Fotó: Gecse Noémi
Egyetértenek abban a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy élesben derül ki, jó döntés volt-e az állami tankönyvkiadó létrehozása. Az viszont tény, hogy a jelenlegi rendszer távolról sem megfelelő.
2018. március 26., 10:182018. március 26., 10:18
2018. március 26., 10:372018. március 26., 10:37
Jelenleg ugyanis folyamatosan késnek a tankönyvek, egész évfolyamok kénytelenek segédeszköz nélkül elsajátítani a tananyagot, és a kis példányszám miatt a kisebbségi oktatást az elhúzódó procedúra még hátrányosabban érinti.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RPMSZ) alelnöke lapunknak kifejtette, kétélű a történet, előnyei és hátrányai is lehetnek az állami tankönyvkiadó megalapításának. Mint kifejtette: a témáról rengeteg egyeztetés zajlott a szakemberek között, ám végül arra jutottak, hogy a gyakorlat igazolja majd vissza, megalapozottak vagy sem az aggodalmaik, hatékonyabb lesz-e ezzel a tankönyvkiadás.
Viszont az is igaz, hogy a mostani rendszerben azt tapasztalják: „a sok bába között elvész a gyermek”, a hosszadalmas procedúra, illetve a fellebbezések miatt rendszeresen késnek a tankönyvek. „Nagy eredmény lenne, ha tanévkezdéskor minden diáknak minden tantárgyból biztosítani tudnánk a tankönyvet, az állami tankönyvkiadó létrehozásával ez megoldható lehet” – vélekedett Kiss Imre.
Ez a kiadók feladata és felelőssége, azonban a kis példányszám miatt számukra nem kifizetődő, így folyamatosan halogatták a fordítást, majd a nyomtatást, és a számonkérés is nehézkes. Erre is megoldást jelenthet az állami kiadó, hiszen ennek „kutyakötelessége” lesz lefordíttatni, és kiadni minden tankönyvet még akkor is, ha csak tíz darabra van szükség. „Felelősségre is lehet majd vonni ezért a kiadót, és ez valószínű felgyorsítja a folyamatot” – bizakodik a háromszéki főtanfelügyelő.
Fotó: Gecse Noémi
Hasonlóképpen vélekedik Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, aki lapunknak leszögezte: a jelenlegi rendszerben nem működik megfelelően a tankönyvkiadás, és ezen belül még nagyobbak a hiányosságok a magyar oktatásban.
„Jobbat várunk, de csak akkor tudjuk érdemben értékelni, ha a rendszer már működésbe lépett” – magyarázta a szakpolitikus.
Az RMDSZ januárban meghirdetett tankönyvíró pályázatára 44 pályamunka érkezett, ebből 40 teljesítette az elvárásokat – tájékoztatott hétfői közleményében a szövetség sajtóirodája.
A képviselőház múlt héten döntéshozó kamaraként fogadta el az állami Didaktikai és Pedagógiai Kiadó létrehozására, illetve részvénytársasággá való átalakítására vonatkozó 2017/76-os számú sürgősségi kormányrendeletet. Az új intézmény feladata lesz a közoktatásban használatos összes tankönyv kiadása, így ezentúl nem a kiadók, hanem a szerzők pályázhatnak tankönyvekkel. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint az állami kiadó megvásárolja majd a szerzőktől a nyertes kiadványok jogdíját.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) az alkotmánybíróságon akarja megtámadni a kezdeményezést. Fél évvel ezelőtt, Liviu Pop volt oktatási miniszter mandátuma idején, amikor felmerült, hogy teljesen az állami intézményre bízzák a tankönyvek kiadását, több száz, a kultúrában és oktatásban jártas szakember tiltakozott a tevékenység monopolizálása ellen.
Az a szerző, illetve azok a szerzők, akiknek tankönyvpályázata megnyeri az oktatási minisztérium által kiírt licitet, bruttó 25 ezer és 45 ezer lej közötti juttatást fognak kapni a Didaktikai és Pedagógiai Kiadótól a szerzői jog átadása nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!