Szabadulnának a veszélytől – mindent megtesznek a szórakoztató helyiségek üzemeltetői a játékosokért

Bálint Eszter 2019. január 13., 09:31 utolsó módosítás: 2019. január 13., 12:11

Megtörténhet-e nálunk is a lengyelországihoz hasonló tragédia, amelynek során öt tinédzser lány életét követelte egy szabadulójáték? – erre a kérdésre kerestük a választ Lénárt Zoltánnal, aki Nagyváradon és Temesváron is üzemeltet szabadulószobát.

Csapatjáték. Világszerte nagy népszerűségnek örvendenek a szabadulós játékok Fotó: Facebook/Panic Room Oradea-EscapeRoom

Töretlen népszerűségnek örvendenek, és sorra nyílnak Erdélyben is a szabadulószobák, Magyarországon pedig lassan megszámlálhatatlan az érdekesebbnél érdekesebb tematikákkal csábító exit game-ek, vagyis szabadulós játékok száma. Az elmúlt időszakban mégsem emiatt kapták fel a fejüket azok is, akik talán soha nem hallottak arról, hogy sokan pénzt és időt nem kímélve bezáratják magukat egy szobába, hogy aztán onnan különböző trükkökkel kiszabaduljanak. Egy hete Lengyelországból érkezett a tragikus hír:

öt tinédzserkorú lány vesztette életét, egy férfi pedig megsebesült egy szabadulószobában kitört tűzvész következtében.

Mint utólag kiderült, a szabadulós játékban résztvevő, még ki nem szabadult lányok szénmonoxid-mérgezésben lelték halálukat. Egy huszonöt esztendős férfit – aki a tűzvész idején az épületben tartózkodott – égési sérülésekkel kórházba szállítottak. A tűzesetben megsérült alkalmazott szerint a fűtésre használt egyik palackból gáz szivárgott, megpróbálta elzárni. Akkor tűz ütött ki, és lehetetlenné tette a szabadulószoba kinyitását. A sérült férfi ekkor kiszaladt az utcára, és arra kérte a járókelőket, hogy hívjanak segítséget. A szabadulószoba üzemeltetőjét azóta előzetes letartóztatásba helyezték. A lengyel hatóságok pedig fokozott ellenőrzésbe kezdtek, és azóta több tucat szabadulószoba bezárását rendelték el.

Nincs külön szabályozás

A lengyel tragédia nyomán joggal tevődött fel a kérdés, hogy előfordulhat-e nálunk is hasonló, végzetes baleset. Hiszen szabadulószobákból nálunk sincs hiány, többek között Nagyváradon, Temesváron, Kolozsváron, Brassóban is játszhat, akinek kedve szottyan, aki pedig végképp függővé vált, számos budapesti helyszín mellett számtalan vidéki településen is számos tematikus szoba várja. Kérdéseinkkel a hét elején megkerestük az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) szóvivőjét, ám lapzártánkig nem érkezett válasz.

Lénárt Zoltán, a Temesváron és Nagyváradon is szabadulószobát üzemeltető Exitgames Kft. alapítója kérdésünkre elmondta,

jelenleg nincs Romániában külön szabályozás, ami rájuk vonatkozna,

ugyanazok a törvények érvényesek rájuk is, mint egy sarki boltra vagy éppen a könyvesboltra.

Fokozott óvintézkedések

Lénárt Zoltán hozzátette, az ő cége kialakított magának egy sokkal szigorúbb elvárási listát. Mint részletezte, náluk például

az ajtók csak virtuálisan vannak zárva, így a játékosok bármikor elhagyhatják a szobát.

Továbbá semmilyen gyúlékony anyagot nem használnak a „pálya” kialakításakor, a fűtést biztonságos, korszerű technológiával oldják meg, Nagyváradon például légkondicionáló berendezéssel. Minden szobában emellett úgynevezett törpefeszültséget, vagyis az érintési feszültségnél kisebb feszültséget használnak, ezzel is tovább csökkentve a kockázatot. Ha mégis megtörténne a baj, a szobákból kifelé vezető úton végig – áramkiesés esetén is – világító táblák mutatják a menekülési utat, és elérhető közelségben van egy „elektromos tűz” oltására is alkalmas tűzoltó készülék. Ugyanakkor a cég részéről egy személy kamerákon állandóan követi, hogy mi történik bent, és szükség esetén közbelép.

Kérdésünkre Lénárt Zoltán közölte, náluk amúgy még nem fordult elő semmiféle baleset, miközben már 2012. óta vannak benne az exitgame-bizniszben, az első szabadulószobát Panicroom néven Nagyváradon alapították.

Mitől is kell megszabadulni?

A szabadulós játék (más néven: szabadulószoba, kijutós játék, angolul: Real Escape Game) egy szórakoztató próbatétel, melyben a résztvevőknek meghatározott időn belül logikai vagy ügyességi feladatok segítségével kell kijutni egy szobából vagy szobarendszerből. A játék ideáját az 1990-es években megjelent, úgynevezett „room-escape” videójátékok teremtették meg. Ezekben a játékokban még a számítógép képernyője előtt kellett egy bonyolult kerettörténet helyszíneiről továbblépni, vagyis kiszabadulni. Más források az inspirációs hatások közt említik Agatha Christie krimijeinek logikai megoldásait is. Több helyütt is 2006-ra datálják, és a Szilícium-völgybe helyezik az első valóságos szabadulószoba indulását, ám ez vitatott, ennél korábbi említést azonban nem jelölnek a források. Magyarországon feltehetően 2011-ben jött létre az első szabadulószoba, nálunk 2012-ben nyílt az első Nagyváradon. A lényeg dióhéjban: a játékosok – általában 2–6 fő – be vannak zárva egy szobába, ahonnan minél hamarabb szabadulniuk kell. A legtöbb játék a horrorfilmekből merített ihletet, de találkozhatunk krimivel, tudományos témájúval és fikciós játékokkal is. A legtöbb játékban logikai, matematikai és ügyességi feladványokkal találkozhatunk, ellenben jelent már meg műveltségi tematikán alapuló játék is. A feladatokat egyénileg és csapatban lehet megoldani. Valamely játékban a szerencsére bízzák a játékosokat, máshol konkrét utalások vannak a soron következő feladatokra. Lineáris (egymás után következő feladatok) és tetszőleges sorrendű feladatsorral is találkozhatnak a résztvevők attól függően, melyik helyszínt választják. (Forrás: Wikipédia)
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat