szakaszban. Az első szakasz legfeljebb négy naptári nap lehet. Ez alól kivételt jelent többek között az A csoportba tartozó fertőző betegségek miatt kialakult ideiglenes munkaképtelenség, valamint az az eset, amikor a biztosítottal szemben a 136/2020-as törvény alapján elkülönítési intézkedést rendeltek el.
A 28 nap elérése után betegszabadságra jogosító igazolást már csak a járóbeteg-szakellátás kezelőorvosa, illetve kórházi beutalás esetén a kórházi kezelőorvos állíthat ki, a törvényben meghatározott maximális időtartamok betartásával.
A betegszabadság igénybevételéhez a páciensnek be kell mutatnia a munkáltató – vagyis az ellátást kifizető fél – által kiállított igazolást. Ennek tanúsítania kell, hogy jogosult az egészségbiztosítás keretében betegszabadságra és táppénzre, valamint fel kell tüntetnie, hogy az előző 12, illetve adott esetben 24 hónapban hány nap ideiglenes munkaképtelenségi betegszabadságot vett igénybe.
Nem minden betegszabadság után kell egészségbiztosítási járulékot fizetni: január 1-jétől egyes betegszabadságok után járó juttatásokat bevontak az egészségbiztosítási járulék (CASS) alapjába.
Jelenleg a 01-es kóddal, vagyis általános betegség miatt kiadott betegszabadság, a 07-es kóddal jelölt karantén, valamint a 10-es kód, vagyis a rendes munkaidő 25 százalékos csökkentése esetében vonnak CASS-t.
Újabb fontos változás lépett életbe 2025. augusztus 1-jén. A 141/2025-ös törvény rendelkezései csökkentették az általános betegség miatt kiadott rövid betegszabadságokra járó juttatást. A módosítás célja ugyancsak az indokolatlanul vagy visszaélésszerűen kiadott betegszabadságok visszaszorítása.
A számítási alap a legtöbb esetben a bruttó fizetés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!