Fotó: A szerző felvétele
2011. október 28., 04:002011. október 28., 04:00
Az eseménysorozat szerdai meghívottja Kozák Gyula, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa volt.
Félelemmel, egyfajta társadalmi neurózissal jár a mindennapok szintjén az úgynevezett romaprobléma emlegetése – fogalmazott a kutató. Pedig a demográfiailag egyre növekvő roma közösség társadalmi integrálása egyre fontosabb lesz, ezért kell az eddigieknél sokkal szélesebb perspektívába helyezni a romák elhelyezkedésének kérdését.
A szocializmus éveiben az állam mint egyetlen munkaadó kötelező módon integrált minden állampolgárt a munkahelyekre. Ennek következtében létezett egyfajta „belső munkanélküliség” – sokan csak azért jártak be a munkahelyükre, mert kötelező volt, de valójában hasznos tevékenységet nem végeztek. Ezek azok a munkahelyek, amelyek a legnagyobb számban szűntek meg a rendszerváltás után, amikor nyilvánvaló lett, hogy az előző rendszer gazdasága mennyire mesterséges volt. Mára már nem a termelés, hanem a profit a meghatározó, és azok, akik ezt a legjobban megérzik a saját bőrükön, a betanított és szakképzetlen munkások, elsősorban a mélyszegénységben élők és a romák.
Egy Kolozsváron, Temesváron, Aradon, Resicabányán és Vajdahunyadon készült friss felmérésben a kutatók a vállalkozókat kérdezték meg egyebek közt arról, hogyan hirdetik meg a megüresedett állásokat cégüknél, s mint kiderült, legtöbben nem formálisan, újsághirdetésben, hanem családokon, ismerősökön keresztül terjesztik a szabad munkahely hírét. A szegénységben élőkhöz, a tömbben élő romákhoz ezek a hírek eleve el sem jutnak, bár az igaz, hogy a cégvezetők állítása szerint nincsenek komolyabb fenntartásaik velük szemben, mint más ismeretlenekkel – ez azonban lehetséges, hogy csak a politikailag korrekt kommunikáció része. Az viszont biztos, hogy akár a diszkrimináció feltételezett hiányában is elenyészően kevés a romák esélye az elhelyezkedésre – zárta előadását Kozák Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok