Fotó: Gecse Noémi
Egyetértenek abban a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy élesben derül ki, jó döntés volt-e az állami tankönyvkiadó létrehozása. Az viszont tény, hogy a jelenlegi rendszer távolról sem megfelelő.
2018. március 26., 10:182018. március 26., 10:18
2018. március 26., 10:372018. március 26., 10:37
Jelenleg ugyanis folyamatosan késnek a tankönyvek, egész évfolyamok kénytelenek segédeszköz nélkül elsajátítani a tananyagot, és a kis példányszám miatt a kisebbségi oktatást az elhúzódó procedúra még hátrányosabban érinti.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RPMSZ) alelnöke lapunknak kifejtette, kétélű a történet, előnyei és hátrányai is lehetnek az állami tankönyvkiadó megalapításának. Mint kifejtette: a témáról rengeteg egyeztetés zajlott a szakemberek között, ám végül arra jutottak, hogy a gyakorlat igazolja majd vissza, megalapozottak vagy sem az aggodalmaik, hatékonyabb lesz-e ezzel a tankönyvkiadás.
Viszont az is igaz, hogy a mostani rendszerben azt tapasztalják: „a sok bába között elvész a gyermek”, a hosszadalmas procedúra, illetve a fellebbezések miatt rendszeresen késnek a tankönyvek. „Nagy eredmény lenne, ha tanévkezdéskor minden diáknak minden tantárgyból biztosítani tudnánk a tankönyvet, az állami tankönyvkiadó létrehozásával ez megoldható lehet” – vélekedett Kiss Imre.
Ez a kiadók feladata és felelőssége, azonban a kis példányszám miatt számukra nem kifizetődő, így folyamatosan halogatták a fordítást, majd a nyomtatást, és a számonkérés is nehézkes. Erre is megoldást jelenthet az állami kiadó, hiszen ennek „kutyakötelessége” lesz lefordíttatni, és kiadni minden tankönyvet még akkor is, ha csak tíz darabra van szükség. „Felelősségre is lehet majd vonni ezért a kiadót, és ez valószínű felgyorsítja a folyamatot” – bizakodik a háromszéki főtanfelügyelő.
Fotó: Gecse Noémi
Hasonlóképpen vélekedik Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, aki lapunknak leszögezte: a jelenlegi rendszerben nem működik megfelelően a tankönyvkiadás, és ezen belül még nagyobbak a hiányosságok a magyar oktatásban.
„Jobbat várunk, de csak akkor tudjuk érdemben értékelni, ha a rendszer már működésbe lépett” – magyarázta a szakpolitikus.
Az RMDSZ januárban meghirdetett tankönyvíró pályázatára 44 pályamunka érkezett, ebből 40 teljesítette az elvárásokat – tájékoztatott hétfői közleményében a szövetség sajtóirodája.
A képviselőház múlt héten döntéshozó kamaraként fogadta el az állami Didaktikai és Pedagógiai Kiadó létrehozására, illetve részvénytársasággá való átalakítására vonatkozó 2017/76-os számú sürgősségi kormányrendeletet. Az új intézmény feladata lesz a közoktatásban használatos összes tankönyv kiadása, így ezentúl nem a kiadók, hanem a szerzők pályázhatnak tankönyvekkel. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint az állami kiadó megvásárolja majd a szerzőktől a nyertes kiadványok jogdíját.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) az alkotmánybíróságon akarja megtámadni a kezdeményezést. Fél évvel ezelőtt, Liviu Pop volt oktatási miniszter mandátuma idején, amikor felmerült, hogy teljesen az állami intézményre bízzák a tankönyvek kiadását, több száz, a kultúrában és oktatásban jártas szakember tiltakozott a tevékenység monopolizálása ellen.
Az a szerző, illetve azok a szerzők, akiknek tankönyvpályázata megnyeri az oktatási minisztérium által kiírt licitet, bruttó 25 ezer és 45 ezer lej közötti juttatást fognak kapni a Didaktikai és Pedagógiai Kiadótól a szerzői jog átadása nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!