Az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosa, a megyei földosztó bizottság tagja szerint a testület pozitív döntése nyomán megyei szinten elhárultak az akadályok az elől, hogy a hóstátiak a Palocsay-kert néven ismertté vált kolozsvári kertészeti kutatóállomás által egykoron bekebelezett jussukból 47 hektárt visszakapjanak. „A földművelésügyi minisztériumnak már csak azt kell eldöntenie, hogy az eredeti helyen, vagy a kutatóállomás valamelyik más részéből adja vissza a földterületeket” – tette hozzá Csoma Botond. A kolozsvári földosztó bizottság elnöke, László Attila alpolgármester szerint a földtörvényt alkalmazó megyei testület döntése lehetővé teszi, hogy a hóstátiak az eredeti helyen kapják vissza jussukat, Csoma Botond azonban óvatos. Mint mondta, a földtörvény nem írja elő, hogy kutatóállomások esetén a visszaszolgáltatás az eredeti helyen történjék. A megyei földosztó bizottság elnöke, Călin Platon prefektus szerint a hóstátiak akár abból a 350 hektárnyi területből is részesülhetnek, amelyet az állami birtokkezelő ügynökség (ADS) fog átutalni éppen a kolozsvárihoz hasonló esetek orvoslására.
A városi földosztó bizottság idén májusban fogadta el az egykori jussát visszakérő első hetvenöt hóstáti gazda kérelmét. Az 1989-es rendszerváltozás óta ez volt az első alkalom, hogy a Kolozsvár piacait egykoron terményeikkel ellátó kiváló hóstáti kertészek visszaigénylési kérelmeiről pozitívan döntés született. Ezt „erősítette” most meg a megyei földosztó testület.
Az erdőfeleki és hóstáti gazdák több mint másfél évtizede kérik vissza a feleki hegyen, illetve a kolozsvári Békás nevű határrészen levő földjeiket. A jussot az 1946-os kommunista hatalomátvételt követően kobozta el az állam, amely összesen 1160 hektárnyi terület bekebelezésével 1952-ben létrehozta a Palocsay Rudolf (1900–2000) kolozsvári kertész vezetésére bízott, és az általa ismertté vált kertészeti állomást. Ennek a területéből kellene visszakapniuk a felekieknek 200, a hóstátiaknak pedig 166 hektárt.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.