
Temesvári aggodalom. Szakértők szerint ártalmas a műemlék épületekre, a felújított burkolatra a rendszeres népünnepély és a tűzijáték
Fotó: Facebook/Evenimente Primăria Timișoara
Egyre több nagyvárosban jelentkeznek a közterületeken tartott tömegrendezvények káros hatásai Erdélyben, emiatt sokan szabályzattal próbálnák korlátozni a belvárosi népünnepélyt. A megengedett zajszint megszabásával nem csupán a környéken lakók nyugalmát biztosítanák, hanem elsősorban az egyre inkább károsodó épített örökséget védenék.
2019. november 05., 07:512019. november 05., 07:51
2019. november 05., 15:112019. november 05., 15:11
„Végre belakhatja a lakosság a köztereket!” – hangzott el meggyőző érvként pár évvel ezelőtt, amikor nyugat-európai mintára a romániai városok főtereit is elkezdték felújítani, és – a korábbi növényzetet kiirtva – macskakővel, márványlapokkal borították be a központi tereket. A jóslat bevált, Kolozsvár, Temesvár vagy akár Nagyvárad főterén
Pedig a sokszor a megengedettnél magasabb zajszint nem kevés kárt tesz az épített örökségben – hívják fel a figyelmet egyre-másra a műemlékvédők, akiknek kezd elfogyni a türelmük. Ami érthető, hisz épp most kezdenek új ruhát ölteni a belvárosi paloták, bérházak. Miközben egyes önkormányzatok hitellel, mások hatszoros ingatlanadóval próbálják rávenni az elhanyagolt épületek tulajdonosait, hogy legalább a homlokzatot felújítsák, maguk nem törődnek az épített örökséggel.
Temesváron az egyedülálló épített örökség háromnegyed részben romos állapotban van, ezért a város köztereinek használatára vonatkozó szabályzat kidolgozását kéri az önkormányzattól a megyei művelődési igazgatóság. A műemlékvédelemért is felelős hatóság elsősorban a szabadtéri zenebonától félti a belváros régi épületeit, miután a szakemberek arra lettek figyelmesek, hogy
Sorin Vlad Predescu, a művelődési igazgatóság vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta: számos belvárosi ingatlan van hasonló helyzetben, és a terek sokszor frissen felújított burkolatának is árt a rendszeres népünnepély, valamint az olykor ezeket kísérő tűzijáték. Az igazgató szerint a temesvári operaház vasbeton szerkezetére kifejezetten károsak a koncertek, a hangerő hatására a fémelemek berezegnek, és megrepesztik a betont.
„Amíg hangfalakat teszünk az opera elé, bármennyit is tataroznánk, a probléma nem fog megszűnni” – figyelmeztetett, hozzátéve, ha az ember koncertek idején ráteszi a kezét az épületre, máris érezni a vibrálást. Predescu hangsúlyozta: nem az opera az egyetlen belvárosi ingatlan, amelynek árt a zenebona,
„Vannak helyszínek, ahol egyszerűen nem lenne szabad ilyen pusztító hatású rendezvényeket tartani” – jelentette ki az illetékes, a Mária Terézia-bástyát és a falumúzeumot említve további példaként.
Az operaházra kifejezetten káros a magas zajszint és az ezzel járó erős rezgések
Fotó: Facebook/Evenimente Primăria Timișoara
Mit több – mutatott rá az igazgató –, a szabadtéri rendezvények szervezőjeként a helyi önkormányzatot is többször megbírságolták, legutóbb például a látnivalókban gazdag Dóm (Losonczy, románul Piața Unirii) téren szervezett fényfesztivál (Festival al Luminii) miatt, amikor a hangfalakat a pestisjárvány áldozatainak emléket állító több száz éves Szentháromság-oszlop felé fordították.
Van pár példa, hogy a történelmi belvárost nem használták rendeltetésszerűen, és a keletkezett sebek is egyre inkább látszanak” – fogalmazott Predescu. Példaként a város egyik legrégebbi közterét, az uniós alapokból nemrég felújított Szent György teret említette, ahol nem lehetett helyrehozni egy tűzfesztivál (!) során keletkezett kárt, de a Jenő herceg (Piața Libertății) téren is visszafordíthatatlan a baj.
Az engedélyeket kibocsátó önkormányzat nem gondol az épített örökség védelmére – mutatott rá a probléma gyökerére a művelődési igazgatóság vezetője. Aki szerint az általa kért szabályzatot a műemlékvédelmi hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk, és ebben
Hasonló szabályzat elfogadása Kolozsváron is évek óta időszerű, és végre elkezdtek dolgozni is rajta – erősítette meg a Krónika kérdésére Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája.
A kincses városban évek óta nagy a felháborodás a szabadtéri rendezvények miatt
Fotó: Facebook/Zilele Clujului
A kincses városban évek óta nagy a felháborodás a szabadtéri rendezvények miatt, és most nem csak a közfelháborodást kiváltó Untold fesztiválra gondolunk, hanem a belvárosi koncertekre, melyek nyári időszakban egymást érik hétvégenként a Főtéren és a közeli Karolina téren (Piața Muzeului).
A jogszabály értelmében egy – a helyi rendőrség, a megyei rendőrség, csendőrség és az önkormányzat képviselőiből álló – vegyes bizottság dönt a szabadtéri rendezvények megszervezésének körülményeiről. Ezek zavartalan lefolyását is a rendfenntartók biztosítják. „Egy általános érvényű, a főtéri rendezvényekre vonatkozó szabályozás most körvonalazódik, amely többek között megszabja a maximális zajszintet is” – közölte lapunkkal Oláh Emese alpolgármester. Akitől azt is megtudtuk, hogy erre épp a legutóbbi Szent Mihály-búcsún történtek késztették az önkormányzatot.
A jelenleg felújítás alatt álló főtéri Szent Mihály-templomban hosszú időre az istenháza védőszentjének ünnepe lett volna az utolsó egyházi ceremónia. De szerencsétlen módon egybeesett a szeptember utolsó hétvégéjére „ejtőernyőzött” városnapokkal.
„Teljesen kisemmizve, megalázva érezzük magunkat” – kommentálta a történtek után a polgármesteri hivatal eljárását a Maszol hírportálnak Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános. A Kolozsvár fő látványosságának, jelképének számító Szent Mihály-templom évek óta „szenvedő alanya” a főtéri rendezvényeknek, akárcsak a mellette található Mátyás-szoborcsoport. A pár éve restaurált emlékművet sokáig kilátónak használta a városnapok, sörfesztiválok közönsége, míg a templomkertet közvécének.
Fotó: Facebook/Zilele Clujului
2015 júliusában nyoma is lett a nemtörődömségnek:
Az esetet hatalmas felháborodás kísérte, ennek nyomán aláírásgyűjtés indult a főtéri koncertek betiltása érdekében. Az Emil Boc polgármesternek címzett, Állítsuk meg Kolozsvár szimbólumának tönkretételét! című online petíciót több ezren írták alá, köztük sok, a kolozsvári belváros épített örökségéért aggódó román lakos is.
Virgil Pop építész akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában nincs hatályban olyan jogszabály, amely tiltaná a műemlék épületek környékén koncertek vagy nagyobb zajjal járó rendezvények szervezését.
A belvárosi tömegrendezvényeknek Nagyváradon is nyoma maradt, a pár éve felújított Szent László tér (Piața Unirii) hófehér térköveit kellett kicserélni, mivel széttöredeztek a táncos lábak alatt.
Fotó: Facebook/Visit Oradea
Az Ilie Bolojan irányította városvezetés az eset nyomán egy időre a várba száműzte a szabadtéri rendezvényeket, ám kiderült, hogy a középkori erődítmény nem elég tágas a román rockzenekarok népes közönségének. Így az idei városnapok, az Oradea Festifall rendezvényei ismét a főtéren zajlottak.
Lapunk kíváncsi lett volna, hogy az eddigi esetek nyomán a váradi önkormányzat tervezi-e szabályzat bevezetését a belvárosi népünnepélyek korlátozására. Noha írásban elküldött kérdéseinket iktatták a hivatal sajtóosztályán, választ egyelőre nem kaptunk.
Hat házkutatást tartott a rendőrség Máramaros és Szatmár megyében egy szexuális bűncselekmények gyanúja miatt indult ügyben; a nyomozás három személyt érint, köztük egy pedagógust.
Európai uniós beruházással kel új életre a történelmi Magyarország első autógyárának, az egykori Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) még megmaradt épülete.
A külhoni magyar állampolgárok választási részvételéhez nem elegendő az állampolgárság: regisztráció, határidők betartása és pontos adminisztráció szükséges ahhoz, hogy a szavazat valóban érvényes legyen.
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
szóljon hozzá!