
Székelyföldi közbirtokossági erdő visszaállamosításáról döntött a Kézdivásárhelyi Bíróság / Képünk illusztráció
Fotó: Csató Andrea
Székelyföldi közbirtokossági erdő visszaállamosításáról döntött alapfokon a Kézdivásárhelyi Bíróság: az ozsdolai közbirtokosság több mint 2500 hektár erdejének állami tulajdonba való visszahelyezéséről kedden született meg az alapfokú ítélet – írta szerdán online kiadásában a Háromszék napilap.
2024. szeptember 18., 15:032024. szeptember 18., 15:03
A Kovászna megyei újság beszámolója szerint a Kézdivásárhelyi Bíróság hetedszeri halasztás után hozta meg az alapfokú ítéletet. A bírósági döntés nem jogerős, közlésétől számítva harminc napon belül megfellebbezhető.
A Székelyföld keleti peremén fekvő Ozsdola közbirtokossága – amely a 2000-es évek elején a Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületébe szerveződött – a kézdiszéki település egykori lakóinak közös tulajdonát képező erdő- és legelőtulajdonnal gazdálkodik.
A román államot képviselő bukaresti pénzügyminisztérium és Ozsdola közbirtokossága között 2019 óta zajlik a pereskedés – emlékeztet az MTI.

Mintegy százan tiltakoztak kedden az ozsdolai közbirtokossági erdők visszaállamosítási kísérlete ellen a kézdivásárhelyi bíróság épülete előtt, ahol elkezdődött a birtoklevelek érvénytelenítését követelő pénzügyminisztérium keresetének tárgyalása.
Semmisnek nyilvánította a megyei földosztó bizottság által 2002-ben az ozsdolai közbirtokosság nevére kiállított, 2571,3 hektár erdős területre szóló 1957-es számú birtoklevelet, valamint semmisnek nyilvánította a helyi és megyei földosztó bizottságoknak az ozsdolai közbirtokosság tulajdonba helyezésével kapcsolatos összes határozatát.
A bíróság ugyanakkor megalapozatlanként elutasította a felperes részéről a perbe hívást, és részben elfogadta az állami erdészetnek, illetve ozsdolai magánszemélyeknek és intézményeknek a perbe lépését.

Szemet vetett a bukaresti pénzügyminisztérium az ozsdolai közbirtokosság 2900 hektár erdejére, amelyet 16 éve visszaszolgáltattak a háromszékieknek. Az ügy sokak szerint rendkívül veszélyes precedenst teremthet a visszaállamosításra.
A per során a felperes azt állította: az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították őket. A védelem ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a két világháború közötti kisajátítást elindították, de nem fejezték be. A kisajátítás időpontja azért fontos, mert a kommunista diktatúra bukása után elfogadott restitúciós törvények csak a kommunista állam által végzett kisajátításokra nyújtottak jogorvoslatot.
Pál István közbirtokossági elnök a Háromszéknek úgy nyilatkozott, hogy
A lap emlékeztet: a székelyföldi megyében vannak még hasonló perek, a papolci Imreh Albert Közbirtokosság perének második tárgyalását szeptember 25-én tartják a Kézdivásárhelyi Bíróságon.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
szóljon hozzá!