Szélmalomharc a szemetelőkkel

A bírságolókat is büntetni kéne

Bár a szatmárnémeti önkormányzat kezdeményezésére környezetvédelmi rendőrség is alakult nemrég, a rendszeres járőrözés ellenére a partiumi város közterületei továbbra is szemetesek. A környezetvédelmi rendőrség két autóval járőrözik, az ellenőrző akcióban egy helyi rendőr és a városi köztisztasági vállalat, a Florisal Rt. egyik munkatársa vesz részt. A Krónika érdeklődésére a helyi rendőrség sajtóreferense, Hajdú Zsolt elmondta: a környezetvédelmi rendőrség megalakulása óta 318 alkalommal jelentettek kihágást, 114 alkalommal bírságoltak összesen 27 ezer lej értékben, többnyire építkezési hulladék illegális tárolásáért. A városban ezzel kapcsolatosan egyébként sokan kifogásolják azt, hogy az ökorendőrség épp a köztisztasági vállalatot nem bírságolja – lévén hogy a cég tartja fenn a szolgálatot –, holott például a Szamos-part tele van szeméttel, a városhoz tartozó sárerdei üdülőtelepet pedig évek óta nem takarítja a vállalat, ezért a városlakók egyre ritkábban keresik fel az egykoron népszerű kirándulóhelyet. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester korábban kijelentette: a köztisztaság fenntartása nem a vállalat feladata, hanem a polgármesteri hivatalé.

A cégnek mindössze annyi a kötelessége, hogy az önkormányzattal kötött szerződésben szereplő ütemterv szerint takarítson, azért viszont már nem vonhatók felelősségre, ha a közterületek szemetesek maradnak. Korábban önkéntesek is takarították a Szamos-partot, azonban látva akcióik eredménytelenségét, felhagytak ezzel. Márk-Nagy János, a tisztasági akciókat szervező Erdélyi Kárpát-Egyesület igazgatója elmondta: azért hagytak fel a takarítással, mert hiába szedték össze a szemetet, az önkormányzat, illetve a rendfenntartók nem tettek semmit azért, hogy tiszta is maradjon a folyópart, így folyton újratermelődött a szemét. „Iskolák és önkéntesek bevonásával dolgoztunk évekig, de abbahagytuk, mivel szerintünk a környezeti nevelés szempontjából nem jó az, ha egy gyerek azt látja, hogy fölöslegesen dolgozik” – fejtette ki Márk-Nagy János, hozzátéve: a takarítás egyébként a köztisztasági vállalat feladata lenne, melynek elegendő költségvetése van ahhoz, hogy ezt a munkát és elvállalja.

A bírságolást tartja a legjobb megoldásnak a szemetelők ellen Csonta László. A Zöld Székelyföld Egyesület elnöke lapunknak elmondta, továbbra is keresik a megoldást, hogy miként lehet ezeket a zöldövezeteket tisztán tartani. „Az tűnik kézenfekvőnek, hogy minél több szemétládát helyezzünk ki a kirándulóhelyeken, ám úgy tűnik, ezzel nem lehet felszámolni a jelenséget” – szögezte le a környezetvédő. Csonta László szerint a leghatékonyabb módszer az lenne, ha a szemetelőkre vonatkozó jogszabályokat, helyi határozatokat érvényesítenék, és szigorúan büntetnék a szabálytalankodókat.  Rámutatott: Magyarországon már van erre példa, hogy különböző intézmények összefogtak, nagyobb létszámú járőrcsapatokat szerveznek és bírságolnak.

Felszámolnák az illegális szeméttelepeket

Marosvásárhely helyi rendőrsége hetente átlagban nyolc–tíz büntetést szab ki azokra, akik építkezési törmeléküktől úgy próbálnak megszabadulni, hogy a város melletti erdőkbe szállítják. „Személyzetünk nem éri be a büntetési jegyzőkönyv kiállításával, ott állnak a szemetelő mellett, amíg az eltakarítja a helyet. Ahhoz, hogy az illető ne ürítse ki autóját vagy szekerét néhány száz méterrel odébb, elkísérjük a maroskeresztúri szeméttelepre” – vázolja az intézmény munkamódszerét Valentin Bretfelean igazgató. A helyi rendőrök 100 és 500 lej közötti összeggel bírságolnak – az ügy súlyosságának függvényében. A legtöbb törmelék azonban nem az erdők szélére gyűl, hanem a tavaly lebontott cukorgyár udvarára. Az új tulajdonost nem érdekli, hogy sokan oda hordják az építkezésből vagy a bontásból megmaradt törmeléket, de a városi rendőrség az ide szemetelőket is bünteti. „Nem érdekel, hogy magánterületről van szó, a jogi rendelkezések értelmében a város területén senki nem hozhat létre szeméttelepet” – szögezte le Bretfelean. A hatóságoknak a piknikezőkkel is gyakran meggyűlik a bajuk. Annak ellenére, hogy a városháza flekkensütőket épített és szemetesládákat helyezett el több erdő szélére, egyesek még mindig a fák közt szórják szét a hulladékot. A város legszemetesebb erdőjeként a bodonit tartják számon, a legtisztább a somostetői.

