
A Brukenthal család Feleken (Avrig) található nyári palotája
Fotó: Deák Szidónia
Nagyszeben mellett Szeben megyét az olyan értékes műemlékekért is érdemes felkeresni, mint a feleki Brukenthal-palota és erődtemplom, vagy a kerci apátság. De a szász épített örökség közvetlen közelében modern hobbitlak is várja a látogatót.
2020. december 01., 09:072020. december 01., 09:07
2020. december 01., 11:132020. december 01., 11:13
A koronavírus-járvány rányomta bélyegét a hazai turizmusra – olvashatjuk lépten-nyomon szalagcímként a sajtóban. Pozitív hozadéka is van azonban annak, hogy a világjárvány miatt körülményesebb más országokba utazni:
Így Nyugat- vagy Dél-Európa városai helyett felkerül a bakancslistára a Székelyföld, a Gyimesek, a Duna-delta vagy – ahogy esetünkben is – a Szászföld. Népszerű turistacélpontok környékén az évnek ebben a szakában is nehezen találni szállást, idén azonban akár az utolsó pillanatban is gond nélkül foglalhatunk, mivel a járványhelyzet okán jelentősen kevesebb utazó indul útnak.
Szeben megye természeti látnivalókban igen gazdag, az év legnagyobb részében a hegyek szerelmeseit várja, hisz a Szebeni-havasok lábától indul az út a Transzalpinára, kissé távolabb pedig ott a Transzfogaras, valamint a magashegyi túrázók körében közkedvelt Fogarasi-havasok. Nagy jelentőséggel bír épített öröksége is, a 2007-ben Európa kulturális fővárosává választott megyeszékhely, Nagyszeben nevezetességei mellett a térség más, kevésbé népszerűsített műemlékeihez is érdemes ellátogatni.
Fotó: Deák Szidónia
A régió kevesek által felkeresett látványossága a Brukenthal család Feleken (Avrig) található nyári palotája. A 18. században emelt barokk épületegyütteshez modern beléptetőrendszeren keresztül, kézfertőtlenítést követően érkezik a látogató, óriáspannó hirdeti, hogy Erdély egyetlen barokk parkjában állunk.
majd több tulajdonoscserét követően a kommunizmusban szanatóriumként üzemelt.
Napjainkban központi épületében néprajzi múzeum működik, az oldalszárnyban lévő szalon pedig 18. századi öltözékeket, címereket bemutató tárlatnak, valamint egy fitneszteremnek ad helyet. Más részeit a közelmúltban szállodává és rendezvényközponttá alakították át. Az épületegyütteshez barokk park is tartozik, ám az évek során állaga a palotáéhoz hasonlóan leromlott, jelenleg csak néhány kőszobor, szökőkút utal régi pompájára. Kitörött ablakok, megroggyant tetőzet figyelmeztet, hogy sürgős beavatkozásra volna szükség.
A Brukenthal-palota parkja
Fotó: Deák Szidónia
Felek másik emblematikus műemléke a 13. században épült erődtemploma. Érkezésünkkor a bejáratnál egy birka és néhány tyúk fogad, felgyűlt ágak-levelek jelzik, hogy rég nem lépte át senki az istenháza kapuját.
Az épp ház körüli munkálatokat végző gondnok meglepődik látogatásunkon, elmondása szerint nem túl sokan keresik fel a román stílusban épült, majd gótikus elemekkel bővített műemlék épületet, amelyen 1928-ban történtek utoljára kisebb javítások – napjainkban a körülbelül 50-es lélekszámú gyülekezet anyagilag nem tud hozzájárulni a felújításához. Istentiszteleti alkalmakat 3-4 hetente tartanak, a szertartásokat románul végzik, de az énekek és a ceremónia egyes részei még németül hangzanak el.
Felek 13. században épült erődtemploma, kapuja fölött a zsoltáridézettel: „Az Úr áldja meg a te ki- és bemeneteledet”
Fotó: Deák Szidónia
A felújítást firtató kérdésünkre házigazdánk elmondja:
Felektől néhány kilométerre fekszik Felsőporumbák (Porumbacu de Sus), melyet az utóbbi években főleg a fantasy világát idéző Tündérek-völgyi agyagkastélyaiért keres fel az arra utazó. A Tolkien-regények ihlette épületsort egy bukaresti házaspár építette, a jövőben szálloda, bioétterem és rendezvényteremként szeretnék hasznosítani.
Felsőporumbákot főleg a fantasy világát idéző Tündérek-völgyi agyagkastélyaiért keres fel az arra utazó
Fotó: Deák Szidónia
A turistacsalogató látványosság egész évben nagy népszerűségnek örvend, ottjártunkkor a novemberi esős idő ellenére rengeteg kisgyerekes család kereste fel a tündérek, manók birodalmát, állt meg egy-egy fotó erejéig az agyagházak előtt.
A kerci ciszterci apátság kolostora
Fotó: Deák Szidónia
Sokkal kevesebb látogatóval büszkélkedhet Szeben megye egyik legimpozánsabb romtemploma, a kerci ciszterci apátság kolostora. A fogarasföldi monostort az 1200-as évek elején alapították, a szerzetesrend legkeletibb bázisa volt,
A ciszterciek kolostora már a 15. századtól, a rend felszámolásától romos állapotban van. Szentélye ma evangélikus templom, a német nyelvű szertartásokra vasárnaponként 10-12 hívő gyűl itt össze, tudjuk meg a lelkésztől, akitől a belépőjegyeket is kiváltjuk, és röviden gyülekezete helyzetét is ismerteti.
Fotó: Deák Szidónia
A nemrég feltárt Árpád-házi királysírokról ismert egresi ciszterci apátság fíliájaként működött rendház nagy kiterjedésű területen fekszik, melyet németes rendezettség jellemez. A késő román és kora gótikus stílusban épült templom, valamint a monostorhoz tartozó egyéb épületek, illetve a bennük zajló szerzetesi élet ma már csak a romokból, illetve korabeli feljegyzésekből rekonstruálható. A templomhoz utólag a ciszterciek egy tornyot emeltek, melynek bejáratát gótikus kőfaragások díszítik, fölötte rózsaablak található.
Hajója mára már teljesen leomlott, a szentély viszont ép, a falakon a szerzetesrend címere a máltai kereszttel, valamint más egyházi motívumok láthatók. A csúcsíves boltozat, a színes ablakok, a hely akusztikája lenyűgözi a látogatót, a novemberi hideg idő ellenére is órákat el lehet tölteni a zordon falak között.
Fotó: Deák Szidónia
Szászföld e része természetesen sokkal több kulturális értéket őriz, mint amit néhány nap alatt meg lehetne nézni, a régióban található erődtemplomok, parasztvárak és épített örökségünk megannyi más szelete még felfedezésre vár.
A koronavírus-járvány sokakat rákényszerített arra, hogy idén többet utazzanak belföldön, Máramarostól a Bánságig, Bukovinától a tengerpartig feltérképezzék kulturális és természeti értékeinket. Az utazások során azonban akaratlanul is kettős érzés lesz úrrá a látogatón: a látnivalók sokszínűsége okozta öröm mellett azt is kénytelen észrevenni, hogy a műemlékvédelem mifelénk még gyerekcipőben jár, és az aktív turizmus infrastruktúrája igen szerény. Az, hogy a jövőben ez milyen irányba változik, nagymértékben rajtunk, turistákon is múlik.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!