Szigorítja a minisztérium a betegellátást

A minisztérium négyszintes prioritási listát állított össze arra vonatkozóan, hogy az egyes orvosi esetek szerint a páciensek milyen típusú ellátásban részesülhetnek, a hétvégén nyilvánosságra hozott tervezet pedig azt is előírja, hogy az egészségügyi biztosítással nem rendelkező állampolgárok egyebek mellett sürgősségi esetek, szülés és járványok esetén részesülhetnek ingyenes ellátásban.

A dokumentumban ugyanakkor nem esik szó a magánbiztosítással rendelkező személyek ellátásáról. Eugen Nicolăescu tárcavezető szerint a reformcsomag „mindenki által érzékelhető pozitív hatását hatályba lépése után mintegy három évvel fogja kifejteni.”

Négyszintes prioritási lista

A tervezetet január elsejéig bocsátotta közvitára a minisztérium. A négyszintes prioritási lista alsó fokán a háziorvosi rendelés áll: az egészségügyi minisztérium elképzelése szerint a páciensek egy-egy akut betegség alkalmával kétszer jelentkezhetnek konzultációra, négyszer teljes kivizsgálásra, a háziorvos pedig egyetlen beutalót állíthat majd ki.

A veszélyeztetett személyek ugyanakkor a fellépő kór esetén három konzultációra, hat kivizsgálásra és két beutalóra jogosulnának. A szív- és érrendszeri megbetegedésben, cukorbetegségben, depresszióban és növekedési zavarban szenvedő személyek, illetve gyermekek évente négyszer jelentkezhetnek konzultációra a háziorvosnál, további négy alkalommal pedig szakembernél kivizsgálásra.

Szövődmények esetén a szaktárca évente legfeljebb további három kivizsgálást biztosítana a páciensek számára. A más krónikus betegségekkel diagnosztizált személyek évente kétszer látogathatnának el a háziorvoshoz, kétszer vehetnének részt teljes kivizsgáláson, és egyszer találkozhatnának szakorvossal.

Húsz percig tarthat egy kivizsgálás

A reformcsomag tervezete szerint a minisztérium azt is pontosan meghatározná, hogy mennyi ideig tarthat egy vizsgálat a járóbeteg-rendelőben. Az akut betegségek esetén a konzultáció maximális ideje 20 perc, a páciensek pedig további két, legfeljebb tízperces rendelésre lennének jogosultak. A krónikus betegek háromhavonta tíz vagy húsz perces kivizsgálásra jelentkezhetnek majd, a receptek kiállítására pedig további egy rendelést engedne a szaktárca. Az onkológiai betegségben szenvedőknek havonta legalább egyszer jelentkezniük kellene kivizsgálásra a járóbeteg-rendelőben, emellett az eset sürgősségi fokától függően a diagnózis felállításához három rendelésre is jogosulnának.

Várólista a kórházakban

Eugen Nicolăescu korábban többször is hangsúlyozta, hogy a reformcsomag elsődleges célja a kórházak tehermentesítése: az új tervezet ennek megfelelően már azt is előírja, hogy a beutalóval rendelkező pácienseket „betegségük, illetve tüneteik súlyosságától és a biztosítható szolgáltatásoktól függően” lehet beutalni a kórházba, az erre nem jogosult betegek pedig várólistára kerülnek. A minisztérium elképzelése szerint a pácienseket az orvosi beavatkozás utáni felépülési időszakban sem kellene a kórházban tartani. A tervezet nem tér ki arra, hogy milyen esetben kerülhet valaki várólistára, illetve mi történik az érintett páciensekkel, az ezzel kapcsolatos részleteket később hozza nyilvánosságra a szaktárca.

A minisztérium prioritási listáján helyet kapott a megelőzés is: eszerint a 18 és 39 év közötti egészséges állampolgároknak háromévente kétszer kellene jelentkezniük a háziorvosnál, míg a 40 év fölöttieknek háromszor. Az egészségügyi tárca azt a 21 országos programot is megnevezte, amelyen az egészségügyi biztosítással nem rendelkező személyek is részt vehetnek. Ide tartozik többek között a HIV-, a tuberkulózis-, illetve a hepatitises fertőzések megelőzését célzó kampány.

Amint arról beszámoltunk, a minisztérium október elején hozta nyilvánosságra az egészségügyi szolgáltatások módosítására vonatkozó javaslatainak egy részét. Az újítások elsődleges célja a kórházi beutalások számának csökkentése, és a járóbeteg-rendelők kihasználtságának növelése.

Eugen Nicolăescu akkor arról beszélt, hogy jövő évtől három kategóriába sorolnák az egészségügyi szolgáltatásokat: az alapellátás minden állampolgár számára ingyenesen elérhető lenne, az országos programokra vonatkozó csomagot a krónikus betegek vehetnék igénybe, ezen kívül kiegészítő csomagot is biztosítanának, ide tartoznak majd az alapellátásból kimaradt szolgáltatások, ezért azonban már fizetni kellene.