Szaknévsor marosvásárhelyi magyar orvosokról

A Studium–Prospero Alapítvány frissen megjelent, ingyenes füzetét először a Vásárhelyi Forgatagon vehették kézbe az érdeklődők. Vass Levente, a szaknévsor szerkesztője érdeklődésünkre elmondta: régebben megfogalmazódott gondolatról van szó, hisz az alapítványnak eddig is létezett egy erdélyi magyar szaknévsora, az EMAOSZ, ami egy internetes felület volt, ezt bővítik, építik most újra.

A füzet hiánypótló jellegére a közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos személyes példával mutatott rá: az elmúlt mintegy tíz évben nem telt el úgy nap, hogy fel ne hívták volna – akár más megyebeli kollégái, akár nem egészségügyi területen dolgozó ismerősei – és kértek volna segítséget egy-egy betegnek a szakorvoshoz való irányításában vagy elérhetőségének megadásában.

Hasznos dolog, ha a vásárhelyiek asztalán ott van a könyv, vélte Vass, de ugyanilyen fontos az is, hogy a kiadvány a többi székelyföldi megyében élők számára is megtalálható legyen, hiszen a betegek javát szolgálja. Hangsúlyozta, a cél nem az, hogy a betegeket Vásárhelyre vonzzák, hanem hogy azok az esetek, amelyeket más megyékben nem tudnak ellátni, ha a beteg igényli, magyar szakemberhez kerülhessenek. „Nem beszélve arról, hogy néha még az orvosoknak is nehézséget okoz, a nem a saját szakterületén dolgozó szakember javaslása” – mutatott rá Vass Levente.

Elmondta, nincs hierarchikus sorrend, a szakokat és az orvosokat is betűrendben tüntették fel, amit a következő kiadásokban is meg szeretnének tartani. „Az előszóban azt írtam, ha bármilyen módosító javaslat van, vagy bármilyen hiányosságot észlelnek az olvasók, kérjük, hogy jelezzék. Ha bármilyen észrevételük van, vagy éppenséggel néhány orvos kimaradt, akit valamilyen oknál fogva eddig nem tudtunk elérni, kell jelezni, mert egy második utánnyomásnál ezt javítani, pótolni lehet” – magyarázta a kezdeményező. Vass Levente ugyanakkor úgy véli, összességében ezek a hibák nem tudják felülírni azt az előnyt, amit a lajstrom jelent, a mintegy 320 orvos elérhetőségének közlését. A betegek így 95–99 százalékos átfogó képet kapnak arról, hogy mely orvosokhoz folyamodhatnak Marosvásárhelyen.

A kiadványból a Forgatagon 1700 példányt osztottak ki, a továbbiakban pedig az egyházak presbitériumainál is elérhető lesz, de kapnak belőle a háziorvosok is, és a kiadványban szereplő orvosok közül bárki igényelhet azt a maga vagy betegei számára. A hosszú távú célokról Vass Levente elmondta: nemcsak a betegekre vigyáznak, hanem az orvosokra is. „Azt szeretnénk javasolni a betegnek, hogy a számára legmegfelelőbb orvost válaszsza, de ha lehet, közülünk valót. Épületeket kövekből építenek. De ahhoz, hogy egy bármilyen nemű kórházi ellátást megalapozottan lehessen megvalósítani, a döntéshozóknak összefoglalva kell látniuk, hogy körülbelül milyen orvosanyagra támaszkodhatnak” – fogalmazott.

A kiadványba egyébként olyan román nemzetiségű orvosok is bekerültek, akik beszélnek magyarul. A hiányzó fogorvosi elérhetőségekről szólva a szerkesztő elmondta: az irányított betegellátásban őket a legkönnyebb megtalálni, de a szaknévsor következő kiadása a fogászok elérhetőségét is tartalmazni fogja.

Kiadvány a MOGYE-n belüli állapotokról

Júliusban jelent meg a MOGYE nevű, kéthavonta megjelenő képes kiadvány első példánya Marosvásárhelyen, a Studium–Prospero Alapítvány kiadásában, számolt be Vass Levente. Mint mondta, a lap hiteles forrás kíván lenni arról, hogy mi történik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), ahol immár évek óta tart a patthelyzet a román vezetőség és a magyar tagozat között. A lap egyrészt bemutatja mindazokat a tevékenységeket, amelyeket az egyetem magyar kara és ennek társszervezetei végeznek, másrészt pedig tájékoztatni szeretné az érdeklődőket arról is, hogy mi történik a felsőoktatási intézmény magyar karának igazgatásában.