A Brukenthal család Feleken (Avrig) található nyári palotája
Fotó: Deák Szidónia
Nagyszeben mellett Szeben megyét az olyan értékes műemlékekért is érdemes felkeresni, mint a feleki Brukenthal-palota és erődtemplom, vagy a kerci apátság. De a szász épített örökség közvetlen közelében modern hobbitlak is várja a látogatót.
2020. december 01., 09:072020. december 01., 09:07
2020. december 01., 11:132020. december 01., 11:13
A koronavírus-járvány rányomta bélyegét a hazai turizmusra – olvashatjuk lépten-nyomon szalagcímként a sajtóban. Pozitív hozadéka is van azonban annak, hogy a világjárvány miatt körülményesebb más országokba utazni:
Így Nyugat- vagy Dél-Európa városai helyett felkerül a bakancslistára a Székelyföld, a Gyimesek, a Duna-delta vagy – ahogy esetünkben is – a Szászföld. Népszerű turistacélpontok környékén az évnek ebben a szakában is nehezen találni szállást, idén azonban akár az utolsó pillanatban is gond nélkül foglalhatunk, mivel a járványhelyzet okán jelentősen kevesebb utazó indul útnak.
Szeben megye természeti látnivalókban igen gazdag, az év legnagyobb részében a hegyek szerelmeseit várja, hisz a Szebeni-havasok lábától indul az út a Transzalpinára, kissé távolabb pedig ott a Transzfogaras, valamint a magashegyi túrázók körében közkedvelt Fogarasi-havasok. Nagy jelentőséggel bír épített öröksége is, a 2007-ben Európa kulturális fővárosává választott megyeszékhely, Nagyszeben nevezetességei mellett a térség más, kevésbé népszerűsített műemlékeihez is érdemes ellátogatni.
Fotó: Deák Szidónia
A régió kevesek által felkeresett látványossága a Brukenthal család Feleken (Avrig) található nyári palotája. A 18. században emelt barokk épületegyütteshez modern beléptetőrendszeren keresztül, kézfertőtlenítést követően érkezik a látogató, óriáspannó hirdeti, hogy Erdély egyetlen barokk parkjában állunk.
majd több tulajdonoscserét követően a kommunizmusban szanatóriumként üzemelt.
Napjainkban központi épületében néprajzi múzeum működik, az oldalszárnyban lévő szalon pedig 18. századi öltözékeket, címereket bemutató tárlatnak, valamint egy fitneszteremnek ad helyet. Más részeit a közelmúltban szállodává és rendezvényközponttá alakították át. Az épületegyütteshez barokk park is tartozik, ám az évek során állaga a palotáéhoz hasonlóan leromlott, jelenleg csak néhány kőszobor, szökőkút utal régi pompájára. Kitörött ablakok, megroggyant tetőzet figyelmeztet, hogy sürgős beavatkozásra volna szükség.
A Brukenthal-palota parkja
Fotó: Deák Szidónia
Felek másik emblematikus műemléke a 13. században épült erődtemploma. Érkezésünkkor a bejáratnál egy birka és néhány tyúk fogad, felgyűlt ágak-levelek jelzik, hogy rég nem lépte át senki az istenháza kapuját.
Az épp ház körüli munkálatokat végző gondnok meglepődik látogatásunkon, elmondása szerint nem túl sokan keresik fel a román stílusban épült, majd gótikus elemekkel bővített műemlék épületet, amelyen 1928-ban történtek utoljára kisebb javítások – napjainkban a körülbelül 50-es lélekszámú gyülekezet anyagilag nem tud hozzájárulni a felújításához. Istentiszteleti alkalmakat 3-4 hetente tartanak, a szertartásokat románul végzik, de az énekek és a ceremónia egyes részei még németül hangzanak el.
Felek 13. században épült erődtemploma, kapuja fölött a zsoltáridézettel: „Az Úr áldja meg a te ki- és bemeneteledet”
Fotó: Deák Szidónia
A felújítást firtató kérdésünkre házigazdánk elmondja:
Felektől néhány kilométerre fekszik Felsőporumbák (Porumbacu de Sus), melyet az utóbbi években főleg a fantasy világát idéző Tündérek-völgyi agyagkastélyaiért keres fel az arra utazó. A Tolkien-regények ihlette épületsort egy bukaresti házaspár építette, a jövőben szálloda, bioétterem és rendezvényteremként szeretnék hasznosítani.
Felsőporumbákot főleg a fantasy világát idéző Tündérek-völgyi agyagkastélyaiért keres fel az arra utazó
Fotó: Deák Szidónia
A turistacsalogató látványosság egész évben nagy népszerűségnek örvend, ottjártunkkor a novemberi esős idő ellenére rengeteg kisgyerekes család kereste fel a tündérek, manók birodalmát, állt meg egy-egy fotó erejéig az agyagházak előtt.
A kerci ciszterci apátság kolostora
Fotó: Deák Szidónia
Sokkal kevesebb látogatóval büszkélkedhet Szeben megye egyik legimpozánsabb romtemploma, a kerci ciszterci apátság kolostora. A fogarasföldi monostort az 1200-as évek elején alapították, a szerzetesrend legkeletibb bázisa volt,
A ciszterciek kolostora már a 15. századtól, a rend felszámolásától romos állapotban van. Szentélye ma evangélikus templom, a német nyelvű szertartásokra vasárnaponként 10-12 hívő gyűl itt össze, tudjuk meg a lelkésztől, akitől a belépőjegyeket is kiváltjuk, és röviden gyülekezete helyzetét is ismerteti.
Fotó: Deák Szidónia
A nemrég feltárt Árpád-házi királysírokról ismert egresi ciszterci apátság fíliájaként működött rendház nagy kiterjedésű területen fekszik, melyet németes rendezettség jellemez. A késő román és kora gótikus stílusban épült templom, valamint a monostorhoz tartozó egyéb épületek, illetve a bennük zajló szerzetesi élet ma már csak a romokból, illetve korabeli feljegyzésekből rekonstruálható. A templomhoz utólag a ciszterciek egy tornyot emeltek, melynek bejáratát gótikus kőfaragások díszítik, fölötte rózsaablak található.
Hajója mára már teljesen leomlott, a szentély viszont ép, a falakon a szerzetesrend címere a máltai kereszttel, valamint más egyházi motívumok láthatók. A csúcsíves boltozat, a színes ablakok, a hely akusztikája lenyűgözi a látogatót, a novemberi hideg idő ellenére is órákat el lehet tölteni a zordon falak között.
Fotó: Deák Szidónia
Szászföld e része természetesen sokkal több kulturális értéket őriz, mint amit néhány nap alatt meg lehetne nézni, a régióban található erődtemplomok, parasztvárak és épített örökségünk megannyi más szelete még felfedezésre vár.
A koronavírus-járvány sokakat rákényszerített arra, hogy idén többet utazzanak belföldön, Máramarostól a Bánságig, Bukovinától a tengerpartig feltérképezzék kulturális és természeti értékeinket. Az utazások során azonban akaratlanul is kettős érzés lesz úrrá a látogatón: a látnivalók sokszínűsége okozta öröm mellett azt is kénytelen észrevenni, hogy a műemlékvédelem mifelénk még gyerekcipőben jár, és az aktív turizmus infrastruktúrája igen szerény. Az, hogy a jövőben ez milyen irányba változik, nagymértékben rajtunk, turistákon is múlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!