Fotó: Gecse Noémi
Egyetértenek abban a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy élesben derül ki, jó döntés volt-e az állami tankönyvkiadó létrehozása. Az viszont tény, hogy a jelenlegi rendszer távolról sem megfelelő.
2018. március 26., 10:182018. március 26., 10:18
2018. március 26., 10:372018. március 26., 10:37
Jelenleg ugyanis folyamatosan késnek a tankönyvek, egész évfolyamok kénytelenek segédeszköz nélkül elsajátítani a tananyagot, és a kis példányszám miatt a kisebbségi oktatást az elhúzódó procedúra még hátrányosabban érinti.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RPMSZ) alelnöke lapunknak kifejtette, kétélű a történet, előnyei és hátrányai is lehetnek az állami tankönyvkiadó megalapításának. Mint kifejtette: a témáról rengeteg egyeztetés zajlott a szakemberek között, ám végül arra jutottak, hogy a gyakorlat igazolja majd vissza, megalapozottak vagy sem az aggodalmaik, hatékonyabb lesz-e ezzel a tankönyvkiadás.
Viszont az is igaz, hogy a mostani rendszerben azt tapasztalják: „a sok bába között elvész a gyermek”, a hosszadalmas procedúra, illetve a fellebbezések miatt rendszeresen késnek a tankönyvek. „Nagy eredmény lenne, ha tanévkezdéskor minden diáknak minden tantárgyból biztosítani tudnánk a tankönyvet, az állami tankönyvkiadó létrehozásával ez megoldható lehet” – vélekedett Kiss Imre.
Ez a kiadók feladata és felelőssége, azonban a kis példányszám miatt számukra nem kifizetődő, így folyamatosan halogatták a fordítást, majd a nyomtatást, és a számonkérés is nehézkes. Erre is megoldást jelenthet az állami kiadó, hiszen ennek „kutyakötelessége” lesz lefordíttatni, és kiadni minden tankönyvet még akkor is, ha csak tíz darabra van szükség. „Felelősségre is lehet majd vonni ezért a kiadót, és ez valószínű felgyorsítja a folyamatot” – bizakodik a háromszéki főtanfelügyelő.
Fotó: Gecse Noémi
Hasonlóképpen vélekedik Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, aki lapunknak leszögezte: a jelenlegi rendszerben nem működik megfelelően a tankönyvkiadás, és ezen belül még nagyobbak a hiányosságok a magyar oktatásban.
„Jobbat várunk, de csak akkor tudjuk érdemben értékelni, ha a rendszer már működésbe lépett” – magyarázta a szakpolitikus.
Az RMDSZ januárban meghirdetett tankönyvíró pályázatára 44 pályamunka érkezett, ebből 40 teljesítette az elvárásokat – tájékoztatott hétfői közleményében a szövetség sajtóirodája.
A képviselőház múlt héten döntéshozó kamaraként fogadta el az állami Didaktikai és Pedagógiai Kiadó létrehozására, illetve részvénytársasággá való átalakítására vonatkozó 2017/76-os számú sürgősségi kormányrendeletet. Az új intézmény feladata lesz a közoktatásban használatos összes tankönyv kiadása, így ezentúl nem a kiadók, hanem a szerzők pályázhatnak tankönyvekkel. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint az állami kiadó megvásárolja majd a szerzőktől a nyertes kiadványok jogdíját.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) az alkotmánybíróságon akarja megtámadni a kezdeményezést. Fél évvel ezelőtt, Liviu Pop volt oktatási miniszter mandátuma idején, amikor felmerült, hogy teljesen az állami intézményre bízzák a tankönyvek kiadását, több száz, a kultúrában és oktatásban jártas szakember tiltakozott a tevékenység monopolizálása ellen.
Az a szerző, illetve azok a szerzők, akiknek tankönyvpályázata megnyeri az oktatási minisztérium által kiírt licitet, bruttó 25 ezer és 45 ezer lej közötti juttatást fognak kapni a Didaktikai és Pedagógiai Kiadótól a szerzői jog átadása nyomán.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!