Százéves a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épülete

Vargha Mihály, a múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: az intézmény abban különbözik a világban működő múzeumok jelentős részétől, hogy épületét kimondottan erre a célra tervezték.

Mint megjegyezte, Kós Károly a tervek elkészítése előtt alaposan tanulmányozta a múzeumi funkciókat. Hozzátette: nem szakmúzeumot tervezett, hanem olyan épületet, amelyben történeti, néprajzi, képzőművészeti részleg is egy fedél alatt lehet. Mintának a British Museumot tekintette.

„Nemcsak a külcsín, a belbecs is jól sikerült Kós Károlynak. Kívülről az épület a középkori erdélyi főúri és paraszti építészet jegyeit viseli magán, belső funkcionalitásban pedig maximálisan kielégítette a kor követelményeit. Van olyan terme, amelyben konferenciákat vagy akár hangversenyeket lehet tartani, és a tervező arra is gondolt, hogy a kiállítótér könnyen megközelíthető legyen, nagy tárgyakat is be lehessen vinni. Még a kilincseket is aprólékosan megtervezte” - fejtette ki az igazgató.

Vargha Mihály szerint a tervező abban a tekintetben is előrelátó volt, hogy „nem zárta be” az elképzeléseit. Vagyis úgy tervezte meg az épületet, hogy az bővíthető legyen - a múzeumkertbe hátranyúló északi szárnyat az 1980-as évek elején meg is hosszabbították.

Az igazgató kitért arra, hogy az elmúlt száz évben sokat változott a múzeumok jellege. A múzeum akkor egyfajta templom, szentély volt, amelyben lábujjhegyen lépve jártak a látogatók, míg a mai múzeumok sokat engedtek ebből a jellegből. Szólt arról, hogy a kijárat közelében általában óriási területet biztosítanak kávézó és bolt számára, így a vendég szinte nem tud távozni fogyasztás vagy vásárlás nélkül. A Kós Károly által elképzelt Székely Nemzeti Múzeumba még büfét sem sikerült beilleszteni. „Az udvaron alakítottunk ki büfét, de az csak a nyári hónapokban működtethető” - magyarázta Vargha Mihály.

A Székely Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi épülete az elmúlt száz évben - az északi épületszárny megtoldásával - távolodott Kós Károly terveitől, de az utóbbi években közeledett is elképzeléseihez. Vargha Mihály megemlítette, hogy az épületnek a tervekben szereplő valamennyi apró részlete nem épült meg, így az intézmény vezetése az elmúlt években hozzálátott Kós Károly papírra vetett elképzeléseinek megvalósításához.

Néhány éve a múzeum homlokzatán avatták fel a Kós Károly által tervezett mozaikcímert, aztán a főlépcső korlátját, majd a díszterem padjait készítették el a tervező egykori rajzai alapján. Júliusban Kós Károly barátja, gróf Bánffy Miklós korabeli tervei alapján készítették el a főlépcsőt díszítő, Csaba királyfit ábrázoló tíz négyzetméteres vitráliumot, szerda este pedig a bejárati mellvéden avattak két kovácsoltvas lámpát.

Az épület átadásának századik évfordulójára egy könyvet is kiadtak a múzeum épületéről, felépítése történetéről. A Kós Károly Székely Nemzeti Múzeuma című könyvet Váraljai Réka budapesti művészettörténész és Boér Hunor, a múzeum könyvtárosa írta.