Szerényen, de szívvel-lélekkel

Igaz – és ezt maga Lauri, a banda frontembere is elismerte –, a The Rasmus tagjai sem hallottak többet Romániáról, mint amenynyit egy átlag nyugati, aki most lépte át először az ország határát. Azaz tudják, hogy valamikor itt élt Drakula, az ország mostanra meg a karmai közül megmenekült szép lányok paradicsomává vált.
Az együttes négy fiatal tagja ezt nemcsak a Félszigeten, hanem a városban is megtapasztalta. A meglepően szerény sztárok ugyan egy főtéri luxusszállodában laktak, de kétnapos vásárhelyi tartózkodásuk alatt volt idejük többször is körbegyalogolni a város főterét. Egy ilyen séta alkalmával, egy barátságos gyorsétkezdét keresve éppen abba a büfébe tértek be, amely a kalapos cigányok találkahelyéül szolgál.
Ezek után már az sem meglepő, hogy a Budapest és Marosvásárhely közötti ötszáz kilométeres utat nem luxuskörülmények között tették meg, hanem autóbuszon, csaknem tizenkét óra alatt. „A lényeg, hogy itt lehetünk, ezen a nagyon szimpatikus helyen – jelentették ki az együttes félrehúzódó tagjai, míg frontemberük autogramokat osztogatott. – Mi nemcsak nagyvárosokba vagy fesztiválokra megyünk el, bárhol szívesen fellépünk.”
A Rasmus zenészeiről a zsúfolásig megtelt víkendtelepi focipályán rendezett koncerten is lerítt, hogy valóban szívvel-lélekkel játszanak. A nagyérdemű meg is hálálta: nemcsak a tizenéves rajongók, hanem a formációval most ismerkedő középkorúak is hasonló lelkesedéssel tapsolták vissza őket. A 27 esztendős átlagéletkorú banda pedig bizonyította: a Shadows című slágerük 2004-ben nem hiába volt az MTV zenecsatorna legtöbbet játszott videoklippje, a The Rasmus pedig korántsem egydalos gárda.

Phoenix, a furulyaszárból is rügyet fakasztó együttes
Kertész Melinda „A Phoenix-koncert elképzelhetetlen a jól ismert slágerek nélkül, de meglepetéseket is tartogatunk a közönségnek: az új albumról, a Baba Novacról is elhangzik néhány dal” – jelentette ki a szombat esti fellépés előtt Nicu Covaci, az együttes frontembere. A koncert kezdetekor szállingózni kezdtek a rajongók, és a román zászló is előkerült, leváltva a magyarországi zenekarok fellépései alatt lengedező piros-fehér-zöld lobogót. A maroknyi rajongótábor pedig kitett magáért: az édesapja nyakába felkapaszkodó tíz év körüli kislány is lelkesen énekelte az örökzöld Mugur de fluier című lemez minden egyes dalát. Az örökifjú hatvanas Covaci meg is jegyezte: „Mi sem bizonyítja jobban a Phoenix szavahihetőségét, mint hogy a fiataloktól az idősekig mindenki hallgatja a zenénket. Éppen ezért felelőséggel tartozunk a fiatal generációnak”. Mircea Baniciu gitáros szerint az ősszel bemutatott új lemez már sokkal optimistább, nyitottabb hangvételű. Ám az új lemezről eljátszott Apocalipsa című dal nem ezt bizonyította: maximális hangerővel szólt Covaci basszusgitárja, Ovidiu Lipan Þãndãricã dobjátéka pedig újból lenyűgözte a sorok tanulásával próbálkozó közönséget. A ritmus mestere nagy szakértelemmel püfölte a berendezést, majd a többi tag is bekapcsolódott, Mani Neumann furulya és virtuóz hegedűjátéka pedig az Ochi negri, ochi de þigan című dal eljátszásakor teljesedett ki. Az újítás szele mégis megcsapta a hazai rockzene öregjeit: Covaci elmondta, az együttes negyvenhárom éves pályafutása után végül videoklipet is forgattak, amelyet a nemzeti tévéadón sugároznak, így próbálják ismertetni az új lemezt a közönséggel. „Mindig szeretettel lépünk fel a romániai közönség előtt, de zavaró, hogy a minőségi zenét még mindig nem fizetik meg kellőképpen” – sérelmezte Covaci.