„Szovátán nem történik az, ami főként a bukaresti turisták jóvoltából minden egyes hét vége után a Prahova-völgyében előfordul. Ide is érkeznek látogatók, a környékbeli erdők, patakok mentén sokan telepednek le, de nálunk nincsenek szemétkupacok” – nyugtázta érdeklődésünkre a sóvidéki fürdőváros jegyzője, Domokos András. Az önkormányzat külön figyelmet szentel a természetvédelmi rezervátumnak számító Medve-tóra, amely körül kisebb csapatok rögtön összeszedik a kosarak mellé hajított szemetet. Nekik besegítenek a helyi rendőrök is, akik bírságolással próbálják megakadályozni a szemetelést. A helyi lakók közül kevés az, aki az építkezési törmeléket nem a szeméttelepre, hanem az erdő szélére hordja. „Sőt a fatelepek termelte hulladékra is találtak megoldást. Amióta különböző helyi és környékbeli cégek brikettálás céljából felvásárolják a fűrészport, a patakok partja is tiszta marad” – mondta el Domokos.

Nehézkes hulladékértékesítés

Járőrök vigyáznak idén nyártól a sepsiszentgyörgyi kirándulóhelyek tisztaságára is. Tóth Birtan Csaba a Tega köztisztasági vállalat igazgatója elmondta, júliustól a Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának környezetmérnöki szakáról nyolc diák hétvégeken kerékpárral járja a város körüli erdőket, tisztásokat és figyelmeztetik a kirándulókat, hogy ne hagyjanak maguk után szemetet. A fiatalok szórólapokat osztogatnak: az egyik oldalán a város melletti népszerű kirándulóhelyeket tüntetik fel, a másik oldalán felkérik a kirándulókat, hogy ne szemeteljenek, ne mossák a patakba a gépkocsit, ne hangoskodjanak. Az igazgató elmondta, a zöld járőröknek nincs felhatalmazásuk a büntetésre, ám ha kirívó esettel találkoznak, értesítik a helyi rendőröket, akik 50–150 lej közötti bírságot róhatnak ki a szemetelőkre.  Ugyanakkor a lakosságnak idén az építkezési hulladék tárolásáért is fizetnie kell. Eddig a köztisztasági vállalat által kialakított hulladékgyűjtőbe ingyen lehetett beszállítani az építkezési-bontási hulladékot, tavaly összesen 40 ezer tonnát vettek be.

Azonban az önkormányzatok büntetést kell fizessenek, ha idén nem csökkentik 15 százalékkal a begyűjtött hulladékot vagy szelektív hulladékként nem értékesítik a szemét 15 százalékát. Tóth Birtan Csaba elmondta, egy vonatkozó kormányrendelet szerint, ha ezt a feltételt nem teljesítik a környezetvédelmi alapba tonnánként 100 lejt kell majd befizetni. Ez egy kisebb község, például Árkos esetében évi 700 lejt jelent, Sepsiszentgyörgynek viszont évi 25 ezer lejt. A feltétel nehezen teljesíthető, hiszen például Kovászna megyében a hulladék 1 százalékát tudják újrahasznosíthatóként értékesíteni. Hogy a költségeket csökkentsék, a lakosság is köbméterenként 10 lejt kell hogy fizessen a leadott építkezési-bontási  hulladékért.

Sokba kerülnek a szemetelők

Havonta nagyjából ötezer lejében kerül a nagyváradi adófizetőknek az illegálisan tárolt hulladék elszállítása – mondta el lapunknak Emil Benţan, a nagyváradi önkormányzat műszaki osztályának igazgatóhelyettese. Váradnak több olyan pontja is van, ahová évek óta engedély nélkül hordták a szemetüket a környék lakói – ezek közül többet az elmúlt esztendőben sikerült megszüntetni. Az egyik ilyen helyszín a Sebes-Körös központi gyaloghídjának egyik hídfője melletti gyomos terület. Ezt tavaly füvesítették, és a mellette lévő utcát is korszerűsítették, az ott található, illegálisan elhelyezett konténert pedig eltávolították. A folyó mindkét partján figyelmeztető táblákat helyeztek el, és azóta nem is került újabb szemétszállítmány a helyszínre – mondta el a szakember. A törvénytelenül elhelyezett hulladékot egyébként a RER Ökológiai Szolgáltató szállítja el, ennek, illetve a szemétdombon való elhelyezésnek a költségeit pedig a város közpénzből kénytelen állni – tudtuk meg. A szemetelőket a Helyi Rendőrség bírságolja.

Az építkezési hulladéktól kétféleképpen szabadulhatnak meg a váradiak: elszállíthatják azt a város több pontján épp erre a célra elhelyezett 7,5 köbméteres konténerek valamelyikéig, vagy telefonon kérhetik a RER-t, vigye el a háztól a törmeléket. Kis mennyiségnél ez ingyenes, például a tömbházlakásokban végzett apróbb munkálatok után maradó hulladék esetében. Akik nagyobb munkálatba fognak, az építési engedély kikérésével egyszerre köthetnek szerződést a RER-rel a városházán.
A Nagyváradhoz közeli hegyközpályi tónál főként a kirándulók és a halászok hátrahagyott szemete okoz gondot – mondta el a Krónikának a tavat kezelő cég tulajdonosa, Somogyi Lajos. A cégnek a regionális szolgáltató Rosallal van szerződése: emberei minden szerdán körbejárják a tavat, és összeszedik a szemetet, a hulladékszállító pedig elviszi azt a szeméttelepre. Somogyi, aki egyébként helyi önkormányzati képviselő is, elmondta: Hegyközpályiban az a legnagyobb gond, hogy a lakosság mintegy negyven százalékának nincs szerződése a Rosallal, így az ő hulladékaik elszállítását is az önkormányzat fizeti közpénzből.