
Fotó: A szerző felvétele
2011. október 28., 04:002011. október 28., 04:00
Az eseménysorozat szerdai meghívottja Kozák Gyula, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa volt.
Félelemmel, egyfajta társadalmi neurózissal jár a mindennapok szintjén az úgynevezett romaprobléma emlegetése – fogalmazott a kutató. Pedig a demográfiailag egyre növekvő roma közösség társadalmi integrálása egyre fontosabb lesz, ezért kell az eddigieknél sokkal szélesebb perspektívába helyezni a romák elhelyezkedésének kérdését.
A szocializmus éveiben az állam mint egyetlen munkaadó kötelező módon integrált minden állampolgárt a munkahelyekre. Ennek következtében létezett egyfajta „belső munkanélküliség” – sokan csak azért jártak be a munkahelyükre, mert kötelező volt, de valójában hasznos tevékenységet nem végeztek. Ezek azok a munkahelyek, amelyek a legnagyobb számban szűntek meg a rendszerváltás után, amikor nyilvánvaló lett, hogy az előző rendszer gazdasága mennyire mesterséges volt. Mára már nem a termelés, hanem a profit a meghatározó, és azok, akik ezt a legjobban megérzik a saját bőrükön, a betanított és szakképzetlen munkások, elsősorban a mélyszegénységben élők és a romák.
Egy Kolozsváron, Temesváron, Aradon, Resicabányán és Vajdahunyadon készült friss felmérésben a kutatók a vállalkozókat kérdezték meg egyebek közt arról, hogyan hirdetik meg a megüresedett állásokat cégüknél, s mint kiderült, legtöbben nem formálisan, újsághirdetésben, hanem családokon, ismerősökön keresztül terjesztik a szabad munkahely hírét. A szegénységben élőkhöz, a tömbben élő romákhoz ezek a hírek eleve el sem jutnak, bár az igaz, hogy a cégvezetők állítása szerint nincsenek komolyabb fenntartásaik velük szemben, mint más ismeretlenekkel – ez azonban lehetséges, hogy csak a politikailag korrekt kommunikáció része. Az viszont biztos, hogy akár a diszkrimináció feltételezett hiányában is elenyészően kevés a romák esélye az elhelyezkedésre – zárta előadását Kozák Gyula.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.