Szándékosan késleltetik a kártérítést – évek óta rendszertelenül kárpótol az állam a vadállatok okozta dúlások után

Bíró Blanka 2019. március 14., 09:26 utolsó módosítás: 2019. március 14., 10:18

Nyolc éve jelentős késéssel folyósítja a vadállatok okozta károk után járó kártérítéseket a bukaresti környezetvédelmi minisztérium, holott a vadkárok száma jelentősen megugrott az elmúlt időszakban. Az erdészeti-vadászati felügyelőségek illetékesei szerint olajozottabban működne a rendszer, ha ők utalhatnák a kárpótlást.

Ha nem kerítik be a földjüket, a gazdák nem kapnak kártérítést a vaddisznók okozta károk után Fotó: Veres Nándor

Nem fizette ki a gazdáknak a védett vadállatok okozta károknak a tavalyi évre vonatkozó ellenértékét a környezetvédelmi minisztérium. Bár a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség (ITRSV) több mint ezer, a kártérítést jóváhagyó végzést állított ki, amelyek összértéke meghaladja a hárommillió lejt, pénzt még nem láttak a kárvallott gazdák. Nagy Dániel főfelügyelő-helyettestől megtudtuk, a vadkárok 92 százalékát a medvék okozták.

A területi felügyelőséghez tartozó öt megye – Brassó, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben – közül a legtöbb vadkárt Maros megyében jelentették tavaly, amikor 287 végzést állítottak ki 827 ezer lej értékű kárpótlásról, Hargita megyében 280-at 406 ezer lejről, míg Háromszéken 230 esetben összesen 600 ezer lejt kellene kifizetnie a környezetvédelmi tárcának.

A bejelentések több mint 90 százaléka esetében a felügyelőség jóváhagyja a kártérítést, kiállítja a végzést, ám ha a törvény által védett faj – medve, farkas, hiúz – okozza a kárt, a dokumentációt továbbítani kell a minisztériumnak, ott pedig mindenféle kifogásokat kitalálnak, hogy húzzák az időt, és ne fizessenek”

– nyilatkozta a Krónikának Nagy Dániel.

A termeléskiesést nem térítik meg a hatóságok

A főfelügyelő-helyettes elmondta, mindez annak ellenére történik, hogy az általuk kiállított végzés kötelező érvényű, amit csak a bíróságon lehetne megfellebbezni. Ugyanakkor mivel a zöldtárca közvetlenül fizet a kárvallott gazdáknak, a kommunikáció nem működik, emiatt a felügyelőség szakembereinek az is nehézséget okoz, hogy nyomon kövessék a folyamatot. Nagy Dániel szerint

utoljára 2011-ben fizetett naprakészen a minisztérium, azóta folyamatosan akadozik a kártérítési folyamat.

„Ha egy gazdának a teheneit vagy juhait szétmarcangolta a medve, csak az állat értékét fizeti ki a minisztérium, de arra senki nem gondol, hogy a tejből is volt jövedelme. A kárpótlásból egy-két év elteltével másik tehenet tud vásárolni, viszont a többéves termeléskiesést nem téríti meg senki” – részletezte a főfelügyelő-helyettes. Emlékeztetett, törvénymódosítást is kezdeményeztek, hogy utalják a területi felügyelőségek hatáskörébe a kárpótlás kifizetését, de erre nincs akarat, holott ha az állami intézményként működő területi felügyelőségek évente költségvetést kapnának, akkor olajazottabban működne a folyamat. „A gazdák is jobban tudnák Brassóban, hol kell «berúgni az ajtót», de Bukarestben azt sem tudják, hol keressék a környezetvédelmi minisztérium illetékesét” – illusztrálta a helyzetet a szakember. Különben a vadkárt a polgármesteri hivatalok jelentik, majd az erdészeti felügyelőség, a mezőgazdasági igazgatóság, a környezetvédelmi hivatal és a vadásztársaságok képviselőiből álló vegyes bizottság méri fel a kárt, ez alapján állítják ki a végzést. Az áprilistól októberig terjedő időszakban a felügyelőség szakemberei naponta 3-4 kárfelmérő bizottságban vesznek részt, a helyszínen ők találkoznak a kárvallott gazdákkal, és hallgatják a panaszokat a kárpótlás késése miatt, ám nem tehetnek semmit a kifizetések megsürgetéséért.

Teljesíthetetlen kötelezettségek

Egyébként annak ellenére, hogy a nem védett fajnak számító vaddisznók okozta kárt nem a környezetvédelmi tárcának, hanem a vadásztársaságoknak kell megtéríteniük, ez esetben is visszás a törvény alkalmazása. Miután a napokban a háromszéki Gidófalva községhez tartozó Zoltánban több hektár legelőt tettek tönkre a csordák, a gazdák attól tartanak, hogy a kárral maradnak, mert

a jogszabály teljesíthetetlen kötelezettségeket ró rájuk: ha nem kerítik be, vagy nem őrzik a földjüket, nem kapnak kártérítést.

Berde József, Gidófalva község polgármestere lapunknak elmondta, nagyon ritkán részesülnek kártérítésben a gazdák, mert például ha egy idős gazda öt parcellában birtokol tíz hektár földet, azt sem őrizni, sem bekeríteni nem tudja. „A hatvan-hetven hektáros legelőket szintén nem lehet bekeríteni, holott azzal is költség van, hiszen boronálják, műtrágyázzák, gondozzák, majd végül a vaddisznók összedúlják. Hiába panaszkodunk, senki sem hallgat meg minket, senki nem segít” – részletezte a polgármester. Szerinte olyan törvénymódosításra van szükség, amellyel arra kötelezik a vadásztársaságokat, hogy az erdőben tartsák a vadat. Eközben Fodor István bodoki polgármester, a helyi vadászegyesület elnöke úgy véli, a gazdáknak is meg kellene érteniük, hogy ne hajtsák az erdőbe a juhokat, teheneket, kecskéket, mert azok feleszik a vadak elől a makkot. Ha pedig a vad számára nem marad élelem az erdőben, akkor rájár a legelőkre, szántóföldekre.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat