Szabályozásra szorul a távgyógyászat – Szabó Béla professzor szerint a krónikus betegek kezelésében lehet hasznos a módszer

„A telemedicina a beteg és az orvos közötti kapcsolatban, és az orvosok közötti együttműködésben is szerepet kaphat, de mindkét esetben pontos szabályozásokra van szükség” – vallja Szabó Béla.

Mint kérdésünkre kifejtette, Romániában a beteg és az orvos közötti kapcsolattartásban korábban nem volt megszokott a távgyógyászat, ám a koronavírus-járvány idején, amikor javallott minden személyes érintkezés kerülése, nagyobb szerepet kapott.

– részletezte a professzor.

Meglátása szerint hosszú távon, amikor a járvány már lecseng, inkább a már diagnosztizált krónikus betegek kezelésében lehet hasznos a távgyógyászat. „Egy ismert, diagnosztizált cukorbetegnek havonta vagy háromhavonta kell felírni az ingyenes gyógyszert, az ilyen eseteket egyszerűen lehet rendezni telemedicinával, ha a beteg azt mondja az orvosnak, jól érzi magát elektronikus postán megkaphatja a receptet. Ilyen esetben elég, ha félévente-évente megy el ellenőrzésre, amikor laboratóriumi vizsgálatokat is kér az orvos. Ehhez is meg kell teremteni a megfelelő infrastruktúrát, és az egészségbiztosítási pénztárnak is el kell fogadnia egy vonatkozó szabályzatot” – húzta alá Szabó Béla.

Új diagnózist inkább személyesen

Kérdésünkre beszélt ugyanakkor arról is, hogy mivel az orvostudomány folyamatosan fejlődik, hosszú távon egyre nagyobb teret hódíthat a távgyógyászat. Emlékeztetett: a robotsebészet már olyan szintre jutott, hogy

Egy új diagnózis felállításához, egy komoly eset felderítéséhez azonban fontos a személyes találkozás, véli Szabó Béla. Szerinte az úgy nem működik, hogy a beteg felhívja az orvost, elmondja, egy napja fáj a lába, és az orvos megállapítja, hogy porckopása van. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyan működik ez a fajta távgyógyászat, az orvos telefonon keresztül konzultál, majd benyújtja a számlát, ám ebben a marosvásárhelyi professzor szerint sok a bizonytalansági tényező.

– fejtette ki a professzor.

Segít a pontos szabályozás

Éppen ezért úgy véli, hogy a távgyógyászat csak akkor lehet hatékony, ha pontosan szabályozzák, hogy a medicina milyen területein alkalmazható, megállapítják a hatásköröket, milyen esetekben lehet így eljárni, és ha rendezik az anyagi vonzatát. Szabó Béla szerint vannak területek, például az alapellátásban, ahol az ügyintézés egyszerűsítésében is sokat segíthet a telemedicina.

és ennek a tevékenységnek a finanszírozását is megoldják, részletezte a szakértő.

Hozzátette: erre idősávokat kell kialakítani, mert az úgy nem működik, hogy a háziorvos negyedóránként fogadhat egy beteget a rendelőben, és közben még felhívja négy másik páciens, hogy távgyógyászattal oldja meg a problémáikat. „Ebben a formában sem a személyesen jelen levő beteget nem tudja ellátni megfelelően, és alapos telefonos segítségre sem marad kapacitása” – hívta fel a figyelmet Szabó Béla.

A jövő az interdiszciplináris medicina

A szakember beszélt ugyanakkor arról is, hogy még ha banális tünetcsoporttal érkezik egy beteg, akkor is kiderülhet, hogy az egy összetett folyamat megnyilvánulása, és a tisztázásához több szakma együttműködésére van szükség. Szabó Béla ezért a leginkább azt hiányolja a jelenlegi orvostudományban, hogy nincs olyan orvos, aki az interdiszciplinaritást kézben tartja.

– magyarázta a professzor. Hozzátette, jelenleg is létezik együttműködés az orvosok között, interneten, telefonon tartják a kapcsolatot, ha az egyik orvosnak megvan a dokumentációja egy betegről, egymás között megbeszélik. „Ez egyelőre sporadikusan működik, azonban ha általánossá válna, szabályozni kellene a felelősség, a munka­program szempontjából is. Ezt sem lehet úgy végezni rendszeresen, hogy bemegyek műteni, és közben felhív egy kolléga, hogy beszéljünk meg egy esetet” – hangsúlyozta Szabó Béla.